Aida Morales
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ


Akik erre járnak

Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek

✥ Yesterday at 9:57 pm ✥

✥ Yesterday at 3:20 pm ✥

✥ Yesterday at 11:09 am ✥


✥ Csüt. Júl. 19, 2018 10:50 pm ✥

✥ Csüt. Júl. 19, 2018 5:29 pm ✥

✥ Csüt. Júl. 19, 2018 12:05 pm ✥

✥ Szer. Júl. 18, 2018 9:32 am ✥

✥ Kedd Júl. 17, 2018 9:17 pm ✥

Párizs lakói

Aida Morales



Témanyitás ✥ Aida Morales •• Vas. Okt. 22, 2017 9:55 pm

Aida Morales
szösszenet

általános jegyzet
» Anyja neve: Alizee Morales  
» Apja neve: Sebastien Morales  
» Testvérek: Marcel Morales - ikerbátyám  
» Egyéb hozzátartozók: -

Átlagos, párizsi családba születtem, jómódú középosztályként lehetne aposztrofálni. Mindössze hat perccel fiatalabb fivérem előtt érkeztem. Az édesanyám orvosként diplomázott egykor a párizsi központi egyetemen és később mint kutatóorvos helyezkedett el, a szakterülete a női mellrák kutatás lett. Egy ideig Strassbourgban dolgozott, majd hazatérve egy apró kis per kapcsán találkozott az édesapámmal. Apa ügyvédként praktizált egészen két évvel ezelőtti visszavonulásáig, és a szakterülete elsősorban a vagyon és öröklésjog volt. A fivérem tervezőmérnök lett, felhagyva azzal, hogy akár az orvosi, akár a jogi pályán csináljon karriert mint  családunk többi tagja mindkét ágon. Ezek lennének a száraz tények a családomról, és méltán merül fel a kérdés, hogy miért nem szokásom többet elárulni. Nos, talán azért, mert nem igazán szokták kérdezni hivatalosabb iratokon kívül, vagy akár egy-egy beszélgetés alkalmával. Talán ahhoz lehet köze, hogy én sem vagyok az a közlékeny tipus, csak a lényegre szorítkozom. Egyedül élek közel tíz éve, és úgy gondolom, hogy ez tökéletesen így is van jól. Ha pedig visszapergetem az időt, hogy a múltban keressem ennek okát, nagyon gyorsan rájöhetek, hogy ez az utóbbi kijelentés bizony hazugság. Nincs ez jól, én választottam, jobban mondva az élet választott helyettem. Az egyetem alatt ismertem meg, noha ő maga mindig is a tanári pálya felé kacsingatott, semmint valóban egyszer majd a talárt magára öltse. Gyönyörű évek voltak, talán még a mai napig is szívesen gondolok vissza rá, de elmondhatom, hogy képes vagyok róla beszélni. Nem terveztünk, nem akartunk később közös életet, talán éreztük mindketten, hogy ennyi jutott. Ez az öt év a gondtalan ifjúságban, küszöbén egy felnőtt életnek. A diplomaosztón láttam utoljára, akkor közölte velem, hogy Indiába utazik, ott fog tanítani. Nem kértem, hogy maradjon, ő nem vágyott arra, hogy marasztaljam. Aztán valahogyan azt vettem észre, hogy elrohannak a fejem felett az évek és nem tudok megállapodni senki mellett. Valami mindig hiányzott. Végül már nem is kerestem. Megtanultam újra a pillanatnak élni, és hittem, ahogyan hiszem a mai napig, hogy az egyik tökéletes pillanat majd elhozza nekem azt akire szükségem van. Talán éppen most is rá várok.
tudj meg többet
» Születési hely: Párizs  
» Születési idő: 1979. december 24.  
» Mikor érkezett a városba: -

-
Kate Beckinsale
37
Bűnüldözés és Hadügy

Amikor felkérnek valakit arra, hogy nyilatkozzon egy neves szakmai lapnak, arra gondol, hogy pusztán egy szűk réteghez jutnak el majd a szavai. Éppen ezért igyekszik megfelelően, érthetően és lehetőség szerint röviden megfogalmazni a világlátását, a hitét, a szakma iránti elkötelezettségét, és a jövőre vonatkozó terveit vagy éppen vágyait, mely legtöbb esetben kissé utópisztikus. De hiszen a tervek mindig azok. Szegény ember az mégis aki nem mer nagyot álmodni, vagy nem képes arra, hogy önmagának ígérjen. Amikor a Gazette Justicia Parisien megkeresett, hogy a karácsonyi számban egy interjút közöljenek le velem, először meglepődtem. Fiatalon lettem ugyan bíró, de nem kiugró az eset, hacsak azt nem vesszük alapul, hogy az utóbbi tíz évben nem igazán került 40 alatti nő az igazság bársonyszékébe. Hosszú volt az utam idáig, és nagyon kitartó, következetes, időnként veszélyes munkával értem el mindezt. Nem állítom, hogy nem voltak kiskapun való besurranások, és azt sem, hogy soha nem követtem el olyasmit, amit mai napig bánok. De ez az én terhem, senkinek semmi köze hozzá. Majd akkor kérhetik rajtam számon, ha azzal ártottam bárkinek is. Egyelőre pusztán a saját lelkiismeretemnek tartozom bármivel is. A cikkíró azt szerette volna, ha a kérdéseket elküldhetné nekem emailben és én megválaszolnám. Nem volt furcsa a kérése, és tulajdonképpen még örültem is neki, hiszen elég sűrű a munkabeosztásom, ami annak köszönhető, hogy az átlagostól több ügyet vállalok el. Azonban amit végül kaptam igazán meglepett. Három témakör megemlítése szerepelt benne, és mindhárom inkább személyesebb jellegű volt mint szakmai. Mielőtt nekiálltam volna megválaszolni, még felhívtam az újságírót, hogy megkérdezzem valóban szükséges az, hogy ezekre válaszoljak? A válasza meglepett: emberileg akarja megközelíteni a pályafutásomat. Végül aztán valamikor hajnal kettő körül, miután lediktáltam a másnapi gépelésre váró periratot a titkárnőmnek egy bögre tea társaságában nekiálltam megválaszolni mindegyiket.

Hitvallás:

Superbia (Kevélység): Azt mondják a kevély emberekben egy szemernyi emberség nincs, kizárólag önmaguk iránt. Egyet kell értenem vele. Sosem voltam önimádó, nem volt rám jellemző a túlzás, vagy éppen önnön kíválóságom hangoztatása. Egyszerűen azért, mert tökéletes ember nem létezik. Én sem vagyok az.

Avaritia (Fösvénység): Azt mondják, hogy a fösvény emberekben a vagyon iránti függőség ami veszélyes, éppen olyan mint a drog. A világon legalizált kábítószer a pénz. Egyet kell értenem vele. Az anyagiasság nem volt rám jellemző soha, noha azért nem állítom, hogy megvetem a pénzt. Akár tetszik akár nem, az élethez szükségünk van rá, és amíg a világ így működik alkalmazkodom hozzá.

Luxuria (Bujaság): Azt mondják, hogy a buja emberek, vagy azok akik a testi élvezeteket hajszolják szüntelen, tulajdonképpen az önmagukba vetett hitük hiányát igyekeznek ezáltal pótolni. Egyet kell értenem velük. A magam részéről nem állítom, hogy megvetem a testi szerelmet, vagy éppen ha úgy alakul nem bonyolódom kalandokba. Itt a hangsúly az igényességen és a mértékletességen van.

Invidia (Irigység) : Azt mondják, hogy az irigy emberek tulajdonképpen nem rossz emberek, pusztán azért sajnálják másoktól, mert attól félnek, hogy akkor nekik nem marad. Egyet kell értenem vele. Testvérként nőttem fel, számomra az irigység fogalma soha nem létezett. Én az utolsót is megosztottam a fivéremmel, és ez így van a mai napig is.

Gula (Torkosság): Azt mondják a torkos emberek azért válnak idővel minden szempontból hedonistává, mert hamar rájönnek az élet rövidségére, és képtelenek többé felmérni az időt. Attól félnek, hogy bármelyik pillanat lehet utolsó, és ők lemaradnak valami fontosról. Egyet kell értenem vele. Rám nem igazán volt ez soha jellemző. Ahogyan a bujaságnál már tettem rá említést a mértékletesség híve vagyok nem csupán a testiségben.

Ira (Harag): Azt mondják a haragos emberekben valami régi, tán előző életből áthozott bevégezetlen ügy okán keletkező bosszúvágy munkál. Egyet kell értenem vele. Hiszek abban, hogy van tovább a halál után. Lennie kell. Éppen ezért talán hordozunk magunkban olyan dolgokat, amely haragot gerjeszt, meglehet több életen át is bennünk marad.

Acedia (Jóra való restség): Azt mondják, hogy a jóra rest emberekből hiányzik az empátia, a másik fájdalmának átérzése, ezért képtelenek a jót cselekedni. Egyet kell értenem vele. Jót tenni csak úgy lehet, ha mi magunk is valamilyen szinten hordozzuk ezt a tulajdonságot. Nem hiszek abban, hogy az emberek kizárólag rosszak lennének, ez inkább nevelés és hozzáállás, valamint akarat kérdése. A jót is akarni kell, kifejleszteni, alkalmazni.

+1 Mendacium (Hazugság): Azt mondják, hogy a hazugságok valamilyen formában összekapcsolódva idővel elvezetnek az igazsághoz. Egyet kell értenem vele. Már csak azért is, mert én magam is ebben hiszek.

Munka

Nyugodtan kijelenthetem, hogy sikeres vagyok a munkámban. Summa Cum Laude diplomáztam, a szakterületem elsősorban a gazdasági jog volt. Cégképviselet. Később a virtuális tulajdonjog is érdekelni kezdett. Hamar megkapaszkodtam a cégnél ahova kerültem, és két éven belül túlszárnyaltam apámat is. Elsősorban a sikereimet annak köszönhettem, hogy időnként hajlamos voltam átesni a ló másik oldalára és bármeddig elmenni az adott ügy érdekében. Harminc éves koromra az éves mérlegemben több volt a nyert ügy mint a vesztes. A sikeremnek azonban ára volt. Nem lehet egyszerre élni és dolgozni is, mindkettőt maximálisan. Ahogyan a magánéletem kudarcos magányban telt, úgy emelkedett a csillagom a karrierem egén. Csak néha gondolkodtatott el az a tény, hogy meddig lehet így élni, hogy meddig lehet feláldozni mindent a munka oltárán, csupán azért, hogy ha elég magasra jutok, onnan fentről szemlélhessek mindent amit elértem, és döbbenjek rá mindeközben mennyire elvesztem. Néha nem tudom már, hogy hol kezdődik a jogász és hol az ember. Mikor lépem át azt a vékony határvonalat amely a végső érzéketlenségbe taszít, amikor már csak a tényeket látom, és a bizonyítékokat, vagy éppen az érveket. Mert alapvetően az érzelmek nem így épülnek fel. A jog racionális, az ember szubjektív. A kettő között kellene valahol egyensúlyt találni.Másfél éve neveztek ki a párizsi közigazgatási fellebviteli bíróság, Cours administratifs d’appel, második számú fellebbviteli bírájának. Hatalmas felelősség, még több munka, és óriási nyomás. Így lehetne jellemezni a jelenlegi munkámat. Minden esetben arra törekszem, hogy az igazságot képviseljem, bár bevallom időnként elbizonytalanodom, hogy vajon az az igazság, amit annak vélünk, vagy talán létezik egy igazi mindenek felett álló igazság, amelyet nem mindenki érthet, még kevesebben érhetnek el?

Jövő

A hitvallásomról többször tettem már említést: Hiszek abban, hogy a hazugságok együttesen is valamiféle abszolút igazság felé vezetnek.  Tulajdonképpen így vagy úgy az élet mindig tesz róla, hogy a hazugságok valamilyen formán lelepleződjenek, vagy azok életét mérgezzék, akik ebben élnek. Tán észre sem veszik, csak szépen lassan, hogy az erejük fogytán, hogy minden nappal egyre erőteljesebb érzés vesz erőt rajtuk: a bűnök súlya mely alól a beismerés hozhatna feloldozást. De a félelem mindig erősebb, minthogy ezt bárki meglépje.
Nekem is vannak terveim a jövőre nézve, de ezek inkább kívánságok, melyekről nem nagyon szeretek beszélni, azt hiszem kicsit félek attól, hogy ha kimondom, akkor elveszik az esélye annak, hogy valaha valóra válthatom majd őket.
Vannak dolgok, amelyeket jobb ha csupán azzal osztunk meg akire várunk. Mert a remény mindig ott marad. Az utolsó fény.


Ez nem a vége, hanem csak a kezdet
Vonzott a külső || Saját
Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Aida Morales •• Vas. Okt. 22, 2017 11:41 pm

Gratulálunk elfogadva!

Kedves Aida,

Érdekes volt látni azt, hogy milyen foglalkozást is választottál, hiszen biztos voltam abban, hogy ennek nagy ára lehetett, ha már ennyi idősen bíró vagy, nem is akármilyen, de még ne ugorjunk ennyire előre.  Smile Sokaknak talán fura, hogy inkább családleírás van, mintsem jellemet kérünk, de nem véletlenül, hiszen sok mindent elárul mindenkiről az is, hogy milyen a családja, vagy éppen ő mit gondol róluk, milyen a viszonya velük. Nem tudom, hogy véletlen-e, vagy nem, de nekem kicsit eszembe jutott valaki a családfelépítésedről, hiszen volt már hasonló stílusban megírt „felvezető”, ahol hasonlóak voltak a felállások, ugyanakkor érdekes volt olvasni, hogy ki milyen irányba is mozdult el a gyerek közül. Ki lépett valamilyen szinten a szülő nyomdokaiba és
ki nem.
Bevallom őszintén, hogy én meg nem igazán láttam bírókkal készült interjúkat, ugyanakkor egészen ügyesen megoldottad. Nem egy szokványos interjúhoz volt szerencsém olvasni, hiszen eleve nem szemtől szemben készült, ahogyan általában lenni szokott, hanem megkaptad írásban és megírhattad magadtól is. Hmm, egyszerre érzem úgy, hogy ez részben egy kicsit inkább volt jellemzés is a karakterről, mintsem csak életének a bemutatása, legalábbis számomra, de ahogyan egy könyv is mindig mást képes mondani az olvasóknak, úgy lehet ez akár egy et-vel. edi A kettőséget könnyedén ki lehetett érezni az írásodból, hogy pontosan tudja, hogy milyen ára volt a sikerének, ugyanakkor abban már nem vagyok biztos, hogy teljesen el is fogadja, hogy megérte ennyi áldozatot hozni magánéleti fronton érte. Kíváncsi vagyok ezek után, hogy miként fog alakulni az életed, s ha meg is kapod a kívánságodat, akkor esetleg az milyen hatással lesz a munkádra, hiszen ahogyan te is mondtad eléggé nagy felelősség van a vállaidon azzal, hogy egykoron elfogadtad ezt a munkát. Igazságot tenni pedig talán mindig is nehéz lesz, de kitartást hozzá! lufi

Hess foglalózni, majd pedig nézelődhetsz is pajti után! Jó szórakozást kívánok! edi  

P.S.: az igazságügybe raktunk téged, mert a bírók odatartoznak. lufi



Hope is a small word with a big meaning but it's a reason to live.
And we need a reason
Elit
avatar
● ● Posztok száma :
772
● ● Reag szám :
297
● ● karakter arca :
✶ Gal Gadot

Aida Morales
Second Chance frpg
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Nagoyaka Kiyoshi újratöltve (Aida Atsumori)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: Karakterlapok-