Loyrette Nouel ügyvédi iroda
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥



Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

Today at 10:41 am
Yesterday at 10:04 pm
Yesterday at 8:54 pm
Yesterday at 8:37 pm
Yesterday at 8:37 pm
Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥




A legtöbb felhasználó (43 fő) Kedd Okt. 17, 2017 9:10 pm-kor volt itt.
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .
Loyrette Nouel ügyvédi iroda



Szeretettel Admin tollából
Témanyitás Loyrette Nouel ügyvédi iroda •• Szer. Szept. 20, 2017 8:53 pm

*****
avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets

954
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


Szeretettel Leanne Withmore tollából
Témanyitás Re: Loyrette Nouel ügyvédi iroda •• Vas. Szept. 24, 2017 2:39 pm

Vannak olyan szakmák, melyeknél kiemelten fontos, hogy helytállj. Tudnod kell, hogy honnan lehet elindulni, miként lehet tovább jutni. És persze nem árt némi elhivatottság sem ahhoz, hogy úgy működj ahogyan azt elvárják tőled. Tisztában vagyok vele, hogy milyenek a bojtárjaink, miféle vizsgákat kell letenniük. Mind megcsináltuk, át és végigszenvedtük az egészet. És sajnos van, hogy rosszkor jövünk rá arra, hogy bizony nem a megfelelő szakma felé tapossuk éppen magunknak az utat, hanem csak valami felé, amit 18 évesen jónak hittünk. Milyen rég is volt! Lassan eltelik még egyszer ennyi. Azért lettem ügyvéd, mert apa képesnek tartott rá. Mert hitt bennem és támogatta a pálya iránti kíváncsiságomat. Alex pedig? Nem fogja kimondani, de büszke volt rám. Az igazság azonban az, hogy borzasztó volt az első 3 év. Kettősségben szenvedtem, mert bizonyítani akartam, de nem tudtam lenyelni, hogy folyamatosan ugráltatnak. Kávét Léa, menj el ide Léa, add fel a leveleket Léa..végtelen volt a sor. Nem szerettem. Végig szenvedtem, mert szükséges volt. A jogi pálya egy útvesztő, de elég egyértelmű pontjain helyezkednek el a megmászandó lépcsők. Nem titok, ügyész szeretnék lenni egy szép napon, de az a sor lépcső még egy kicsit odébb van.
Nőként pedig inkább az lenne felém az elvárás, hogy menjek már végre férjhez. Mintha a főnököm akkor lenne képes megnyugodni, hisz nyugodtan mondhatná, hogy ő megmondta. Fiatal nő, hiába az ambíciók egyszer elhagyom ezt a helyet, mert jön valaki aki fontosabbá válik karriernél, ügyeknél és minden másnál. Az évek azonban telnek én pedig még mindig undorító mód lelkes közkatonaként szolgálom a céget. Amíg nem szólnak bele a magánéletembe, nincs okom játszani valami sértődött hercegnőt, vagyis lassan inkább királynőt, a korom miatt. Bár erre végképp nem szeretek gondolni. Ezért papol Alex, hogy már nem vagyok zsenge huszonéves, ideje lenne más dolgokra helyeznem a hangsúlyt. Mintha a világ rendje attól állna helyre, hogy vár-e otthon valaki vagy sem. Majd idővel kitalálok erre valamit. Idővel.
Azonban az élet nem áll meg mert Leanne Withmore ujjacskájára hétvégén sem húzott senki gyűrűt. Aukción voltam, hosszú volt az út. Rettenetesen hosszú. De sikeres és ez számít. Kimondatlan megegyezésem a Monsieurrel eleinte teher volt, mára azonban egy kihívást látok benne. Sosem felejthetem el, hogy hálával tartozom neki amiért megmentette az életemet és mindezt úgy, hogy a bátyámnak nem kellett megtudnia. Anya halála után megszakadt volna a szívem ha még mi ketten is összeveszünk azon, hogy képtelen vagyok bizonyos dolgokat feldolgozni. És hülyeségeket csináltam. Csinálok. Mindegy.
Nem vagyok rossz ember, legalábbis a saját önvizsgálataim során erre jutottam. Nem bántok senkit, csak teszem a dolgom. Hittem az igazban, a fekete-fehér világban, hogy valami lehet jó vagy lehet rossz. Nem árnyaltam semmit. Utána rájöttem mekkorát tévedtem. Hatalmas súlyként nehezedett a tudat, hogy talán bűn ha próbálsz mindig jó lenni. Bűn, ha bízol a törvény erejében. Olyan törvényében, mely felmenti a gyilkost és kórházba utalja a sorozatgyilkost. Megsegíti azt, aki nem szorul rá s szoros hurkot fon az ártatlan köré. Ki vagyok én, hogy egyedül küzdjek a világ igazságtalansága ellen? Mi vagyok én, hogy meg tudjak állni a sodrásban? Senki és semmi. Nem ment. Azzá lettem, amin szeretett édesanyám talán már nem mosolyogna olyan szeretettel. Nem értene meg, nem is sejti, mit miért teszek. Eltökélten titkolom is, nehogy a kamarai tagságom bánja, bár vádoljon rosszal az, aki nem tett még hasonlót. Azonban ösztönösen keresem az ellenkezőket vagy épp a csiszolatlan gyémántokat. Akik meg tudják talán tenni azt, amire én nem voltam képes. Ellenállhatnak. Mindennek és mindenkinek.
Itt van mindjárt a kis ellenállónk, akiben én látom a lehetőséget, de számára nem feltöltődés az irodai munka. Belemenekül ebbe a kézbesítős vacakba és folyamatosan ágál. Én pedig? Nem szeretem ha nemet mondanak, mondjuk úgy. Ezért érkezem egy kisebbfajta mappával. Mondjon akármit, panaszkodjon, utáljon, nem érdekel. Menjen a nagyfőnökhöz panaszkodni, hogy zsarnok vagyok vele. Azonban látom benne a lehetőségeket, melyeket altatni próbál, melyek ellen tiltakozik. Ó, mától már nem fog. Széles mosollyal sétálok be, gyanúm szerint neki már itt kell lennie, hisz hamarabb kezd mint én. Igazából még én is ráértem volna, de ha egyszer feltámad az ötletem, nehezen tudom magamban türelemre inteni. Cipőim sarkai hangosan koppannak a parkettán, a szokásos zsivaj üli meg a helyet. Ó, egy átlagos nap. A mappát egyenesen a jövőbeli asszisztensem asztalára helyezem. Mert az lesz, akkor is ha jelenleg ezt még nem tudja. Rámosolygok.
- Ezt elolvasod nekem 10-ig. Egy teljesen átlagosnak tűnő válás aktája, de a nő követelései túl magasra rúgnak, holott a vagyont nem ő vitte be a házasságba. A férj pedig foggal-körömmel ragaszkodik az igazához, miszerint nem csalta meg, így tehát nem kellene úgymond "kártérítést" - gesztikulálok - fizetni pluszban. Valaki nem őszinte velünk, szeretném ha átnyalnád az aktát, hátha találsz benne valamit. 10-kor pedig besétálsz szépen az ajtómon és megnézzük mire jutunk. - újból elmosolyodom, igaz, hogy a kérlek és a legyél olyan kedves jellegű dolgok kimaradtak a monológból, de hát egyelőre még én vagyok a felettes, ő pedig az ágáló dolgozó.
Ezzel ott is hagyom, végül is van rá 2 órája, ami nekem két órányi unalmat és várakozást fog jelenteni, de meglehet, hogy megéri. Meglátjuk képes-e rá. Mindig sokat kell olvasnunk, lehetőleg gyorsan. Szeretném ha beválna, nekem is könnyebb lenne az életem, ha lenne valaki, akit beavathatok, aki a kezem alá dolgozik és lehetőleg nem annyi esze van mint egy lepkehálónak.
Besétálok az irodámba egy kávéval és igyekszem magamat elfoglalni. És remélem ezidőre mindenki szépen teszi majd a dolgát, mellőzve az összes hülyeséget. Te pedig kedves kis asszisztens jelöltem, remélem nem lázadsz fel a szavaim ellen. Mert az..nagyon nem volna jó. Határozottan nem.
avatar
Igazságügy
Tell me your secrets

23
● ● Posztok száma :
Amber Heard
● ● karakter arca :


Szeretettel Lothaire Drole tollából
Témanyitás Re: Loyrette Nouel ügyvédi iroda •• Hétf. Szept. 25, 2017 7:28 pm


Az egyik asztalnál ülök, szendvicset eszegetve, miközben a többiekkel osztom meg az asztalt, a szendvicsem és a kávém nem. Amióta felvettek a céghez, minduntalan kibújtam az alól, hogy az irodában tartsanak. Villámgyorsan kézbesítettem a sürgős híreket, amelyeket csakis papír alapon lehetett átadni, hiszen így lesz hivatalos, és ezen a címen általában rendszeresen házon kívült játszom.
Nincs bajom a joggal, éppen az a bajom, hogy minduntalan rám jött az álmosság órákon, mert ahogy megnéztem az ügyet (jé, újítanak, esettanulmányok is vannak, mint kint amcsiban, azokat mindig habzsoltam), és összeállt a kép, hol van a bibi. Na, onnantól kezdve rém unalmassá vált a jog. Ezért sem adtam be a jelentkezésem jogra, ellenben a közgáz, az érdekel. Amcsiban is az fogott meg, azokra az órákra és a menedzser palléroztató előadásokra és gyakorlatokra mindig elmentem.
Szóval visszatérve ide, és a melóra. Szerintem jól elvagyok, néha belekukkolok egy-egy iratba, s mikor átnézem, ártatlan kérdésekkel irányítom a tanácstalan zöldfülűt, almazabálás mögé rejtőzve, hogy aztán, ha elfordultam, elégedett vigyorral harapjak még egyet az almámba. Túl feltűnően nem csináltam sosem, mert tartok attól, hogy még a végén gyeplőt kapok és befognak, mint a lovat. Márpedig én mustang vagyok!
A kopogásokat már messziről hallom, de a levegő akkor fagy meg, amikor láthatóan felénk közeledik. Mint a tiltottban a seregélyek, úgy rebbennek szét a többiek, én meg csak nézek a nőre, ahogy elém pakolja a holmikat, fel is pattanok s úgy teszek, mint aki a hátitáskába akarja tenni. Nincs bajom vele, szerintem egészen cuki azokkal a kis tipegőkkel és extra dekoltázzsal. De a jó isten mentsen meg, hogy én két méterről közelebb kerüljek hozzá, pláne nem dolgoznék neki.
- Jó reggelt! – Nagy vigyorral nyúlok az első mappa után, aztán, mint aki tűzhöz ért, elkapom a kezem, még a fülemhez is nyúlok.
- Ó, akkor ezek nem azok a mappák – szontyolodom el, művien. – Nekem egy köteg iratot kell elvinnem sürgősen, arra várok – mutatok valamelyik irányba. Ami történetesen a takarítószoba.
- De Petra szívesen átnézi, nagyon szuper válási ügyekben – harapok bele a szendvicsembe ártatlan képpel, miközben az említett azonnal rázni kezdi a fejét, még a haját is a füle mögé igazítja és úgy tesz, mint aki nagyon benne vagy ügyben.
- De tényleg. A múltkor is nagyon hamar rájött, hol a bibi, és kiderült, hogy a nőcike hazudott. Mrs. Morrison – igazítom ki gyorsan magam.
avatar
Igazságügy
Tell me your secrets

15
● ● Posztok száma :
Chris Evans
● ● karakter arca :


Szeretettel Admin tollából
Témanyitás Re: Loyrette Nouel ügyvédi iroda •• Szer. Okt. 11, 2017 8:02 am

avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets

954
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


Szeretettel Sponsored content tollából
Témanyitás Re: Loyrette Nouel ügyvédi iroda ••

Tell me your secrets


Loyrette Nouel ügyvédi iroda
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Lélek-kristály Iroda

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Belváros-