Fireside Chariot Pub
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Akik erre járnak
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot

Nincs
✥✥✥✥✥
A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek
✥ Yesterday at 8:16 pm ✥
✥ Szer. Nov. 14, 2018 8:42 pm ✥
✥ Szer. Nov. 14, 2018 7:44 pm ✥
✥ Szer. Nov. 14, 2018 6:10 pm ✥
✥ Szer. Nov. 14, 2018 6:03 pm ✥


Témanyitás ✥ Fireside Chariot Pub •• Vas. Okt. 29, 2017 8:16 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Forrás: google
avatar
● ● Posztok száma :
2379
● ● Reag szám :
1564
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Hétf. Okt. 30, 2017 5:19 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Lara & Aris

Halloween. Újra eltelt egy év és eljött az egyik kedvenc ünnepem. Fiatal vagyok még ugyan, de ettől függetlenül voltam már néhány buliban ennek ünneplése gyanánt, a beöltözés sem maradt el eddig egyszer sem, ahogyan most sem lesz ez másképpen. Valahogy mindig sikerül jól kikapcsolnom magam egy ilyen buliban, és az pedig csak ráteszi az i-re a pontot, mikor rálelek valamelyik ismerősömre, akivel vagy ötször elkerültük egymást az este alatt és csak akkor jövünk rá, hogy hoppá. Nyilván ez csak akkor van, ha nagyon durván el vagyunk maskírozva. Azért nekem is volt már olyanom, mikor ha tükörbe néztem, én is alig ismertem magamra. A mostani viszont nem ilyen lesz. Különösebb okom nincsen rá, egyszerűen csak ez jött most ötletként.
Az a meglepő, hogy az odavezető úton nem fagytam meg a rövidnadrágom miatt, de legalább okosan csináltam, hívtam egy taxit. Most nem ebbe a kis pénzbe fogok belepusztulni, úgy érzem. A jelmezem amúgy bőven merített a Baywatchból, kicsit azért feldobva a dolgokat. Nem kellett sokat kint állnom, mert hamar beengedtek a pubba, ahol már javában tartott a buli. Nem akartam a nyitáskor érkezni, mert akkor tapasztalatból mondom, hogy eszeveszett sokan vannak, szóval az esetben tényleg megfagytam volna odakint. Meg a parti sem hiszem, hogy csak úgy a semmiből beindult volna. Így viszont már van egy kis hangulat. Olyan fél 11-11 fele járhatunk szerintem, nem tudom már pontosan, hisz a taxi sem siette el a dolgokat.
Találkoztam egy-két szaktársammal, akikkel elbeszélgettem egypár szót, de végül csak sikerült eljutnom a bárpultig. Kértem ott magamnak egy vodkát, illetve egy sört. A töményet lehúztam, majd pedig a sörömbe is belekortyoltam. Megfordulva, nekidőlve a pultnak nézelődtem, hátha kiszúrok valakit. Nem sok esélyt láttam erre, mert ugyan a fényviszonyok nem voltak vészesek, de volt egy kisebb tömeg. Szólt a zene, ment a tánc ezerrel, azokból a jelmezekből egy-kettő viszont kikészít, mert hatalmasak. A söröm bő kétharmada elfogy, mikor végül csak kiszúrok egy ismerős alakot a nem is olyan távolban. Azt a k… nem hittem, hogy ilyesmit fel fog venni, de wow… Azt se hittem volna, hogy pont itt futok majd bele. Látva, hogy épp valami részeg próbál rányomulni, ő meg nem nagyon élvezi ezt az egészet, de nem akar jelenetet rendezni, felállok, a sört lerakom és odasétálok. Odaérve megkocogtatom a vállát, és mikor rámnéz, megszólalok. – Elnézést hölgyem, szüksége van esetleg egy életmentőre? Szívesen állok szolgálatára – ha nem ismert volna fel – mert kicsit mélyebbre vettem a hangszínemet is -, akkor leveszem a szemüvegem. Ezt követően pedig szokásunkhoz hűen ölelem magamhoz, majd pedig el is vezetem őt onnan, kicsit sem bagózva a részegre. – Mit ne mondjak, Lara… marha dögös vagy – mondom neki mosolyogva, aztán pedig a pulthoz érve jön az újabb kérdés. – Mit kérsz? – megvárom a válaszát, aztán pedig kettőt kérek abból, amit ő szeretne inni. – Na és mesélj, mi a helyzet. Nem beszéltünk két-három napja már.
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Hétf. Okt. 30, 2017 5:33 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Aris és a halloween

A barátaim pontosan tudják, hogy könnyű szerrel meggyőzhetnek olyan dolgokról, ami egy kicsit felkelti az érdeklődésem. Csakhogy amikor megkérdezték, minek fogok öltözni és a válaszom hercegnő volt, olyan képet vágtak, mintha citromba haraptak volna.
Bízzam rájuk, majd ők felöltöztetnek, jó lesz az. Hát persze. Nem mondanám, hogy így utólag, a bárba tartva én is ezt gondolom. Brotney sosem volt a kedvencem, ahogy ez a fajta öltözködés sem, amit rám erőltettek mondva, hogy ilyen lábakat meg kell mutatni és amúgy is, biztos sok jó pasi lesz a buliban.
Mondanom sem kell, ez a sok jó pasi az első néhány mondatnál rám unt, valószínűleg, mert nem hagytam, hogy fogdossanak és átpártoltak inkább a két csodaszép barátnőmhöz. Szóval amíg én az ismeretlenek között keringek, ők a második és harmadik menetet zavarják le valahol ezekkel a szépfiúkkal.
Bárki aki rám néz, az láthatja, hogy mennyire nem érzem jól magam a túl sokat mutató jelmezemben. Hol felhúzom a szoknyám, hogy kevesebb látszódjon a hasamból, hol le, hogy a combom ne legyen kint. Kár, hogy ezekkel a mozdulatokkal nem lehet még úgy húsz centit hozzátoldani az anyaghoz.
Nem tudom, hány perc, vagy hány óra bolyongás után állok meg a pultnál annak reményében, hogy majd egy ital segít feloldódni. Ki is kérek egy koktélt, ami perceken belül meg is érkezik elém. Úgy látszik, a pultos fiúnak legalább bejön a szerelés, mert nem fogad el pénzt. Ezért - és nem annak tudatában, hogy belenézett a takargatott dekoltázsomba - kap egy hálás mosolyt.
Alig, hogy sikerül a felét elfogyasztani ennek a sárga löttynek,valamint keríteni egy kicsivel nyugodtabb helyet, érkezik egy újabb nyomulós, jelmezbe bújt ficsúr. Eleinte egész normálisan közeledik, aztán közelebb hajol és próbál elcsábítani egy Britney klip forgatásra.
- Nem, tényleg, ez nem jó ötlet. Kérlek... - a lehető legkedvesebb mosolyommal hárítok és húzódok hátra, de már kezd kialakulni a pánikroham.
Tökéletes időzítéssel érkezik viszont valaki, akinek az érintésére hátra kapom a fejem. Hosszan sóhajtok fel, a mosolyom most már őszinte. Ahogy említettem, sok jóképű pasival kecsegtettek a lányok. Nekem viszont jelenleg ő az egyetlen befutó.
- Ami azt illeti, igen. Alig kapok levegőt - jobbommal meglegyezem az arcom, és aztán átölelem egy hosszú pillanatra. Nem kell látnom a felsőtestét ahhoz, hogy tudjam, a pulcsi alatt valami félisten teste formálódik.
Az iménti zaklatóra ügyet sem vetve követem Arist a pulthoz. Bókjára arcomba szökik a vér és megrázom a fejem.
- Ha rajtam múlt volna, Hamupipőke lennék. Nem...egy riherongy - azzal elhúzom a szám, s megigazítom mellkasomon az inget. - De te...hány életet mentettél ma este? - kíváncsiságom az arcomon is megmutatkozik. Egyébként valami olyasmi válaszban reménykedem, hogy nem volt az este folyamán ilyen - magam sem értem, miért.
- Legyen egy tequila - felvidulva csapok a pultra. Ha már Aris itt van velem, nem lehet olyan szörnyű ez az este. Talán mégiscsak megérte eljönni.
Míg a srác kikéri az italokat, én lopva végigmérem őt. Hát nem mondom, szívesen megnézném, valójában mit rejt a pulcsi.
~ Felejtsd el, Lara. Ő a tanárod.
- Persze! Mert lemondtad az órát - műduzzogást bevetve préselem össze ajkaimat, de ahogy a szemébe nézek, elnevetem magam. - Gyakoroltam nélküled. Szerintem jobb leszek, mint te valaha. És képzeld, igent mondott a fotózásra Lars. Tudod, a címlapfiú - lelkesen magyarázom neki abban reménykedve, hogy még emlékszik, mit meséltem a múltkori órán. Aznap írtam e-mailt a srácnak egy egyetemi projekttel kapcsolatban.
avatar
● ● Posztok száma :
89
● ● Reag szám :
82
● ● Keresem :
Az öcsikémet
● ● karakter arca :
Josephine Skriver


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Hétf. Okt. 30, 2017 5:52 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Látom ám rajta a megkönnyebbülést, mikor aztán feltűnök a színen, hogy kimentsem ebből a helyzetből. Az eddigi kínos mosolya hamar őszintévé változik, amint meglát engem, és örülök, hogy a kis játékomba is belemegy. Az ölelést nem is kell kérnem tőle, már annyira egyértelmű volt, hogy ez fog jönni, mint az, hogy reggel felkel a nap. Én alapból elég közvetlen személyiség vagyok, és Larát pedig rekordsebességgel kedveltem meg. Mivel neki nem volt ellenére az ilyesfajta köszöntés, ezért nem is volt kérdéses, hogy maradunk ennél, semmint a kevésbé személyes… nos, bármi egyébnél. Jó, nyilván a srácokat nem ölelgetem, csak ha nagyon jó haveromról van szó és régen láttam már.
Elmosolyodom azt látva, hogy elvörösödik a bókomat követően. Kicsit felnevetek azon, amit mond, majd megszólalok. – Ó, ne aggódj. Tökéletes alakod van, a Halloween meg pont erre való, hogy megmutassuk. Csak nézz körül – biccentek a fejemmel az egyik irányba. Tök mindegy, merre tettem volna mindezt, hisz tele van ez a buli ilyenekkel, akik jól tudják, milyen adottságaik vannak és ki is teszik amit ki lehet tenni. – Na mi az, Lara? Kíváncsiskodunk, kíváncsiskodunk? – kérdezem tőle viccelődve, egyértelműen tettetett felháborodással. – Egyet sem. Te vagy az első. És remélhetőleg az utolsó is. A te társaságod nemigen cserélném el másikra – mondom neki mosolyogva, aztán pedig már oda is érünk a pulthoz. Nem gondolkozik túl sokat, és ezt szeretem. Nem kell kierőltetni belőle, hogy igyon egy kicsit, lazítson, és azzal sincs semmi ellentmondása, hogy meghívom egyre. Bár jól tudhatja már, hogy nemet, mint választ nem fogadok el. Ki is kérek két tequilát, a tudat pedig megmosolyogtat, hogy közben ő végigmér engem. Fél szemmel látom ugyan, de ez is bőven elég, szinte perzsel a tekintete.
- Bocsi, de tanulnom kellett, és nem akartam elbaltázni azt a dogát – húzom el a számat és kicsit széttárom a karjaimat is, hogy tényleg nem tudtam mit tenni. Vagyis tehettem volna, de szerintem megérti, hogy inkább a tanulást választottam. Sokat beszéltem már neki arról, hogy miért is járok egyetemre, mit akarok elérni vele, és ahhoz pedig fontos, hogy ne vesszen el a figyelmem. – Viszont szerencsére az volt egy jó ideig a legutolsó, szóval most már csakis a tiéd vagyok – elmosolyodom a mondandóm befejezése után. – Na, az király. Mikor csináljátok? – kérdezem tőle kíváncsian. Emlékszem, hogy mesélt erről, nem vagyok én olyan fafej, hogy csak úgy elfelejtettem volna.
Megérkezik időközben a tequila, aztán pedig egyiket odatolom Lara elé, és koccintásra emelem az enyémet. Amint ez megtörténik, kérek még egyet mindkettőnknek. – Talán én is elmehetnék egyszer modellnek. Tekintve, milyen jó szemed van a fotózáshoz, meg ahogy az előbb végigmértél – fordulok felé vissza, amint kikértem az újabb adagot. Kíváncsi vagyok, mit fog erre reagálni. Amúgy csak szívom a vérét, de az arcomra ez nem ül ki, teljesen semlegesen mondtam ezt neki. Habár nehezemre esett, tekintve milyen vigyorgós egy alak vagyok.
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Hétf. Okt. 30, 2017 6:59 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Jó érzéssel tölt el a srác megjelenése, ahogy minden alkalommal amikor találkozunk. Ilyenkor könnyedén vitába szállok magammal, mert az egyik felem vonzódik hozzá, a másik viszont hevesen tiltakozik ennek már csak a gondolata ellen is. Ez az este viszont nem arról szól, hogy megpróbálja egyik fél lenyomni a másikat, hanem arról, hogy jól érezzük magunkat még a rossz jelmezbe bújva is.
Arcomról a pirosság nem tűnik el, hisz Aris újabb bókot tol. El is nézek abba az irányba, és ahogy mondja, nincs talán egy lány sem, aki ne tette volna ki valamijét.
- Dehogy! Csak...nézz körül, ők jól érzik ebben magukat, talán azt a latex cicát kellene megmentened, nem? - pislogok rá megvonva a vállam, mert hát nem értem, egyáltalán hogy szúrt ki közöttük pont engem.
Határozottan meglep a válasza. Reméltem, de nem számítottam erre, és arra főleg nem, amit ezután mond. Mosolya engem is mosolygásra késztet.
- Első és utolsó? Ejnye Aristide, tudod, hogy engem nem vihetsz haza - viccelődök vele és közben még finoman a vállába is ütök. Semmi támadó erő, vagy ilyesmi, és egyébként is, mintha az öklöm egy sziklával találkozna.
Kikéri az italokat, én pedig egy pillanatig sem tiltakozok. Bizony tudom már, hogy nem mondhatok nemet - és nem is akarnék.
- Ez jó hír, meg is tartalak - nevetek fel le sem véve róla a szemem. - És legalább jól sikerült? Büszke lehetek rád? - komolyra fordítva a szót az arcomon is komolyabb kifejezés ül most. Mindig amikor a megmérettetések időpontja eljön, "drukkolj" üzenetet szoktunk küldeni egymásnak, hogy majd a keresztbe tett kisujjak plusz erőt adnak a teljesítéshez.
- Csak egy hónap múlva, nem tudott korábbi időpontot felszabadítani - ez is mutatja azt, hogy Lars elég keresett modell. Nagy szerencsém van amiért igent mondott, és addig még elég sokat kell gyakorolnom, hogy a legtökéletesebben menjen vele a munka.
Aris persze csak akkor teszi szóvá az iménti kukkolásomat, amikor már legurul az első rövid, és az marja a torkom, kezdi kifejteni a hatását a korábban elfogyasztott néhány ital mellett.
Nagy szemekkel nézek rá egy rövid ideig, aztán hebegni-habogni kezdek. Az arcán most nem látom azt a heccelő mosolyt, és ez zavar.
- Jó, na! Ki ne nézné meg a buli szexi életmentőjét? - teszem fel a kérdést egy vállvonás kíséretében. Ha már ő is megbámult engem, ez visszajár. - Tényleg modellt állnál? Szavadon foglak, kell a gyakorlás Lars előtt.
Mire ezt kimondom, újabb tequila érkezik elénk. Sóhajtva nézek le a pohárra és a citromra, aztán vissza a srácra.
- Talán hazudtam amikor azt mondtam, nem vihetsz haza. Kétlem, hogy egyedül hazatalálnék részegen...
avatar
● ● Posztok száma :
89
● ● Reag szám :
82
● ● Keresem :
Az öcsikémet
● ● karakter arca :
Josephine Skriver


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Hétf. Okt. 30, 2017 7:11 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

- Áh… A külsőségekre nem adok. Azok nem számítanak annyira, mint a belső. Hangozzék ez akármennyire is nyálasnak, de így gondolom – mondom neki őszintén. Ebből könnyen lejöhet neki – ha eddig nem lett volna világos, amit megértek -, hogy nem vagyok egy túl nagy nőcsábász. Az egyéjszakás kalandoknak pedig aztán végképp nem vagyok a híve és nem is állhatna távolabb tőlem. Talán egyszer fordult elő velem ilyesmi, akkor is viszont elég kemény időszakot éltem át, és szükségem volt akárkire, csak ne legyek teljesen egyedül. Ekkor még Sue-val sem voltam, a testvéreimet pedig nem akartam ilyesmivel zaklatni. Azt pedig tudtam, hogy sok mindent képes meggyógyítani a zene, pláne nálam, de azt nem tudta volna… hát megtörtént. De bánom azóta is.
- Na és miért is nem? Tudom, hol laksz. Máris könnyebbé vált a feladatom – mondom neki mosolyogva, és játékosan még egy „aucsot” is benyögök, mikor a vállamba bokszol. A harci sérülést kicsit megsimogatom, hogy múljon a kínkeserves fájdalom, amit okozott nekem. Nem is értem, miért kell engem mindig bántani.
- Te mit gondolsz? Szerinted ilyen józan lennék egy ilyen bulin, ha nem sikerült volna? – kérdezem tőle nevetve, majd pedig újfent megszólalok. – Na meg egyébként is… rám mikor nem lehet büszkének lenni? Elég csak rám nézni – tárom szét a kezeimet, hogy tessék megnézni nyugodtan.
- Egy hónap? Hú, az se éppen most lesz. Addig esetleg valami más projekted van? Vagy semmi extra, és ebben az egy hónapban többször fogsz látogatni? – mosolyodom el a kérdésem végére, nyilván a gitártanulás tekintetében értve a dolgokat.
Miután lereagálta a dolgokat, elmosolyodom. Hm, nem is olyan vészes. Azt hittem, hogy jobban el fog pirulni vagy nem fog tudni összeillő mondatokat kitalálni, de úgy néz ki, Lara sem egy szent, és nem az első piája volt ez a mostani tequila. Bár ki tudja, lehet józanon is ugyanígy reagálta volna le. Viszont amennyire sikerült kiismernem, nem vagyok benne olyan biztos… - Csak viccelek, nincs harag. Mi több, imponál – kacsintok rá játékosan és mosolyogva mindeközben. Kérdését hallva vállat vonok. – Hát figyelj, miért is ne. Nem hiszem, hogy olyan vészesen sok tehetség kell hozzá, csak egy formás test. Én pedig mindenféle önimádat nélkül tudom, hogy a magamba fektetett munkának megvan a gyümölcse – azt felesleges lenne megkérdeznem, hogy talán ő nem így gondolja-e, mert az előbbiekből kiindulva már meg is kaptam a választ rá.
- Na, ne légy hangulatromboló. Fenékig! – tolom oda elé az egyik poharat, és koccintásra emelem az enyémet. Ha végül rábólint, akkor már meg is húzom a tequilát, ahogy azt rendje és módja szerint kell. Kicsit megrázom a fejem utána, majd megszólalok. – Egyébként ne aggódj, vigyázok rád. Ez egy életmentő dolga – az utolsó mondatomnál pedig csak kicsit előre biccentek, hogy a szemüveg, ami a fejemre volt tolva, a szememre eshessen. – Igyunk még egyet, vagy mehetünk táncolni? – kérdezem tőle mosolyogva, ha pedig azt látom rajta, hogy nem akar táncolni, akkor bizony ösztönzöm. – De-de, jössz – vigyoromat le sem lehetne törölni, és már fogom is meg a kezét, hogy jöjjön, ideje kicsit megmozgatni a tagjainkat.
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Hétf. Okt. 30, 2017 7:18 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Felszökik a szemöldököm meglepettségemben. Kapcsolatunk annyira nem baráti, hogy beszámolnánk egymásnak az intimebb témákról, de teljesen abban a hitben éltem ezidáig, hogy ő az a tipikus macsó. Hiszen izmos, helyes, okos is és zenél, mi kellene még a csajoknak?
- Tudod, hogy értettem... Nem kerülök veled vízszintesbe - meg mással sem, de ezt már nem teszem hozzá, bár az iménti jelenetből is tudhatja, hogy nálam ez a buli nem úgy fog véget érni. - És nem ér visszaélni a tudásoddal - toldom meg a mondandómat még így utoljára.
Megrázom a fejem, széles mosolyra húzódnak ajkaim. Ez Aris, igen. Csak bólogatni tudok egyetértően, hisz igaza van. Én is büszkén állok mellette, az ő társaságában miközben a fél szexitársaság nyálcsorgatva nézi a fölém magasodó Herkulest.
- Azok a csajok nem éppen büszkén néznek rád - biccentek a kisebb lánycsapat felé. Amennyiben Aris odafordul, ő maga is láthatja az őt istenként, engem krumplis zsákként mustráló csajokat.
- Addig? Hááát, talán valamivel több órát kellene adnom - kivárok, mielőtt folytatnám, közben pedig hümmögök, mintha erősen elgondolkodnék a látogatásokon. - Na igen, és vennem is a kedvenc guitarheromtól - mosolyogva bólintok. Valószínűleg a srác tökéletesen tisztában van azzal, hogy szeretem a közös órákat. Kedvelem, és azt hiszem, fordítva is így van, máskülönben nem dumálnák itt is.
Csakhogy ott van a másik él, amitől ez a kedvelés más, és ennek köszönhetően jobban szemügyre veszem, mint kellene. Vagy éppenséggel óvatosabban kellene... Köszönhetően az italnak, nem vörösödök egészen lábujjig bele a lebukásba, sőt, élek is a lehetőséggel, amit felkínál.
- Igazad van. Akkor... - sóhajtva nyúlok a második tequila után, majd koccintásra emelem - ezt a sűrűbb találkáinkra - vigyorgok rá és szépen legurítom az italt. Nem akarok én hangulatromboló lenni, ahogy mondja...
- Igen? Csak nehogy elcsábítson mellőlem egy olyan - megnyomom az utolsó szót, de mosolyomból láthatja, hogy csak húzom az agyát. Viszont amióta velem van, nem várom a lányok visszatérését, és az italok is jöhetnének sorban.
- Mi? Táncolni? Dehogy! - két kezemet magam elé tartva még hátra is lépek egyet. Nem ittam még eleget hozzá, hogy Britneynek öltözve riszáljak. Na de Aris szokásához híven nem hagyja annyiban és csak azért is magával húz. Nemet mondani? Ja igen, azt nem lehet.
- Most nagyon utállak, ugye tudod? - szavaim ellenére képtelen vagyok rá haragudni. Nem mondanám, hogy egyébként olyan vagyok a táncparketten, mint egy lábakat növesztett gerenda, de nehezen engedem el magam. Pláne, hogy Mr. Baywatch oldalán kell rázni. - Nekem ez nem megy... - húzom el a szám az első fél perc ide-oda tekergőzést követően.
avatar
● ● Posztok száma :
89
● ● Reag szám :
82
● ● Keresem :
Az öcsikémet
● ● karakter arca :
Josephine Skriver


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Hétf. Okt. 30, 2017 10:37 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

- Wow… azért a fejem ne harapd le. Csak viccelődtem. Bocsánat – még kicsit fel is emelem a kezemet, hogy nem akartam semmi rosszat mondani. Ahogy említettem, nem vagyok az egyéjszakás kalandok híve, de Larával? Na vele végképp nem venne rá a lélek, hogy ilyesmit csináljak. Ahhoz túl jó barátomnak tartom és túlzottan becsülöm. Oké, rendben van, tetszik nekem, de a lényegen nem változtat, hogy soha nem használnám ki.
Odafordulok az irányba, amerre biccent, és csak sóhajtok egyet a rám már majdnem nyáladzó csajokon. Megforgatva a szemeimet fordulok vissza Larához. – Na igen… legközelebb jelmezt választok, ami jobban takar. Nem szeretem, mikor így bámulnak engem, hangozzék ez akárhogy… - és újfent egy sóhaj. Viszont ha már ilyen kedves volt, hogy ezt kiszúrta nekem, én is megszólalok. – Azért te is büszkélkedhetsz egy-két rajongóval. Nem ajánlom, hogy a pulton előrehajolj, mert elnézve a ruhát, két oldalról is… érted – cukkolom kicsit őt mosolyogva. Hogy ne jöjjek ki a szerepből. – Bár ez még előnyünkre válhat. A pultos pasiból van. Ha elfogy a pénzem, majd te szerzel nekünk piát, áll az alku? – nyújtom a kezem felé, közben kicsit nyelvemet is kinyújtom egy széles mosollyal az arcomon. Jól tudja, hogy semmi rossz szándék nincs a szavaimban, egyszerűen csak szeretném kicsit szórakoztatni. Őt is meg magamat is. Vagy talán kicsit zavarba hozni, mert akkor olyan kis aranyos szokott lenni.
- Te tőlem veszel órákat… hm, majd egyszer én is kérek egy leckét tőled. Milyen szép is lenne. Mindketten tanárok és diákok – mondom neki jókedvűen. Nem hiszem, hogy a kedvemet bármi is leszegheti a mai nap folyamán. Jól érzem magam, így pedig pláne, hogy Lara is itt van velem.
A kövi feles is lecsúszik, a következő szavait hallva viszont újfent elmosolyodom. – Pimasz vagy, ugye tudod? Oké, te vagy az idősebb, de akkor is – vágom rá válaszként nevetve, majd pedig ajánlom is fel neki a táncot. Sejtettem, hogy ellenkezni fog, de ettől függetlenül én nem tágítok és beljebb húzom a tánctérre. – Aha. Nem tudsz te utálni engem – nyújtom rá a nyelvemet a mondatát hallva. Próbálom kicsit oldani a feszültséget, és próbálom kicsit viccesebbre venni a figurát, hátha felszabadul, de nem sok sikerrel. Elhúzom a számat, aztán pedig beletörődően megszólalok. – Jól van, Lara. Nem kötelező. Gyere, menjünk vissza a pulthoz. Vagy mondd te, mit szeretnél csinálni – hagyom rá. Nekem nincsen különösebb tervem az est kapcsán, általában csak sodródok az árral, és ez most sem lesz másképpen. Legalább a társaságom egy biztosíték arra, hogy a mostani estémre nem lehet majd panasz.
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Hétf. Okt. 30, 2017 11:24 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Aris már megint meg tud lepni. Lövésem sincs, milyen lehet pasinak lenni, de azt hittem, élvezik amikor a csajok rajtuk legeltetik a szemüket. Persze nem hiszem el teljesen amit mond, különben minek öltözött volna lengébe? Azok a lányok még női szemmel is egész szépek. Ahogy a barátnőm mondaná, ha pasi lenne, vinné őket egy körre.
- Hééé - eltátom a szám és felháborodottan nézek rá. Amióta itt állok vele, el is felejtettem a takargatást. Most viszont, hogy megjegyzést tesz, összehúzom az inget a mellkasom előtt és próbálok úrrá lenni arcom vörösségén. - Ezt mindenki látja? Vagy csak te? Mert az...az nem olyan nagy baj... - zavartan hozom össze a kérdést, ami a ruháim hosszát és takarási képességét illeti. Valamiért az ő pillantásai egyszerűen zavarba hoznak, de nem akarom elzavarni a bánatba, ellenben az összes többi hímneművel.
- De ha nem jön be, sztriptízelsz az áráért - vigyorogva fogok vele kezet. Kihívás elfogadva, legyen ez bármekkora hülyeség. Kétlem, hogy egy kis villantásért a pultos srác két tequilát állna helyettem, és ezért cserébe bizony jól akarok szórakozni. Annál pedig mi lehetne jobb, mint első sorból végignézni Aristide vetkőzős táncát?
- Bármikor, amikor nem így nézek ki - mutatok végig magamon a srácra mosolyogva. Mostanság a saját óráim mellett az ő óráira való eljárás lett az új hobbim, hát miért ne csinálhatnánk még egy közös tevékenységet? - Fogadok, hogy nem fogsz tudni lenyomni.
A második ital után nehéz lesz elindulni bármerre is, ezt érzem. Szavaimat sem tudom olyan kontroll alatt tartani, ahogy azt kellene.
- Te pedig akaratos - nevetek fel. Nehezen ugyan, de engedek neki és a kezét fogva követem. Érzem az alkohol jótékony hatását, annyira azonban nem, hogy az mozgásra késztessen. Az egyetlen, ami miatt megemberelem magam, az a csalódott arca. Lebiggyesztve ajkam lépek közelebb hozzá és kapaszkodok a nyakába. Baráti a közeledésem, semmiféle felhívás keringőre nincs benne. Azt viszont nem akarom látni, hogy én elrontom a kedvét a merevségemmel, ha már az első és utolsó vagyok az estéjén.
- Elszívunk egy cigit? Az most nagyon jól esne - kérlelően nézek a szemébe. Nem tudom, mennyire az a bulidohányos fajta, de én pont az vagyok. Aki az alkohol mellé szívesen elszív néhány szálat, hogy még jobban feloldja a hangulatát. - De...oké, Aris. Bulizzunk. Leihatom magam az asztal alá?
avatar
● ● Posztok száma :
89
● ● Reag szám :
82
● ● Keresem :
Az öcsikémet
● ● karakter arca :
Josephine Skriver


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 12:07 am
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Vigyorogva tekintem végig a műveletsort, amit leművel zavarában. Igen, imádom, mikor ilyen. És félreértések elkerülése végett, nem, nem úgy figyelem ezt az egészet, hogy a dekoltázsát bámulom. Bár, ahogy ő is megnézett engem magának, azért nekem sem kerülte el a figyelmem az öltözete, de ezt szóvá is tettem, hogy jól áll neki. Szavait hallva viszont a mosolyom mellé még egy szemöldökfelhúzás is társul. – Hm… szóval az nem baj, ha én látom? Ezt észben tartom – kacsintok rá játékosan, hátha még jobban sikerül zavarba hoznom őt. – És hogy mindenki látja-e… nos, gondolom nem az a pasi volt az első, aki megpróbált ma becserkészni. Tévedek talán? – kérdezem tőle kíváncsian, a mosolyt továbbra sem törölve le az arcomról. Egyszer elege lesz ebből a folyamatos vigyorgásomból, le merem fogadni. De ez van, életvidám egy személyiség vagyok.
Milyen kis ravasz, alighogy eljut a tudatomig, amit mond, már kezet is fog velem. Jól van, Lara Vivienne Cerise. Ezt megjegyeztem. Ha így játszunk, akkor így játszunk. De azért bólintok az alkunkra. Oké, legyen csak így, én nem leszek semmi jónak az elrontója.
- Naa, Lara. Miért? Hisz ez diáklány ruhának is tök jó! Ribis diáklánynak, de diáklánynak! – mondom neki már-már felháborodva, de nyilván csak tettetve az egészet. Jól szórakozni. Ennyit akarok csak a mai naptól, semmi többet, se kevesebbet. És tekintve, hogy egyébként is mennyire egy hullámhosszon szoktunk lenni a szöszivel, ezzel nagyon is jól tudom, hogy nem lesz semmi gond. Szavaira csak kihívóan tekintek rá. – Nos… szeretem, ha egy nő maga alá gyűr – még szemöldökömet is megmozgatom ezt követően, értse csak a célzást. Na jó, nem, nincs semmiféle célzás ebben, egész egyszerűen csak szeretem lecsapni az ilyen magas labdákat. A vereséget meg elfogadnám, hisz jól tudom, hogy milyen tud lenni az edzőteremben Lara, láttam már.
Közeledését nem utasítom vissza, habár nem képzelek egyelőre bele semmit. Viszont érzem rajta, hogy egyszerűen csak nem akarja elrontani a kedvemet, meg a bulimat azzal, hogy ő még nem tudja annyira elengedni magát. És ezt nagyon is értékelem. – Jól van, kimehetünk. Már leszokóban vagyok, de egy nem fog megártani. Van nálad esetleg? – kérdezem tőle kíváncsian, ha pedig pozitív a válasz, akkor megfogva a kezét vezetem ki a tömegből és ki a szabad levegőre, hogy rágyújthassunk. – Figyelj, én nem akarok semmit sem rád erőltetni. Ha arra kérnél, hogy kísérjelek haza, azt is megtenném. A lényeg, hogy szeretném, ha te is jól éreznéd magad, szóval nem fogom arra menni, hogy leidd magad a sárga földig. Hacsak te nem ezt akarod. Világos? – kérdezem tőle teljesen komolyan. Az úgy nem járja, hogy csak egyikünk érzi jól magát. Halloween van, ilyenkor ki kell kapcsolni, el kell kicsit szakadni a mindennapok forgásától, és bulizni kell.
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 10:13 am
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Többek között azért is kedvelem őt, mert nem tipikus pasi. Az együtt töltött idő alatt nem próbált egyszer sem rám mászni, vagy utalásokat tenni erre vonatkozóan. Ez pedig elég ritka.
- Fogd be - nyújtok rá nyelvet, ahogy azt Aris is teszi. Úgy érzem, mára épp elég volt egymás stíröléséből. Már ami engem illet...persze ez nem jelenti azt, hogy én ellenben nem fogok újabb pillantásokat megengedni magamnak.
- Hát...nem. Volt egy pár - húzom el a számat visszagondolva azokra a nyomulós bunkókra. Már a jelmezükre sem emlékszem, annyira próbáltam másfelé fordítani a fejemet. Nála viszont nem ez a helyzet és inkább le sem akarom venni róla a tekintetem. - Mitől van mindig ilyen jó kedved, ha? - vigyorodok el. Értetlenül rázom meg a fejem. Imádom, egyszerűen csak imádom.
- Ja, olyan diáklánynak aki melltartó nélkül beugrik a vízbe, csak hogy kimentsd - utalok a jelmezére szemforgatva. Ami azt illeti, még meg is értem ezeket a lányokat. Az öreg, szőrös, hasas életmentők senki fantáziáját nem izgatják, na de Aris...?
Nem mondom, zavarba hoz azzal a szemöldökvonogatással, de már oldottabb vagyok, így egy ilyen fogadás után ez nem fog vissza. Kérdőn pillantok fel a szemeibe, fejemet kissé oldalra billentem.
- Rendben, bele foglak döngölni a matracba - számomra egyértelmű, melyik matracról van szó, de eléggé kétértelműen hathat ebben a beszélgetésben. Ezen az estén pedig már mindegy, mit mondunk. Meggondolatlan bókok, pillantások és fogadások...kell ennél több?
Nos igen, még egy kis lazulás. Esetleg tánc, amire nem vagyok képes, pedig szeretném, ha jó kedvét nem venné el semmi és főleg nem én. Ezért is akaszkodok a nyakába és dobom fel az ötletet a cigizésre. Mikor igent mond, még nyomok egy nagy puszit az arcára és csak azután engedem el.
Válaszként megrázom a fejem. Ebben a szerelésben el sem fért volna egy doboz, szóval megragadom a kezét és engedem, hogy vezessen. Átverekedni magunkat a tömegen annyira nem egyszerű, viszont a tüdőmnek eszméletlenül jól esik a kint érő friss levegő. Kár, hogy egyből kiráz a hideg.
- Britney beveti magát - egy kacsintás kíséretében engedem el Aris kezét, és az elfogyasztott italok hatásától kicsit billegve a magassarkúban odalépek egy már sajátjukat majdnem elszívó társasághoz. Nem is kell kigombolnom az ingemet ahhoz, hogy az első kérlelésre megdobjanak két szállal és egy gyújtóval.
A szerzeményekkel, és arcomon hatalmas mosollyal sétálok vissza a sráchoz, hogy büszkén a kezébe nyomjam az egyiket.
- Nyugi, én is szeretném. Mármint jól érezni magam. És veled jó, szóval...még bármi lehet - vonom meg a vállam miközben meggyújtom a cigit. Jól esik a füst, ellazít. Még arról is eltereli a figyelmem, hogy a szoknyám alá bizony keményen befúj a szél. - Ha már első és utolsónak választottál, legyen ez életed legjobb estéje - nevetek fel a szemébe nézve. Kétlem, hogy sikerül azzá tennem, de próbálkozni fogok az egyszer biztos.
avatar
● ● Posztok száma :
89
● ● Reag szám :
82
● ● Keresem :
Az öcsikémet
● ● karakter arca :
Josephine Skriver


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 10:44 am
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

- Hah… na látod. Nem csak nekem van szemem a szépség megtalálására, hanem sok részeg baromnak is – mondom neki nevetve. Kérdését meghallva egyszerűen csak vállat vonok, de arcomra még mindig nem ült ki komoly ábrázat. Persze én is tudok az lenni, viszont nem hiszem, hogy most annak kellene lennem. Például az órákon, amiket Larának adok, azokon ugyan nem szoktam vérmesen komoly lenni, de nem is nagyon vagy oda érte, hogy az egészet elvicceljük. Viccelődjünk nyugodtan, csak ne menjen az óra kárára. – Fogalmam sincs. Az élet szép, és csak egyszer élünk, hát inkább töltöm el boldogan ezt az időt, ami megadatott nekünk, mintsem búval aszottan – ennél jobb válaszra nem futotta tőlem. De szerintem ez is bőségesen elég volt, mert a lényeget kiemeltem.
- Hát figyelj… ha ragaszkodsz hozzá… - forgatom meg a szemeimet , de közben ott van az a csipkelődős mosoly még mindig az arcomon, mikor a diáklányos témára térünk át. Részben azért ostorzom magam, hogy minél több a pia, annál inkább piszkosabb dolgok férkőznek a fejembe. Nyilván erre rájátszik az is, amiket felhoz témának, mert azért ez a mostani… na mindegy, hagyjuk.
- Alig bírom kivárni - ezzel sincsen semmi baj, mikor Lara már kicsit be van csiccsentve, és ilyen könnyen belemegy ezekbe a szócsatákba. Kíváncsi vagyok, vajon mióta van már itt, és mennyit ihatott. Bár abból kiindulva, mennyien nyomulhattak rá ezidő alatt, mélységesen kétlem, hogy ez a két tequila lett volna az első az este alatt.
Elmosolyodom a puszit követően, majd pedig már vezetem is őt kifele a tömegből. Belegondolva hülyeség volt feltenni a kérdést, van-e nála, mert ebben a szerkóban nem is tudom, hova rakhatná. Mondjuk… talán a melltartójában elfért volna. Ah… megint rosszra gondolok…
Kíváncsi voltam, mégis hogy akar szerezni két szálat, de végül egész ügyesen oldja meg, nem is kell semmi olyasmit csinálnia, ami átlépné a határokat. Na meg kétlem, hogy ha ez lett volna az ára, akkor megcsinálja. Elveszem tőle az egyiket és megköszönöm. Szavait hallva lágyan elmosolyodom és kicsit közelebb hajolok, hogy az enyémet is gyújtsa meg. Elszívok pár slukkot belőle, de őszintén, nem esik már annyira jól. Múltkorában is azért szoktam rá, mert Sue-val való szakítás eléggé megviselt, de azóta már sok-sok idő eltelt, és nem akarok én véletlenül sem láncdohányos lenni. Egy az, mert az a hangomban is komoly kárt tehet, amit végképp nem akarok. De elszívni egy cigit egy-egy buliban… nem hinném, hogy ez lenne a fordulópont. Szélesebbre húzódik a mosoly az arcomon a következő mondatát hallva. - Na, gyere már ide - mondom neki mosolyogva, aztán pedig már húzom is bele az ölelésembe, majd most én nyomok egy puszit az arcára. - Ezért imádlak én annyira - aztán pedig el is engedem, mielőtt valamelyikünk kiégetné a másik ruháját, vagy rosszabb, bőrét… - Szóval ne hagyjam, hogy leidd magad az asztal alá. A végén nehogy az legyen, hogy ehelyett a pulton állva fogod nyomni - nevetgélve mondom neki, mielőtt újabb slukkot szívnék a cigiből. Pedig még gondolkoztam először, hogy lehet máshova fogok menni, de végső soron nem is válaszhattam volna jobb helyet a Halloweenhoz…
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 2:35 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Próbálok nem többet látni a szavaiba, mint amik. Csúnya azt képzelni, hogy van köztünk valami. Valami olyasmi, ami bennem biztosan él, de benne... Kétlem. Ugyan, a diákja vagyok, ha nem is szigorúan véve. Arról nem is beszélve, hogy két évvel idősebb vagyok... ~ Lara, ő az öcséd barátja...
Válaszára elmosolyodok. Igaza van teljes mértékig, és nem is szállhatnék ezzel vitába. Az élet lehet egy tündérmese, ha örülünk az apró dolgoknak is.
- Imádom a pozitívságodat - mosolygok rá őszintén. Nem mintha szöges ellentéte lennék, hisz az esetek kilencven százalékában félig teli pohárral gondolkodok és ezt a srác is kitapasztalhatta már. Legyen szó rontásról, vagy egy veszekedésről, az kijavítható.
- Oh igen, máris keresek egy medencét - ha már lúd, legyen kövér, bólogatok egy önkéntelen kihívó pillantást küldve felé. ~ Lara, Lara, nem kellene többet innod... Jó ezzel elviccelődni becsiccsentve, de remélem, nem veszi komolyan. Hisz vannak bizonyos falak, melyeket józan állapotban nem biztos, hogy átlépnénk.
Vigyorgok az imént lefixált dolgainkon, és egészen úgy érzem, megérte eljönni a bulira. Kell még némi engedés részemről, Aris azonban jó hatással van rám. Vajon tisztában van ezzel?
Odakint hamar hozzánk kerül a két szál cigaretta és azt hiszem, talán nem is volt annyira rossz ötlet rábeszélni magam erre a szerelésre. Bár egy harisnya elfért volna a combzokni mellett, így nem tudom, hány napig fogok szenvedni a meg- és felfázástól.
Jól eső érzés jár át, szinte érzem, ahogy izmaim ellazulnak a nikotintól. Szeretném, ha a srác is jól érezné magát és ne az lebegjen a szeme előtt, hogy az én estémet jóvá varázsolja, hisz bármikor tovább állhatna. Azt nem gondolnám, hogy lecserélne más lányokra - hisz ő maga mondta -, de ha jönnek a haverok, nem lepődnék meg.
Hirtelen jön az ölelése és a puszija, amire el is pirulok rendesen és egy rövid ideig mozdulatlanul állok karjai között. Elmosolyodok, majd felnézek rá.
- Imádsz? Ez új, fel kell dolgoznom - szavaimat két slukk követi, ennyi idő alatt elgondolkodok, vagy legalábbis úgy csinálok. - Aha, tudtam ám. Eláruljak egy titkot? - a cigit a hátam mögé eltartom amíg közel hajolok a füléhez. - Én is téged - súgom bele, hogy csak ő hallja. Mintha államtitok lenne, vagy ilyesmi. Azt hiszem, inkább az én titkom, amit az ellazulás kényszerít ki.
- Hogy mi? A pulton? Szeretnéd... - nevetve rázom meg a fejem, hisz ez képtelenség. Vannak határok, és az évek során egyszer sem másztam fel az asztalra rázni, lehettem bármennyire részeg. Nem vagyok én sem egy szent, bizony előfordultak durvább esték.
Nincs sok hátra a szálamból, de már toporgok egy helyben. Tekintetem újra és újra Aris testére téved, és meg-megrázom a fejem.
- Te hogy nem fagysz meg? - teszem fel végül a kérdést, ami foglalkoztat.
avatar
● ● Posztok száma :
89
● ● Reag szám :
82
● ● Keresem :
Az öcsikémet
● ● karakter arca :
Josephine Skriver


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 4:53 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

- Miért, talán nincs igazam? – kérdezem tőle kedvesen, viszont kíváncsian. Nem láttam még őt sem olyan vészesen szomorúnak, vagy kedvét vettnek, de őszintén szólva nem is töltöttünk el együtt olyan sok időt még, hogy teljesen kiismerhettem volna. Ezért is szeretném megtudni, hogy ő vajon miként vélekedik erről a helyzetről, életfelfogásról. De amennyire sikerült őt kiismernem, valószínűleg hasonlóféleképpen gondolkodhat, ha nem is teljes mértékben.
- Milyen kellemes szerencse, hogy nekünk pont van otthon medencénk. Indulhatunk? – nevetve kérdezem tőle, ezzel is próbálva azt tudatosítani vele, hogy megnyugodhat, mert csak szórakozom vele. De ettől függetlenül van tényleg medencénk, amit viszont fogalmam sincs, látott-e már. Nálunk ugyan járt már, de az is főként az előszoba/nappali, vagy pedig az én szobám volt, akkor is órára jött nyilvánvalóan. – De amúgy most viccet félretéve, ha gondolod, egyszer tényleg eljöhetsz csobbani egyet. Természetesen nem az előbb lefestett módon. Bár ha nagyon ragaszkodnál hozzá… - az elejét teljesen komolyan mondom neki, a végére viszont már újfent szórakozottan mondom neki, amit.
- Na… ez eddig sem volt titok. Ha mégis, akkor a lényeg, hogy fény derült rá – vonok vállat mosolyogva. Látom ám rajta, hogy elpirult az előbbieknek köszönhetően. Legalábbis ezt a magyarázatot a hirtelenségét tekintve reálisabbnak tartom, minthogy most kezdett volna el fázni az arca, eddig meg semmi. Felvonom a szemöldököm a kérdésére, és mikor közelebb hajol. Jót szórakozok rajta, hogy ezt így kellett megosztania velem. Bár nem értem, miért, de aranyos. Valószínűleg már érzi rendesen a piát is.
- Ahogy te megnéznéd az én sztriptízemet, ha nem jönne be az alkunk, nekem is jusson már valami… - mondom neki jókedvűen, miközben a cigi utolsó slukkját is elszívom, majd a cipőm talpán elnyomom. El nem dobom sehova, majd ha ő is befejezte, valami szemetesbe.
- Ó, azt ne hidd. Majd lefagy a kislábujjam is, de túlélem. Amúgy is egész jól tűröm a hideget. Neked viszont még mindig rosszabb. De hogy ne legyek teljesen paraszt, felajánlom – majd pedig lehúzom a pulcsim cipzárját és leszedem magamról a felsőt, és odaadom Larának. Na, most így félmeztelenül és egy shortban már azért megérzem a hideget. De! Még mindig nem vészes. Legalábbis nem annyira mint ahogy számítottam rá.
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 5:53 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

- De igen. Teljesen igazad van - bólogatok egyetértően, mosolyogva. Most komolyan, hogy nem lehet őt imádni? És hogy lehet, hogy egy halloweeni bulin egyedül jelenik meg? Na persze ez nem gond, így legalább velem tölti ezt az estét ameddig kibír.
- Aha, mehetünk - nevetésére vigyorral válaszolok, majd megingatom a fejem. Szeretem benne, hogy már az ismeretségünk első percétől egy hullámhosszon vagyunk és mindig lehet vele nevetni. Sokszor olyan dolgokat feledtet a jókedv, amelyeket még az alkohol sem. Persze nem azzal szoktam próbálkozni...
Igazából nem is nagyon tudom, milyen Aris családjának otthona. Egy-két helyiséget láttam csak és az ott töltött órák száma sem lépte túl az alkalmankénti egy-kettőt. Volt, hogy beszélgettünk és ezért tovább húzódott, de azt az időt nem a medencében töltöttük.
Szemöldököm felszökik amikor ajánlatot tesz. Oldalra billentem a fejem, és nézem az arcát, mintha le tudnám olvasni róla, hogy ezzel mit is akar mondani.
- Az előbb a több egymásnak adott óra, most medencézés...? Bikiniben akarsz látni, vagy mi a szösz? Aris, Aris, ez már túlmegy a tanár-diák kapcsolaton - elhúzom a szám, de közben mosolygok. Mintha tiltakoznék ellene, úgy forgatom a fejem, ennek ellenére persze leolvashatja az arcomról; bármikor szívesen töltöm vele az időm.
- Egy újabb fogadás? - vonom fel a szemöldököm. Ha már ennyire belemerültünk az egymás heccelésébe, a piakérés mellé elfér egy asztalon táncolós is. Hát igen...pia, jó társaság és cigi. Ennyi kell ahhoz, hogy feloldódjon bennem a feszültség. - Ha nem tudsz leitatni úgy, hogy az asztalon táncoljak, a következő buliban lenyomod azt a vetkőző showt. Ha rá tudsz venni...mit akarsz akkor? - rendesen belejövök ebbe az egészbe, már előre el is könyvelem a sikeremet. Az lesz aztán szép. Végignézni, amint ledobálja magáról a ruháit...
Idő közben elfogy az ő szála, nekem még marad pár slukk. Abból viszont az utolsó majdnem félre megy, mert nekiáll előttem vetkőzni. Azt hiszem a fejemben agyfagyás és hibernáció tör ki felsőtestét látva. Sőt, nem zavartatva magam legeltetem rajta a szemem, még ajkamat is beharapom.
- Nem azért mondtam - rázom meg a fejem végül, s elutasítom a pulcsit. Inkább a keze után nyúlok, hogy a szemeteshez sétálva megszabaduljunk a csikkektől és visszamehessünk a meleg helyre.
avatar
● ● Posztok száma :
89
● ● Reag szám :
82
● ● Keresem :
Az öcsikémet
● ● karakter arca :
Josephine Skriver


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 6:31 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Semmi hátsó szándék nem húzódik meg az ajánlatomban, és érezve magamon a tekintetét, ahogy próbál rájönni, mégis van-e, észre veheti, hogy tényleg nincs. Bár ki tudja, lehet nem is fog róla semmit leolvasni, egyszerűen csak próbálja hova tenni a dolgokat. Amúgy meg mi ebben az olyan meglepő? Ha már egyszer van egy flancos medencénk, hát mi a fenéért ne használnánk azt ki? Úszni sem kell tudni szinte, hiszen nincs olyan mély ez. Bár Lara szerintem elveszne benne, mert azért nem is olyan sekély. De erre vagyok én! Az életmentő! Már feltéve, ha nem tud úszni, amit rettentően kétlek, tekintve, hogy amúgy miket tud produkálni. Önvédelmet oktat, de egy kicsit nagyobb vízben meg nem tudna mit csinálni? Ugyan már.
- Figyelj, semmi sem kötelező. Felajánlottam, mert azért mégiscsak jó szórakozás medencézni, én legalábbis nagyon imádom, hogy van ilyenre is lehetőségünk – mondom neki teljesen egyszerűen, és komolyan. Értem, hogy csak viccelődik, de azért kiérzek a szavaiból mást is, szóval én inkább most nem viccelem el a dolgokat. Legalábbis az elején. – Amúgy meg… ez után a ruha után nem sok újat tudnál mutatni bikiniben sem… - húzom el a számat, miközben végigtekintek rajta felvont szemöldökkel. Utána viszont vigyorogva küldök neki egy csókot a levegőben, jól szórakozva az előbbieken.
Na most aztán vele együtt vonom fel a szemöldököm én is, mikor azt kérdezi, hogy ez egy újabb fogadás-e. Egek, nem annak szántam. Annak tűnt? Baszki. Csak viccelődtem, ahogy korábban is az egész este folyamán. A kérdése azért elgondolkoztat, ha a fogadást én nyerném, akkor mi lenne az a dolog, amit kérnék. Legszívesebben most rávágnám, hogy ha így jönne, akkor utána jöjjön el velem egy randira, de… a kettő nem épp egy kategóriába tartozik. Ehelyett inkább mást mondok. – Hohó. Nyugi van, Larám. Ez nem egy fogadás volt. Na meg egyébként is… nem akarod te látni, ahogy én vetkőzök. Hamar meggondolnád magad a vízszintest illetőleg… - mondom neki teljesen szerényen, persze most sem törölve le a vigyort az arcomról. Ezzel remélhetőleg válaszoltam is neki, hogy nem akarok még egy fogadást, elég lesz most az az egy is, ami van. Az is egy olyasmi, amire kétlem, hogy sor kerülne, mert az állt benne, hogyha elfogy a pénzem, akkor kell bedobnia magát. Én viszont most tömve vagyok, az ilyen buliknál szeretek mindig elég pénzt hozni. Vagyis több, mint eleget, mert ki tudja, még lehet haza is kell taxiztatnom magam.
Mikor leveszem a pulcsimat, figyelem az arcát, és látom ahogy teljesen lefagy. Az, mikor mások rám nyáladzanak, na az ki tud készíteni, de mikor olyasvalaki néz meg magának, aki amúgy nekem is tetszik… na az már egy teljesen másik téma. Mikor látom, ahogy ajkát is beharapja, azt pedig végképp jó jelnek fogom fel. Nem úgy ismertem meg Larát, aki bármelyik izmos felsőtesthez így állna hozzá, lévén az edzőteremben is láthatott már eleget másokat. Bár ki tudja, lehet csak bebeszélem magamnak.
Elutasítja, én pedig visszaveszem magamra, a cipzárt viszont nem húzom össze. Időm sincs rá, mert máris kézen ragad és úgy rángat el a kukáig, majd be vissza a bárba. Beérve pedig megszólalok. – Na akkor mi legyen? Vissza a pulthoz és maradjunk az asztal alá leivásnál? Mert akkor te vezetsz, miből és mennyit kérjünk – mondom neki mosolyogva. – Ne aggódj. Komolyan mondtam azt, hogy vigyázok rád – ezt viszont már jóval komolyabban közlöm vele. Felőlem aztán taccs részegre is leihatja magát, ha úgy akarja, nálam amúgy is később és több mennyiségtől üt csak be a pia, tekintve hogy férfi vagyok és azért nem is kisdarab.
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 7:25 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

- De benne vagyok. Azzal a feltétellel, hogy nem bámulsz majd  így - mosolygok a srácra. Nem zavar úgy, mintha más tenné, de azért zavarba tud vele hozni és Arist ezt pontosan tudja. Csak tudjam meg, hogy direkt csinálja és itt helyben megtapasztalhatja, milyen alám kerülni nem éppen szexis mozdulatsorral. Gondolataim ellenére pimaszul kifejezi, mennyire szeret szívatni, és én erre csak megrázom a fejem nevetve. Hogy lehetne rá haragudni?
Dohányzásunk közepette csak-csak visszatérünk a témára, ami talán jobban is izgatja mindkettőnk fantáziáját - vagy inkább csak az enyémet -. Kötnék én egy újabb fogadást is, de ő tiltakozik ez ellen rendesen. Fújtatok és legyintek, hisz ez hülyeség. Sokat kellene tennie ahhoz, hogy vízszintesbe vigyen és mindezt nem csak együtt alvós értelemben. Az mondjuk tény, hogy előnnyel indul.
- Biztos lehetsz benne, hogy nem ugranék csak úgy rád - rázom meg a fejem, majd egy megadó sóhajjal szélnek eresztem ezt a fogadást. Ha nem, hát nem, és egyébként is jobban leköti a figyelmem a hűvös szél, aztán a kidolgozott felsőtest, ami a látóterembe kerül. A hülye is látná, mennyire vonzza a tekintetemet.
- Tudod...csúnyán visszaélsz az izmaid hatalmával - sóhajtok fel mielőtt visszarángatnám az épületbe. A zene hangosabbnak hat, az emberek mintha többen lennének és ami különös; már nem is zavar.
Kérdésére bólogatok, majd továbbra is a kezét fogva nyomulok a bárpulthoz. Az egyik székre felpattanva egészen egy szintbe kerülök az arcával, így meg is nézem magamnak a szemeit és vonásait. Ígérete eközben mosolyra késztet, meg egy simogatásra, ami az arcát éri.
- Sokkal jövök ezután az este után - sóhajtok fel, aztán a pultos fiúhoz fordulok. Ezt a kört nem hagyom, hogy Aris állja, így melltartómból - ez a lányok titkos rejtekhelye, hol máshol tartanám a pénzem - előkerül a fizetség és már kérem is a következő négy tequilát.
Az italok fogynak, iszunk erre is, arra is, a kedvünk pedig csak fokozódik. Becipzározatlan pulcsija alól gyakran a szemembe tolják magukat a kockái, ilyenkor engedek a kísértésnek. Újra és újra elkaphatja pillantásom, de nem zavar, csak a szememet forgatom, vagy nevetek rajta.
Aztán nem hogy beadom a derekam, a becsiccsentésen túlhaladó részegség egyenesen a táncparkett közepére vezet. Természetesen húzom magammal a srácot, akinek vagy hatan megpróbálnak nekidörgölőzni. Mind hiába, én jót vigyorgok rajtuk és a jobb dalokat még énekelem is.
- Köszönöm - vigyorogva találom meg ismét a fülét arra, hogy ezt elmondjam neki. Persze ekkora hangzavarban nem is lenne értelme máshová beszélni. Ha ő nem jött volna, én már valószínűleg otthon lennék pizsamába bújva és egy könyvbe merülve, nem pedig teljesen felszabadultan idebent.
avatar
● ● Posztok száma :
89
● ● Reag szám :
82
● ● Keresem :
Az öcsikémet
● ● karakter arca :
Josephine Skriver


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 8:20 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

- Nem ígérhetek semmit. Én csak visszaadom, amit kapok. Ha te sem bámulsz úgy meg, én sem foglak – a kis szövegelésem után csak játékosan megnyomogatom az orrát. Nem terveztem egyébként megbámulni őt, vagy bármi ilyesmi. Férfiból vagyok, szóval nem tagadom, hogy valószínűleg vetnék egy-két lopott pillantást, de ennyi. Nem csinálnám azt, mint egy kanos 15 éves, aki először lát az életében egy kifejlett, gyönyörű nőt. Kor és érettség tekintetében is túlnőttem már ezen. Bár az érettséggel lehet tudnának egy-ketten vitatkozni. Akár Sue, akár a két legjobb barátom, Val és Justine. De még Lara is. Viszont mind jól tudhatják azt is, hogy akármennyire is szeretek néha viccelődni, már-már túlzottan is, ha a helyzet úgy kívánja, bizony tudok én komoly is lenni. Na meg általában azzal is tisztában vagyok, hol kell abbahagyni a másik cukkolását.
Ahogy most is. Nem fogom ezt a témát tovább feszegetni. Tudja jól, hogy az utalásaim pusztán szórakoztató jellegűek és remélem, hogy nem veszi őket komolyan. De ezt már több módon is kifejtettem, hogy miért is nem kell mellre szívni az ilyeneket és miért van rá elég kis esély. Legalábbis az estét illetőleg biztosan.
- Mit mondjak? Ki kell használni, amim van – vonok vállat nemes egyszerűséggel.
Én egyelőre nem ülök le székre, csak vele szemben nekitámaszkodom a pultnak. Így legalább ténylegesen egymagasságban vagyunk, habár egy-két centi még mindig közrejátszik, de azt hagyjuk. Simogatása jól esik, szavaira viszont elmosolyodom. – Ugyan… tényleg nem tesz semmit. Erre valók a barátok – válaszolom neki, majd pedig már várom is a rendelését. Állnám én a következő köröket, de úgy néz ki, erre most esélyem sincs. Kicsit felvont szemöldökkel nézem, mi a fenét csinál, de aztán hamar világossá válik, hogy csak a pénzt szedi elő. Áh. Pedig megmondtam neki, hogy csak kicsit kellene megerőltetnie magát és fizetni sem kéne egyikünknek sem.
Kisebb témákat említünk csupán, de főként az ivásé a téma – meg látszólag azé, hogy Lara jól megbámulja a felsőtestemet. Nem akadályozom meg benne, sőt, még élvezem is. Egyszer majdnem leborult a székből nevetésében – pedig nem is mondtam olyan nagyon vicceset, sokkal inkább egy faviccet, de az alkohol tette már a hatását -, ekkor azért megfogtam, hogy ne üsse meg magát, és hát… nem tagadom, nekem is akadt egy kis belátásom.
Már én is kezdtem érezni a piát, de még nem voltam annyira részeg, mint amennyire a szőkeség. Sejtettem, hogy így lesz, de nem bánom. Nevetve hagyom, hogy behúzzon a táncparkettre, ahol most már jóval felszabadultabban rázza, mint korábban. Időközben nem csak nekem, de neki is akadnak rajongói, de azért nem tévesztjük egymást szem elől. Mikor odahajol hozzám, hogy a fülembe súgjon valamit, csak elmosolyodom és bólintok egyet, hogy nagyon szívesen. Élvezem ezt az estét, és nehezen hiszem, hogy bármi el tudná rontani.
Jön egy-két lágyabb, de ugyanúgy zúzósabb zene, jönnek az atom-csápolós számok, és így tovább, mi meg fáradhatatlanul ropjuk a tömeggel együtt. Időközben lekerült rólam a felső is, mert a tömegben nemhogy melegem volt, de még levegőt is alig lehetett kapni. Egyszerűen csak a derekamra kötöttem azt, és úgy folytattam egy idő után.
Majd pedig jön egy tényleg lassabb szám. A DJ-t kérte valaki, hogy rakjon be egy ilyet valami random szerelmespárnak, akiknek ez a kedvenc számuk. Én jómagam nem ismerem fel, nem tudom a szöszi vajon igen. Lényegtelen is. Mosolyogva mutatom neki ujjammal, hogy jöjjön csak. Akár így tesz, akár nem, végül átölelem a derekát, és véletlenül sem csúszik lejjebb a kezem és úgy mozoghatunk tovább egy ritmusra. – Kétségkívül ez az eddigi legjobb Halloweenem – mondom neki mosolyogva. A zene nem üvölt már annyira, mint a zúzós elektromos muzsikánál, szóval hallhatja is, amit mondok neki.
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 9:03 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

- A barátaim akikkel érkeztem éppen valahol szexelnek, szóval... - a fejemet megrázva jelzem, hogy azért nem pontos, amit mond. Bár imádom a barátnőimet, nem ez az első eset, hogy magamra hagynak, mert felszedtek valakit, akivel érdemesebb eltölteni az időt. Arisnak köszönhetően viszont tényleg jól érzem magam a bulin, elengedem magam a társaságában.
Előkerül a rejtekéből némi pénz, aztán elénk a rövidek. Úgy csúszik, mintha víz lenne, de a hatása nem éppen ugyanaz. Időérzékemet rég elvesztettem, talán még csak egy-két órája tart a buli, de az is lehet, hogy már van vagy hajnali négy. Az a helyzet, hogy kicsit sem érdekel. Egyszerűen élvezem figyelni az elém táruló kilátást és az alkohol okozta kimelegedést. Minden tagomat átjárja, kicsit szédülök is, aminek egy véletlen borulás az eredménye. Aris persze ott van és megtart, én pedig mély lélegzetvétellel igyekszem megtartani az egyensúlyomat.
Rólam a kardigán még azelőtt lekerül, hogy bevetnénk magunkat a táncba. Az sem érdekel, ha hazafelé menet nem fogok rátalálni a bárpultnál. Semmi sem érdekel.
Kezem a magasban, szemem sokszor behunyva, de mindig megtaláljuk egymást és egymás tekintetét a többi között. Minden alkalommal rámosolygok. Akkor viszont, mikor leveszi a pulcsiját a többi lánnyal együtt valamiféle nyögést eresztek meg, amit persze elnyel a tömeg zaja.
Meg akarom érinteni és ami a legrosszabb, tényleg meg is teszem még a lassabb szám előtt. Két tenyeremet a mellkasára helyezem, majd mutatóujjaimat levezetem a kockái vonalain. Szinte megbabonázva figyelem ujjaim haladását, aztán a nadrág vonalához érve visszahúzom a kezeimet. Pimasz vigyorral nézek fel rá és már lépek is egyet hátra. Ekkor felcsendül az ismerős, lassabb dallam, a srác pedig magához hív. Nem állok ellen egy pillanatig sem. Egészen közel húzódok, valójában hozzásimulok mialatt átkarolom a nyakát.
Őszintén, eszméletlen jó érzés ez és ha lehetne, visszakérném még vagy tízszer, hogy ne érjen véget a pillanat. Szavaira én is elmosolyodok, hátul a hajába túrok játékosan.
- Hát nem csesztem el? - teszem fel a kérdést, amire valójában tudom már a választ. Szeretnék ezekben a pillanatokban élni egész hátralevő életemben. Itt, vele, a tequiláktól elveszítve józan eszemet. Mert semmi nem lehet jobb, mint a herceggel táncolni a bálban.
- Figyelj...van itt egy csaj, aki esküszöm mindjárt meg fog ölni a tekintetével - nevetve pillantok a srác háta mögött minket figyelő csajszira, majd vissza őrá. Az sem érdekel, ha a magában táncolgató kis barna meghallja, annyira vicces a helyzet, pedig ha tudnák, hogy nincs is köztünk semmi a barátságon kívül...
avatar
● ● Posztok száma :
89
● ● Reag szám :
82
● ● Keresem :
Az öcsikémet
● ● karakter arca :
Josephine Skriver


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub •• Kedd Okt. 31, 2017 9:42 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

- Hát egészségükre. Viszont gondolj be, mennyivel jobban jártál. Ők csak érzelemmentes szexért mennek, te pedig eltölthetsz egy egész estét velem! És én nem foglak itt hagyni sem. Tök jó, nem? – kérdezem tőle mosolyogva. Nem tudom, hogy vajon bánakozik-e emiatt, hogy a barátnői más elfoglaltságot találtak maguknak, vagy örül neki. Mert így teljes nyugalomban élvezheti az én társaságomat, én pedig próbálom minél jobb kedvre deríteni őt. Bár nincs nehéz dolgom. Amit mondtam, azt nyilván viccelődve gondoltam, legalábbis részben. Ő neki kell eldöntenie, hogy jó társaság vagyok-e neki, vagy sem. Bár ha nem lennék olyan jó, akkor már rég elmehetett volna. De ő mégis itt van, és ahogy a szavaiból hallottam, szeretne egy kicsit kikapcsolódni úgy igazán. Örülök neki, hogy ennyire megbízik bennem, miszerint a helyzettel sem fogok visszaélni, illetve hogy hazakísérem, és ha kell, ápolgatom.
Megjegyeztem, mikor levette azt a vékony pulcsiját, és még szóltam is a pultosnak, hogy rakja már el, nem akarom, hogy elhagyja. Persze mindebből a szöszi semmit sem érzékelt, mert épp a zenével volt teljes mértékben elfoglalva, és a ritmusra dülöngélt jobbra-balra a fejével, valószínűleg a táncolókat nézve. Az ötlet is ez után jött, hogy menjünk akkor táncolni. Én pedig, ha már megkértem, ne legyen semmi jónak az elrontója, hasonlóképpen tervezek tenni.
Enyhén meglepődök, mikor ennyire leragad a felsőtestemnél és elkezd kicsit simogatni, egyre lejjebb a hasfalamon. A mosoly nem szökik le az arcomról, habár tényleg kicsit meglepett, hogy ezt csinálta. Sőt… nem is olyan kicsit... Na meg el is gondolkoztat…
Mosolyogva fogadom, hogy nem ellenkezik a keringőre való felhívásomnak, és láthatólag örömmel mászik közelebb hozzám, hogy míg én őt a derekát, úgy ő a nyakamat karolhassa át. Jól esik az érintése a hajamnál.. – Dehogy. Csodássá tetted – most viszont semmi mosoly, semmi viccelődés, hanem csak a színtiszta, vérkomoly igazság, amit hallhat és láthat tőlem. – Ne is figyelj rá. Engem nem hat meg más. Most csakis veled akarok foglalkozni, senki mással… - mondom neki lágyan, a számot pedig máris felismerem a refrénnél. A Totótól az Africa. Hm… hogy is nem ismertem fel először.
Továbbra is lassan mozgunk a számra, vészesen közel egymáshoz, szemeimet is kis időre lehunyom, és csak élvezem ezt az egész helyzetet. Végül, mikor kinyitom, találkozik a tekintetem Laráéval. A korábbi tettei és a mostani egymásba fonódott tekintetünk, ha nem lett volna elég, akkor a pia rátett egy lapáttal, és lassan el is kezdtem hozzá közeledni, hogy lágyan megcsókolhassam. Remélem, hogy az eddig tapasztaltakból jól sikerült leszűrnöm a dolgokat, mert ha nem, az elég gáz lesz. Máskülönben pedig, ha nem húzódik el, akkor a csók előtt az arcára csúszik az egyik kezem, hogy azt simíthassam végig.
avatar
Vendég


Témanyitás ✥ Re: Fireside Chariot Pub ••
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Ajánlott tartalom

Fireside Chariot Pub
Second Chance frpg
1 / 3 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Belváros-