Stacey Vasilisa Dashkov
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥


Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥

Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 9 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 1 Bot




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

✥ Today at 9:25 am ✥
✥ Today at 1:08 am ✥
✥ Today at 12:55 am ✥
✥ Today at 12:12 am ✥
✥ Today at 12:05 am ✥
✥ Yesterday at 11:17 pm ✥
✥ Yesterday at 10:16 pm ✥
Népszámlálás
✥ Párizs lakói ✥
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .

✥ Szeretettel Raphaël Deschamps tollából
Témanyitás ✥ Re: Stacey Vasilisa Dashkov •• Vas. Okt. 29, 2017 12:34 pm

Gratulálunk elfogadva!

Kedves Stacey,

mindig érdekes más kultúrába tartozó karaktert olvasni, megvan a maga különlegessége, ahogy esetedben az orosz felmenőkkel is Smile Azt viszont kicsit furcsállottam, hogy miután olyan tradicionális, hagyománytisztelő családot tudhatsz magadnak, a nevek orosz szemmel kimondottan "furcsák", legyen szó akár édesanyádéról (Irina helyet Irene), vagy a tiédről (a Stacey sem éppen orosz név, ahogy 2. nevet ha emlékezetem nem csal, az apa keresztnevéből képződik). De lévén ez csak játék, különösebben nem fogok akadékoskodni miatta, pláne, ha téged nem zavar, vagy esetleg megvan a magad magyarázata rá Smile Pusztán apró észrevétel.
Ami pedig a történetet illeti, azt kell mondjam, nem irigyellek... bár biztos megvan a szépsége annak, ha valaki ilyen családban nő fel, az biztos, hogy nem lehet egyszerű eleget tenni minden elvárásnak. Különösen érzékletes volt az, hogy bár a szüleid mennyire ellentétei egymásnak, mégis boldog házasságban élnek már évek óta, ahogy az is érdekes volt, hogy a három testvér jellemre és viselkedésre mennyire más és más... Smile Személy szerint én ezt a kis csavart is szeretem amit a karakterbe csempésztél, miszerint édesanyád kis hercegnője a papa által milyen fiús, talpraesett lánnyá változott Mit szépítsünk, az emberek hajlamosak külső alapján ítélni, és ebből a pofiból sem hiszem, hogy sokan számítanának arra, hogy képzett harcos... Rolling Eyes Lesz itt még meglepetés a játéktéren, úgy érzem
Tetszett az ötlet, ahogy Oroszországból kiragadva Párizsba mozgósítod a karaktered, abszolút életszerű, logikus, és teljességgel reális annak fényében, hogy milyen családi háttérrel rendelkezel, ami pedig Dmitrijt illeti, nos, valahol sajnálatos, hogy annak ellenére, hogy milyen jó barátok vagytok, mégis mondhatni, ilyen szomorúra sikeredett az elválásotok... Kíváncsi vagyok, vajon a későbbiekben felbukkan-e még az életedben akár njk, akár hirdetett képében, és ha igen, miket fog alakítani? Vagy mikor dönt úgy a családod, hogy neked is ideje férjhez menned, tovább építve a családi kapcsolatokat?

Tovább nem is húznám az időt, mivel látom, avatart már foglaltál magadnak, így nincs is más hátra, mint járékostársakat keresni, jó szórakozást a későbbiekben! Smile


avatar
tudomány emberei
Tell me your secrets
369
● ● Posztok száma :
Madame & Mademoiselle Deschamps
● ● Keresem :
Chris Pratt
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Stacey V. Dashkov tollából
Témanyitás ✥ Stacey Vasilisa Dashkov •• Csüt. Okt. 26, 2017 2:22 am

Stacey Vasilisa Dashkov
szösszenet

általános jegyzet
» Anyja neve: Irene Grigorenko
» Apja neve: Andrej Dashkov  
» Testvérek: Vladimir Dashkov, Lina Dashkov
» Egyéb hozzátartozók: Valentin Dashkov - nagybácsi
 
A hideg tél, az orosz ridegség minden tekintetben jellemzi a Dashkov klánt. Szentpétervár egyik leggazdagabb famíliája közé tartozik a maffiahálózatnak, és a fegyverkereskedelemnek köszönhetően. A filmekből ismert kémhálózat szövi össze a családtagokat, még Amerikában is van érdekeltségünk, ahogyan Európa legtöbb nagyvárosában. A szüleim nem kérkednek a pénzükkel, nem is tennék, hiszen szigorúan tilos beszélni róla, bárhol is járjunk a világban. A legkisebb hiba is halállal járna, senki nem tudhatja a titkunkat, a szerteágazó rokoni szálakat is beleértve.

Irene Grigorenko – Az édesanyám maga a megtestesült jóság, és elegancia. Apuska oldalán úgy néz ki, mint egy földre szállt angyal. A szőke hajával, és rikító kék szemeivel az országunkra emlékeztető női ideált testesíti meg, az északi népek királynőjét. A múltja nem tisztázott, soha nem faggattam, meg is tiltották, különben büntetést kaptam volna…a házunk falain belül így is szárnyra kaptak a pletykák, miszerint a családja eladta az apai nagyszüleimnek. Máig homály fedi, de nem is érdekel, amíg apa tisztelettel bánik vele. A család legkisebb csemetéjeként különleges kapocs fűz hozzá. Anya soha nem támogatta a taníttatásom keményebbik részét, szerinte finom hölgynek születtem, de apa ragaszkodott hozzá, hogy a magániskolában tanuljak meg vívni, és merüljek el a keleti kultúra harcművészetében is. A védőburkot a szülőanyám jelentette, imádtam vele lenni, a karjai között megszűntek a gondjaim, és biztonságban éreztem magam.

Andrej Dashkov – Az őszes tincsek, és az egyenes bajusz teszik karakteressé az édesapám arcát. A régi cári időszakot idézi meg, akárhányszor ránézek. Szemei a mélységekbe repítenek el, a drákói szigor élő megtestesítője. A szüleim szerelme a mai napig ezer hőfokon ég, és a szülőapám minden tekintetben kiegészíti a mama kedvességét. Andrej Dashkov nem ijed meg az erőszakosságtól, a félelemkeltéstől sem, ha a gyerekei neveléséről van szó. Megköveteli a magas iskolázottságot, a talpraesett viselkedést, illetve a lojalitást a család felé. Nem tűri el a feleselést, sem az engedetlenséget.

Vladimir Dashkov – A bátyám olyan nekem, mint a legjobb barátom. A nővérem kilóg a modellből, talán amiatt, mert jobban szeretem jómagam is a fiús dolgokat, mint a gyorsulás, a veszély, és a kalandvágy. Már kiskorunk óta a nyakán lógok, minden buliban benne voltam, ha kitalált valamit..másszuk meg a hegyeket, csúszkáljunk a gleccsereken, üljünk motorra. Felnéztem rá, sőt dicsőítettem, aztán egy szép napon elkerült otthonról. Külföldön folytatta a tanulmányait, és egyedül maradtam. A hazatérése után már semmi sem volt ugyanolyan. Apa bevette a családi vállalkozásba, és válaszfalat húzott fel közöttünk. Az addigi éjszakai korcsolyázások elmaradtak, és egy idegent kaptam cserébe.

Lina Dashkov – A szüleink mintaképe, a kifogástalan viselkedés élő szobra, a tökéletesség hercegnője. Küllemben édesanyánkra ütött, így nem csoda, hogy apus már tizennégy évesen elígérte a kezét a Kurkov família sarjának. Rám is hasonló sors várt, de még akadt időm, hiszen alig kezdtem meg az egyetemet Párizsban. A féltékenység, és a rivalizálás örök kérdés marad közöttünk…nem fogja elfogadni, hogy nekem több mindent szabad, mint neki. Az elkövetkező hónapokban lesz az esküvője, a szüleim lázasan tervezgetnek, mintha egy nagyszabású történelmi esemény bekövetkeztét várnák. Ki érti őket…
tudj meg többet
» Születési hely: Szentpétervár  
» Születési idő: 1995.05.14.  
» Mikor érkezett a városba: 2017 január

Stacie, Lisa
Ana der Armas
22
Oktatás - egyetemista


Az edzőterem falairól visszacsapódik a hideg levegő. Az orosz tél keményebb bármelyik másik évszaknál, az itteniek már megszokták, de ha valaki turista a mi országunkban, akkor jól fel kell készülnie a könyörtelen időjárási körülményekre. Reggel hét óta fent vagyok, és megállás nélkül zakatol az agyam. A házban nincs egy szabad felület sem, ahol ne lennének szolgák, vagy éppen túlbuzgó családtagok. Ma este lesz a nővérem eljegyzési bulija, és a két család rendíthetetlenül merítette ki a tél fogalmának több aspektusát is. A jégszobor felállítását a bálterem közepén már túlzásnak tartottam, de a szüleim nagyzolni akartak a Kurkov família előtt. Nem mindegy, hogy mennyi pénzünk van, ha pár hónapon belül már nem lesz külön vér? Lina szótlanul tűri a felette való intézkedést, apus és anyus ma alig láttak ki a teendőkből, így az sem tűnt fel nekik, hogy legkisebb csemetéjük kiszökött az otthon melegéből. Fulladoztam a fényűzéstől, nem akartam az este folyamán abba az aranyozott maskarába belebújni, és úgy tenni, mintha ez lenne életem legfontosabb napja. Valamilyen szinten az volt, hiszen a költözködésem ideje közeledett. Az egyetem második szemeszterére kerülök át a Sorbonne-ra, és kicsit önállósodhatom. Nem meséltem el még mindenkinek, hogy elhagyom Oroszországot, amúgy is titoknak kellett volna maradnia a hírnek, de a szüleim igenlő válasza után már így is telekürtöltem a fél birtokot. Az ütés hirtelen talál az oldalamba, és alig kapok levegőt. Megtántorodva hátrálok el, és teszem a csípőmre mindkét kezemet.
- Merre jársz Lisa? Nem megmondtam, ha velem edzel, akkor figyelj oda? – az a cinkos mosoly mennyire fog hiányozni. Imádok Dmitrijjel harcolni, már gyerekkorom óta az egyik legjobb barátom, talán az egyetlen, miután a bátyám belépett a családi vállalkozásba.
- Itt vagyok, csak tudod..ez a felhajtás nem hiányzott. Lina férjhez megy, mert a szüleim azt mondták neki. Szeretem a testvéremet, de soha nem értettem ezt az engedelmességet a részéről. Apa már többször behívta beszélgetésre a dolgozószobájába, és akkor mindig úgy jött ki onnan, mint aki karót nyelt. Anya nem mesélt, vagy nem akart mesélni ezekről, azt hitte nem látom. Az isten szerelmére, nem vagyok vak… - felháborodottan nyújtom ki felé a kezemet, de a kedves társam egyszerűen megragadja, és átdob a válla felett. Simán passzíroz oda az edzőszőnyeghez, és magasodik fölém azzal az elégedett, ámbár pimasz mosolyával.
- Lina, és Vlad is tudja, hogy milyen kötelezettségek várnak rájuk. Mikor nézel szembe a sorsoddal, és fogadod el, hogy te sem vagy különb? Ez a pont nekem jár, és este nem veszem fel a frakkot. Kiütésem van attól az öltözettől. – fintorodik el, miközben a szemembe mélyedve segít fel, de makacsul a földön maradok inkább.
- Te papolsz nekem arról, hogy ne menjek szembe a szabályokkal? Tudod, hogy apa anélkül nem fog beengedni, és jobban tennéd, ha nem vitatkoznál velem, mert a végén nem enged el. – túrok a hajamba, olyan erősen fogtam fel lófarokba, hogy megfájdult a fejtetőm, mikor leesik, hogy elszóltam magam. Dim értetlenül pislog rám, nem érti, hogy mire célzok, és ettől dióméretűre zsugorodik össze a gyomrom.
- Hova nem enged el? Lemaradtam valamiről? – a kérdés nem lenne váratlan, egy ideje már tudom, hogy engedélyezve lett a külföldi tanulmányaim folytatása, csak éppen nem tudtam, hogyan mondjam el neki.
- Én..szóval… - az alkaromon megtámaszkodva pillantok fel az ormótlan mackóra, aki mindenkiben félelmet kell a baráti társaságomon belül, pedig igazából egy jámborlelkű srác. Én ismerem az igazi oldalát.
- Lisa… - a türelmetlensége nem ismer határokat, ha valamiről nincsenek információi, és tudom, hogy ez most az én saram, amiért eltitkoltam előle az utazásomat.
- Felvettek a Sorbonne-ra. – jelentem ki, és abban a percben el is fordítom róla a tekintetemet, amikor meghallom az orosz káromkodás első hullámát. Idegesen fordul el tőlem, és az első falnak menve bokszol bele a tömény épülettartóba.
- Sajnálom…Dim…nem beszélhettem róla. – egy másodperc alatt pattanok fel a földről, és indulok meg a legjobb barátom felé, de ez talán nem is olyan jó ötlet, mert amint rám néz, már tudom, hogy nagyon megbántottam.
- Megesküdtél…hogy nem fogsz titkolózni. Miért esik nehezedre betartani ezt az egyszerű szabályt, hmm? Hazug vagy…nem ismerek rád. – utána nyúlnék, de magamra hagy az edzőteremben. Még percekkel később is hallom az ajtócsapódást, és tudom, hogy hamarabb kellett volna szólnom, de mégsem tettem meg. Hiányozni fog, talán ő lesz, akiért valóban meghasad a szívem, de nem utasíthattam vissza apám ajánlatát. Több lehetőségem nem lesz, hogy elhagyjam Oroszországot, és a magam ura legyek…családi kötöttségek nélkül.


Ez nem a vége, hanem csak a kezdet
Szerencse által|| Saját
avatar
Egyetemista
Tell me your secrets
17
● ● Posztok száma :
ana de armas
● ● karakter arca :

Stacey Vasilisa Dashkov
Second Chance frpg
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 02. Karakter részleg :: Elfogadott karakterek :: Oktatás-