Bevásárló utca
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥



Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

Today at 7:28 am
Today at 12:13 am
Yesterday at 11:55 pm
Yesterday at 11:40 pm
Yesterday at 10:09 pm
Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég




A legtöbb felhasználó (36 fő) Hétf. Márc. 13, 2017 11:05 pm-kor volt itt.
Népszámlálás
✥ Párizs lakói ✥

Csoportok
Keresk. és szolg.
-
-
Igazságügy
-
-
Bűnüldözés, hadügy
1
2
Egészségügy
-
-
Oktatás
4
1
Média, művészet
2
-
Civilek
-
1
Elit
1
1
Törvényen kívüliek
1
-
Összesen
9
5
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .
Bevásárló utca



Szeretettel Admin tollából
Témanyitás Bevásárló utca •• Vas. Jan. 15, 2017 4:10 pm

[Only admins are allowed to see this image]
Forrás: google

avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets

556
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás Re: Bevásárló utca •• Hétf. Ápr. 24, 2017 12:06 am

[Az újabb Darragh találka előtt]

Daan &&  Panda
[Only admins are allowed to see this image]
Mai napom egészen szabad volt, hiszen szabadnapom volt, vagyis inkább azt mondanám, hogy a héten most volt a szünnapom melóban, hiszen mi néha hétvégén is dolgozunk, így hétköznap kapunk esetleg pihenőnapot. Nem mintha bántam volna, mert volt egy-két dolog, amit el kellett intéznem, ugyanakkor teljesen biztonságban még se éreztem magam az utcákon. Mégis csak elloptam Darragh könyvét és biztosan rohadt pipa miatta. Emiatt pedig jobb óvatosnak lennem, ahogyan az se tetszett igazán, hogy a neve ott éktelenkedik rajtam és hiába próbálnám elfedni, akkor se jön össze. Még szerencse, hogy kint még annyira nem volt meleg, így egy sálat könnyedén csavarintottam a nyakam köré, illetve a dzsekimet is összehúztam magamon. Így legalább senkinek se szúrhat szemet, bár abban eleve nem voltam biztos, hogy ki láthatja és ki nem. Mindegy is.
Lassú léptekkel haladtam a sétáló utcán, miközben figyeltem az embereket, az árusokat és azt, hogy egyesek miként is próbálnak alkudni az árakból. Hiányzott anya, nem is kicsit, de szerencsére jól van, legalábbis azt mondta és nem éreztem hazugságot a szavaiban. Nem örült annak, hogy nem megyek haza, de szerintem sejti, hogy elkezdtem rájönni egy-két dologra és emiatt még inkább nem fordítanék hátat az egésznek. Sietve álltam meg az egyik zöldséges előtt, hogy vegyek egy kevés zöldséget, illetve gyümölcsöt, de alig, hogy elindultam egyszer csak nekem jött egy kutya, aminek következtében megbillentem és telibe kaptam egy arra sétáló, védtelen férfit, aki eleve az elszabadult kutya miatt is megbillenthetett, de mellé még én is érkeztem. Mind a ketten a földön kötöttünk ki, de azt hiszem ő még szarabbul járt, mint én, hiszen ő volt alul.
Sietve másztam le róla, amint sikerült rájönnöm, hogy mi is történt és hol vagyok, de még nem álltam fel, hiszen egy-két helyen azért én is megütöttem magam. Nem mintha edzéseken nem szeretnék sérülést, de akkor se volt kellemes az utcakövekkel találkozni.
- Sajnálom, remélem jól van! – pillantottam rá aggodva és egy barátságos mosollyal, miközben konstatáltam azt is, hogy gyümölcseim és a zöldségeim közül néhányan elkezdtek megszökni, mert kiborultak a táskámból.

■ ■  Remélem jó lesz kezdőnek! edi  ■ ■[Only admins are allowed to see this link]



***
avatar
Online
Elit
Tell me your secrets

227
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


Szeretettel Daan Van Der Vaart tollából
Témanyitás Re: Bevásárló utca •• Kedd. Ápr. 25, 2017 10:11 pm

Ez a második napom Dublinban. Úgy döntöttem, nem vesztegetem az időmet, nyakamba veszem a várost. Egyrészt azért, hogy lefoglaljam magam, és ne üljek fel az első hazafelé tartó gépre, amire még mindig elég erős késztetést érzek, másrészt pedig, mert így valóban közelebb jutok a célomhoz, mintha a panzióban ücsörgök.
Úgy döntöttem, a sétálóutcán tartott vásári forgatag pont megfelelő arra, hogy megismerjek helyieket, és tapogatózzak egy kicsit a családtagjaimmal és a furcsa lényekkel kapcsolatban.
Beérve a belvárosba rögtön feltűnik azonban, hogy sokkal többen vannak, mint elképzeltem, aminek nem nagyon örülök. Így nemigen lesz lehetőségem találni valakit, aki nem éppen rohan, vagy szabadulni igyekszik a tömegnyomorból. Úgy képzeltem, hogy kényelmes tempóban nézelődő emberek vesznek majd körül, könnyű célpontok ismerkedni, ezáltal infokat szerezni.
Hirtelen eszembe jut, hogy kereshetnék esetleg valami helyi, kézműves dolgokat árusító standot, hátha a képzőművészetben is megjelennek itt azok a bizonyos különös lények, amiknek a létezését próbálom bizonyítani.
Elkezdek nyitott szemmel járni a bódék és asztalok között, bár egyelőre inkább piac jellegű a dolog, házi sörök, marhahúsból készült kolbászkák, zöldségek és gyümölcsök vesznek körül, meg persze a rengeteg ember, akik között gyakorlatilag csak oldalazva tudok közlekedni.
Mivel sokkal jobban figyelem az árusokat, és kevésbé a szembejövőket, kisebb meglepetésként ér, mikor majdnem felöklel egy bazi nagyra nőtt ír farkaskutya, az meg gyakorlatilag sokkol, mikor egy lány teljesen váratlanul belém kapaszkodik és a földre kerülünk. Mire elkezdhettem volna élvezni, hogy milyen helyzetben is vagyunk, a lány már mellettem volt féltérden, és miközben elnézést kért, csalódottan követte szemével az elszabadult almáit és brokkoliját.
Reflexszerűen felkapok két, még elérhető távolságban lévő almát, aztán felállok, és a karom nyújtom neki, miközben konstatálom, hogy véresre horzsoltam a könyököm.
- Gyere, fussunk versenyt az ebédeddel. Te balra a zöldségek után, én meg addig összeszedegetem, amik messzebb gurultak.
avatar
Új vagyok
Tell me your secrets

43
● ● Posztok száma :
Demian Overduijm
● ● karakter arca :


Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás Re: Bevásárló utca •• Pént. Ápr. 28, 2017 10:34 pm

Daan &&  Panda
[Only admins are allowed to see this image]
Sose szoktam ennyire szerencsétlen lenni, szép is lenne, ha nyomozóként ennyire balszerencsés lennék. Már csak az kellene, szerintem akkor már évekkel ezelőtt az asztal mögött ülnék, vagy esélyem se lett volna erre a pályára. Sietve pattanok az „áldozatom” mellé, miközben nem törődök azzal, hogy én hol is üthettem meg magam. Nem kizárt, hogy ez részben szakmai ártalom is, hiszen azon vagyok, hogy mások biztonságban legyenek és a gyilkosok pedig rács mögött maradjanak örökre, vagy éppen ne legyen több áldozat. Itt se unatkozunk. Itt is mindig akad valami tennivaló, nyomozás, ahogyan mondani szokták a gyilkosok sose alszanak, ahogyan néha mi se.
Meglepetten pislogok párat, amikor felém nyújtja az almákat, majd kisebb fáziskéséssel el is veszem. Féltem attól, hogy valami komolyabb baja lett, vagy mindjárt le fogja ordítani a fejemet azért, mert neki mertem menni. Sőt, még rá is estem. Végül egy barátságos mosoly kúszik az arcomra, majd sietve pillantok körbe, de szerencsére nem bámul minket mindenki. Egy aprót bólintok, majd sietve kezdtem el összeszedegetni a közelemben lévő darabokat, majd végül én is segítettem a távolabb szököttek begyűjtésében, ennek köszönhetően pedig az egyikért pont egyszerre nyúltunk sietve hagytam, hogy felvegye, majd elvettem tőle azt is.
-   Tényleg sajnálom, nem szoktam másokat ledönteni a lábukról, legalábbis nem ilyen értelemben. – mosoly pedig továbbra is ott bujkált az ajkaimon.  Majd zavaromban kicsit a vászonszatyor fülét piszkálgattam. – Egyébként Perséphone vagyok, de biztosan jól vagy, mert olyan mintha a kezednél megsérültél volna. – böktem óvatosan a keze irányába, hol egészen jól kirajzolódott a vére. – Nem messze láttam egy patikát, ha gondolod, benézhetünk oda és szívesen ellátom a sérülésedet. Úgy néz ki még a nap is kezd kisütni. – tettem még hozzá, hiszen mostanában nem igazán társalogtam idegenekkel és a hazugságaim miatt, amiknek köszönhetően a városban lehettem se könnyítette meg, hogy csak úgy beszélgetni kezdjek valakivel. Féltem attól, hogy lebuktatom magam és esetleg olyan fülébe jut az egész, akiébe nem kellene. – Vagy esetleg meghívhatlak valamire? – ajánlottam fel, ha már én okoztam a galibát. – Egyébként ne félj kevés olyan őrült szaladgál a városban, mint én. – nevettem el magam alig hallhatóan, de az ciki, ha ő ezt nem poénnak vette. Totálisan olyan vagyok, mint egy dedós, aki azt se tudja, hogy miként beszéljen másikkal, pedig a szakmámnak köszönhetően mennyiszer megtettem már, de ez akkor is másabb. Nem akarom megütni a bokámat.

■ ■  edi  ■ ■[Only admins are allowed to see this link]



***
avatar
Online
Elit
Tell me your secrets

227
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


Szeretettel Sponsored content tollából
Témanyitás Re: Bevásárló utca ••

Tell me your secrets


Bevásárló utca
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: Belváros-