Arany Sárkány Étterem
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥


Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

✥ Today at 7:56 am ✥
✥ Today at 7:56 am ✥
✥ Today at 2:00 am ✥
✥ Today at 1:00 am ✥
✥ Today at 12:17 am ✥
✥ Yesterday at 10:32 pm ✥
✥ Yesterday at 10:16 pm ✥
✥ Yesterday at 8:20 pm ✥
Népszámlálás
✥ Párizs lakói ✥
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .
Arany Sárkány Étterem



✥ Szeretettel Admin tollából
Témanyitás ✥ Arany Sárkány Étterem •• Vas. Szept. 03, 2017 8:42 pm

Forrás: google
avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets
1395
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Azariah N. Wang tollából
Témanyitás ✥ Re: Arany Sárkány Étterem •• Hétf. Szept. 04, 2017 12:08 am



Micah & Azariah
We've come a long way from where we began
Oh I'll tell you all about it when I see you again

Alig egy hete annak, hogy Párizsba jött, ami mondhatni mindenkit meglepett. Hiszen úgy, volt, hogy két hetet még Amerikában fog tölteni, s csak aztán jön ide. Ám a reptéren elkapta valami furcsa érzés és az ösztönei azt súgták nem várhat tovább, neki igen is most kell mennie. Így írt egy gyors sms-t a családjának, hogy ne várják, mert valami közbejött. Alighogy leszállt a gépről már kapta is a kiosztást a telefonba, hogy még is hogy képzeli ezt? Nem látták öt teljes évig és még arra a két hétre se megy haza, hát ennyire haragszik rájuk? Ezt érdemlik ők? Szinte szóhoz se hagyták jutni, hogy elmagyarázza a helyzetet. Igaz, még maga se tudja pontosan, mire ez a nagy sietség. Nem ezen a tizennégy napon fog múlni a dolog, ha már ennyivel tovább húzza, se számít nem?

Szerencséje, hogy a nővére épp itt forgat már egy ideje így csövezhet nála addig, míg nem kap fizetés, hogy tudjon venni egy saját lakást magának. Na meg társaságban jobb lakni, mint egy üres, csendes házban. Főleg Azariahnak. Szokva van a nyüzsgéshez, noszogatáshoz, így el sem tudja képzelni milyen érzés is lesz teljesen egyedül lakni. Nem lesz, ki szóljon neki, hogy késésben van, nem lesz, ki szidja, és olyan sem lesz, aki megcsinálja neki az ételt, vagy a reggeli kávét. Egyszóval olyan nagyon egyedül lesz, amire még nem áll készen. Ez, most talán érdekesen hangozhat, de egy olyan ember, akit folyton zaj és ember vett körül nehezen birkózik meg a csenddel és magánnyal. Arról nem is beszélve, hogy nem tud főzni, bár talán ideje se nagyon lenne rá a munka miatt. Arról nem is beszélve, hogy nagyon nem is ehet úgy és azt, ahogyan és amit akar, hiszen egy modellnek elég kegyetlen diétát kell követnie, még akkor is, ha folyton eljár edzeni és ledolgozza a fölös kalóriákat.

Ám, még most nem kezdődött el az a kemény, követendő étrend, így kihasználva az alkalmat még végig megy minden éttermen, hogy egy adott nemzetiségből a kedvenc ételét kérje. Mára viszont, a hazai, ázsiai íz világra éhezett, így kötött ki az Arany sárkány névre hallgató étterembe. Ám mivel a nővére is ráért, és azért illő dolog lenne visszafizetni a kedvességét, ezért vele indult el és az ő ajánlásának köszönhetően ültekbe, hogy Aza meghívhassa valami finom, és kevésbé hizlaló étekre magukat. Szerencséjükre, a hagyományos keleti konyhába ritka az olyan étel amitől, akár egy dekát is lehetne hízni. Jó kínai módra pedig megpakolják az asztalt mindenféle finomsággal, hogy meglegyen a kellő élvezet.

Már épp végeztek és már a számlán is túl estek, mikor a nagy pihenésben megpillant egy arcot. Kissé ismerősnek mondaná, de hirtelen nem is tudná hova tenni. Viszont látja a másikon, hogy az tisztán felismerte őt. Elég sokáig méregeti, mire felfedezi, kihez is hasonlít a leginkább. Talán az idők folyamán megnőtt, kiszőkült és megférfiasodott, de kétség sem fér hozzá, hogy ez Ő. Aki miatt képtelen volt tovább várni, mert a szívében érzett mardosó érzés nem hagyta nyugodni. S, most, hogy így látja is, felerősödik benne a fájdalom és fejében filmként pörög le az a sok rossz, amit vele tett. Legszívesebben most azonnal odamenne, hogy jó szorosan megölelje, és a hajába túrjon. El akarja neki mondani, hogy mennyire sajnálja ezt az egészet, valamint azt is, hogy akkoriban ilyen gyáva volt és nem tudta ezt hamarabb kinyögni. Ám mire ezt megtehetné, a másik gyorsan távozik. Biztosan neki is eszébe jutottak azok a bizonyos dolgok. Lehet, azt hiszi, hogy nem változott meg az évek alatt, és most menekül előle mielőtt újból megismétlődhetne ez. De ezt nem hagyhatja annyiban! Ezért is pattan fel, hogy követni tudja a másikat. Minden szó nélkül hagyja ott a testvérét, hogy utolérhesse Micah-t. Nem hagyhatja meglógni, hisz itt az alkalom, nem hiába jött el idáig. Meg akarja találni, utol akarja érni, hogy aztán karjaiba zárhassa Őt. Fogalma sincs, mióta akarja már, hogy ez megtörténjen.

Utána fut és még mikor közel kerül hozzá, megragadja a felsőjét, hogy aztán magához rántsa, mintha csak egy régi jó barátja lenne, akit már évek óta nem látott. Fogalma sincs, mit kap ő még ezért, de ameddig csak tudja, öleli szorosan és egy mélyet szippant a szőkeség illatából.

See You Again Ch. ver. 683 <3 @


avatar
Média,mûvészet
Tell me your secrets
7
● ● Posztok száma :
Kim Sung Joo
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Micah J. Yang tollából
Témanyitás ✥ Re: Arany Sárkány Étterem •• Hétf. Szept. 04, 2017 7:45 pm

To: Azariah
Pedig olyan békésen indult a napja. Már amennyire békésnek lehet mondani egy virgonc tinit, aki legszívesebben a rég nem látott bátyján lógna. Micah nincs is hozzászokva ahhoz a viszonylag nagy nyüzsgéshez abban a lakásban, amit ki tudott venni az egyetemi éveinek közepén. Hisz ott rajta kívül huzamosabb ideig soha senki nem tartózkodott, most pedig itt a húga, aki gyakorlatilag beköltözése első napján szinte teljesen belakta azt az aprócska bérlakást. Most pedig nincs olyan hely azon a néhány négyzetméteren, ahol ne találna valamit, ami a húga tulajdona. Már a saját szobájában is rábukkant a fiatal lány egyik hajgumijára, amit még ő se tudott megmondani, hogy mégis hogy került oda.Lényeg a lényeg, hogy ezzel a kis pattogó törpével teljesen felborult a jól megszokott napirendje. Most már nem elég csak magára figyelni, nem elég unalmában csak felvásárolni a közeli éjjelnappali zacskós leves készletét, hanem vigyáznia kell a drága húgára is, amibe beletartozik a rendszeres, vagy legalábbis majdnem rendszeres főzés is.
Most mégis magára hagyja a fiatalt, hiába nyafog neki, hogy vele akar menni. Most nem adja be a derekát, és rá hagyja, hogy míg el van, addig legalább dobja be  mosógépbe a ruhákat, hogy annyival is kevesebb dolga legyen az este. És már hagyja is magára a lányt, útja pedig a kedvenc éttermébe vezet. Mindig oda vonul el, ha valami akadályt gördít elé az élet, mindig ugyanahhoz, az ablak melletti asztalhoz ül. Itt szokta átgondolni a dolgokat, egy jó csípős hazai leves mellett, ami mindig erőt ad neki, hogy folytatni tudja, vagy hogy egyáltalán bele tudjon vágni a dolgokba. Ő mindig ide hozta el, mikor elbizonytalanodott abban, hogy jó helyen van itt Párizsban. hogy neki tényleg itt a helye. Mert ez az aprócska kínai étterem mindig erőt ad neki, és feltüzeli, hogy már kicsit magabiztosan tudjon nekilátni a problémái leküzdésének. Így hát talán nem csoda, hogy most is ezt a helyet választja az első munkanapja előtt.
Viszont… Legrosszabb álmaiban sem tudta volna elképzelni, hogy itt egy olyan emberbe fog botlani, akit épp hogy elfelejteni próbál. Egy pillanatra le is fagy, keze jobban szorít rá skiccfüzetére, s érzi, szíve hevesebben kezd verni. Hirtelen nem is tudja mit csináljon, csak földbe gyökerezik a lába, és csak egyre rémültebben figyeli azokat a jól ismert vonásokat, amik nem sokat változtak az évek alatt. Még öt év elteltével is azonnal felismeri, és rögtön jön is a szívébe maró fájdalom, ahogy elméje premier plánjára sorban vetülnek fel a fájó emlékek. Minden ütés, minden bántó szó, amit tőle kellett elviselni, és amik sosem enyhültek, sőt, talán még egyre csak súlyosbodtak. S hiába tudja, érzi, hogy talán már nem kéne ettől annyira félni, mert mégis csak öt év telt el, talán már ő is megváltozott, na meg hogy itt nem bánthatja, ez nem megy neki. A pánik egészen úrrá lesz rajta, s amilyen gyorsan csak lehet, már fordít is neki hátat, hogy elhagyja az éttermet, minél messzebb kerüljön tőle. Azonban elkésett. Teljesen ledermed, mikor visszarántja őt Azariah, és az ölelésébe vonja. Mozdulni sem mer, talán néhány másodpercre még a lélegzetét is visszatartja, mielőtt reszketve fújná ki a szén-dioxidot.
- Ne… ne bánts… kérlek… - apró egércincogás csak, mit ki tud nyögni, és még a szemét is összeszorítja. látni se akarja, hogy mire készül a másik, hogy miért jött ide, csak azt akarja, hogy vége legyen, hogy csak egy képzelgés legyen az egész…


A divat nemcsak a ruhákat jelenti.
Mindenhol ott van: az utcán, a levegöben, a gondolatainkban, abban, ahogy élünk.
avatar
Média,mûvészet
Tell me your secrets
11
● ● Posztok száma :
Wang Yibo
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Azariah N. Wang tollából
Témanyitás ✥ Re: Arany Sárkány Étterem •• Pént. Szept. 22, 2017 9:50 pm



Micah & Azariah
We've come a long way from where we began
Oh I'll tell you all about it when I see you again

Sose gondolta volna, hogy a nővérét még egyszer kabalának is használhatja. Midőn szerencse, hogy hallgatott rá és pont ma, pont akkor mentek be abba az étterembe, hiszen így láthatta Micah-t. Akit persze nehezen ismert fel ennyi év eltelte után, de láthatóan Mici nagyon is felismerte őt. Legalábbis gondolja, hogy miatta sápad le és dermed kővé, majd fordul meg és kirohan. Pedig nincs mitől tartania. Azariah Nian Wang ugyanis megváltozott és férfivá érett.  Belátta a múltban tett összes bűnét és szeretné is őket jóvá tenni, vagy legalább bocsánatot kérni értük. Mert ennyi jár a szőkeségnek. Már rég meg kellett volna tennie. Még a távolságra se foghatta, hiszen a mai világban annyi úton elérhetünk egy embert, s még is. Jó, persze, hívni azért nem hívta, mert tudta, hogy nem fogja felvenni, vagy ha idegen számon, akkor meg a hangját meghallva biztos egyből lerakta volna. Üzenetben, meg túl személytelennek tartotta. Ezért látott neki a levelek írásának, ám valahogy sosem jutott el velük a postára, így azóta is ott lapulnak a laptop táskájának kis ficakjában, hátha egyszer elég erőt gyűjt ahhoz, hogy fel is adja őket. Ám, ha már Ő is ide keveredett, ebbe a barátságos kis étterembe, nem hagyhatja csak úgy elmenekülni. Itt van végre az alkalom, hogy elkapja és jó szorosan magához ölelve kimondja azt, amit már rég kellett volna.

Kicsit leblokkol, mikor felismeri, de amint látja megiramodni már, vetül is utána. Nem érdekli senki és semmi, csak az, hogy Micah-t végre utolérje. Szerencséjére mindig is jó futó volt, így még azzal a kis lemaradással is csak utoléri, és hogy biztos ne tudjon megszökni, elkapja a felsőjét és visszarántja, hogy aztán karjaiba tudhassa. Hányszor volt már, hogy ilyen közel voltak egymáshoz, s valahogy még is távol. Hogy az ütések, amit az ő ökle okozott Micah hóka bőrén, egyre csak eltaszította őket egymástól. Nem is tudja elképzelni, mit élhetett át a másik. A szülők előtt meg kellett játszani azt, hogy milyen jó is a kapcsolatuk. Hányszor rándulhatott össze a gyomra mikor meglátta, hogy Azariah emeli a kezét, ám ütés helyett csak átkarolta a vállát?

Remélte viszont, hogy a viszont látás valamelyest boldogabb lesz. Persze, nem azt várta, hogy ugorjon a nyakába, csak azt, hogy ne ijedjen meg tőle. Remélte, hogy most már nem érez iránta félelmet, hogy nem fog csak így elfutni. Bár Ő honnan is tudhatná, hogy már nem olyan kegyetlen, mint volt?
Boldogan szorítja magához, mikor viszont megüti a fülét a másik halk kis kétségbeesett szavai… De hisz nem csinál semmi rosszat, fut át elméjén és azon agyal, hogyan is mutathatná meg neki, hogy nem azért van itt, amiért ő gondolja. –Ne beszélj hülyeségeket… - simít a hajába. –Nem azért vagyok itt, hanem azért mert van egy dolog, amit nem kéne tovább halogatnom. – sóhajtja és egy pillanatra sem ereszti addig, míg Ő azt nem akarja. –Tudom ezzel már nem kicsit elkéstem, de… bocsáss meg mindenért, amit veled tettem. Belátom szörnyű hibát követtem el és remélem egyszer ezt még durvábban is visszakapom, csak kérlek, bocsáss meg nekem! Egy önző barom voltam.


See You Again Ch. ver. 500 <3 @


avatar
Média,mûvészet
Tell me your secrets
7
● ● Posztok száma :
Kim Sung Joo
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Micah J. Yang tollából
Témanyitás ✥ Re: Arany Sárkány Étterem •• Szomb. Nov. 04, 2017 5:34 pm

To: Azariah
Az emlékek úgy törnek a felszínre, amint megpillantja a másikat, mintha csak egy gát szakadt volna át a tavaszi árvíz idején. Szinte azonnal felismeri az előtte állót, hisz nem sokat változott. Jó, persze talán egy kicsit ő is magasabb lett, meg izmosabb, és az arca i kicsit férfiasabb vonásokat kapott, de nem változott annyit, mint Micah. Így azonnal felismeri, és vele együtt jönnek a fájó emlékek is. Szinte érzi újra azokat az ütéseket, amiket tőle kapott, és hallja azt a rengeteg bántó szót, amit nap mint nap el kellett viselnie tőle. Mintha csak egy filmet nézne, filmet a gyerekkoráról, úgy jönnek fel sorra a képek az elmúlt évekről. Azokról a napokról, mikor az iskolában szinte szó szerint az akkor még elég hosszú hajánál fogva rángatták egy csendesebb helyre, hogy ott aztán megverhessék azt a csúnya kislányt, aki valójában fiú volt. Élükön vele, akit ennek ellenére mégis szeretett. Maga sem tudja, hogy miért… Miért érezte iránta azt amit, de egyszerűen nem tudta elviselni. És igen, rosszabb napjain egészen csúnya gondolatok is elkezdtek gyökerezni a fejében. olyanok, amiken egy normális embernek sem szabadna gondolkoznia.
De aztán megkapta a felvételi levelét ebből a távoli országból, és eltűnhetett végre abból az őt csak elnyomó környezetből. Kellett is neki a levegőváltozás, hisz a a párizsi élet tette őt olyanná, aki most is. És nem csak külsőleg változtatta meg - mert hát valljuk be, ez az öt év elég volt ahhoz, hogy egy kicsit megférfiasodjon, és a hosszú fekete haját is maga mögött hagyja -, hanem belsőleg is. Egy kis bátorságot öntöttek belé azok a barátok, akikre itt szert tett, de legfőképp egy ember, aki most már nincs itt. És így most se tud rajta segíteni. Pedig most, hogy ő is itt van, ismét szüksége lenne rá. Mert ő segített neki elfelejteni Azariah-t is. Vagy legalábbis próbálkozott, és már Micah is elhitte, hogy sikerült túltennie magát a másik kínai srácon. Erre megjelenik, és ismét érzi, hogy visszasüllyed oda, ahonnan indult öt évvel ezelőtt.
És már szaladna is el, messze az étteremtől, ha a másik nem lenne gyorsabb, és nem állítaná meg. Micah pedig hiába próbálkozna a szabadulással, tudja, hogy Ő még ennyi év távlatából, ennyi változás után is erősebb nála. S hiába mondja azt esze egy józan fele, hogy talán nincs mitől tartania, mert ahogy ő is, a másik is változhatott, mégis fél. Össze is húzza magát az ölelésében, és a remegését sem tudja visszatartani. ajkai közül pedig csak egy halk kis egércincogás szökik ki azzal az apró kéréssel, ami agyában jelenleg is zaklatottan száguld fel s alá.
- Egy kicsit…? Sze-szerinted csak egy kicsit késtél el…? - szorítja össze a szemeit, ahogy akaratlanul is bújik a hajába simító kezéhez, mert bármennyire is fél attól, hogy ez a gyengédség hamar elmúlik, ez az amire titkon mindig is vágyott. hogy Aza így ölelje magához, ilyen ragaszkodón. Igaz, ha csak bocsánatot szeretne kérni, nem lenne muszáj így szorítania magához a szőkeséget. - Ugye tudod, hogy ennyi nem elég, hogy megbocsássak…? El… el sem tudod képzelni, mennyire pokollá tettétek az életem… Egy egyszerű bocsival nem hozol helyre semmit… - szipogva törli is meg az arcát, aztán csak egy kicsit mocorog, hogy már igazán elengedhetné, mert menne.


A divat nemcsak a ruhákat jelenti.
Mindenhol ott van: az utcán, a levegöben, a gondolatainkban, abban, ahogy élünk.
avatar
Média,mûvészet
Tell me your secrets
11
● ● Posztok száma :
Wang Yibo
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Sponsored content tollából
Témanyitás ✥ Re: Arany Sárkány Étterem ••

Tell me your secrets

Arany Sárkány Étterem
Second Chance frpg
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Fáradt ninja étterem
» Uroniko étterem
» Aranyköpések
» Part 14 / 10

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Belváros-