Kert és terasz - Page 2
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥


Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥

Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

✥ Today at 9:10 pm ✥
✥ Today at 8:54 pm ✥
✥ Today at 8:30 pm ✥
✥ Today at 4:50 pm ✥
✥ Today at 4:46 pm ✥
✥ Today at 4:42 pm ✥
✥ Today at 4:34 pm ✥
Népszámlálás
✥ Párizs lakói ✥
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .

✥ Szeretettel Admin tollából
Témanyitás ✥ Kert és terasz •• Szer. Nov. 01, 2017 3:25 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

First topic message reminder :

******
avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets
1404
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


SzerzőÜzenet

✥ Szeretettel Sandhya J. Malakar tollából
Témanyitás ✥ Re: Kert és terasz •• Vas. Nov. 26, 2017 7:10 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

To Gui

- A bátraknak mással is lehet szerencséje, nem csak fogadással. Arra viszont fogadni mernék, hogy ellened nem éri meg fogadni. - adtam hangot a korábbi gondolataimnak, így, ha nem muszáj, inkább nem pont vele próbálnék szerencsét ilyen téren. Veszíteni én sem szeretek, ugyebár.
- Tudod, erre szokták mondani, hogy hinni a templomban kell. - viszonoztam a kedvességét, a bókjára meg csak mosolyogva vállat vontam. No, hát aki tud, az tud... és hazudnék, ha azt mondanám, hogy így terveztem, mert szó sincs róla, de attól még nekem sem volt ellenemre az, ahogy a dolgok alakultak. Az ő orrára viszont nem fogom kötni.
- Cöhh, ezt a tipikus pasidumát, mindenre van valami visszavágásod, nem igaz? - szólok még utána, miközben a ruhásszekrényéhez sétál, azt meg honnan a fenéből sejthettem volna, hogy nem csak szavakkal, tettekkel is egészen jól meg tudja lepni a másikat?
- Hát, ha már ennyire kíváncsi vagy... a rózsaszínt keleten a szívcsakrával hozzák összefüggésbe, a szeretet, szerelem színe, többnyire a nyugodt, tiszta lelkű, művészi beállítottságú, érzelmes lelkületű emberek kedvence... Elsütnék neked a virágokról is pár bölcsességet, de ahhoz nem ártana tudnom, hogy melyik fajtát képzelted el az ágyneműdre? - szemtelenkedtem tovább, rajtam aztán ne múljon, mondom én, még ha nem is gondolta komolyan a dolgot, legközelebb majd meggondolja kétszer, hogy mit szeretne. Másrészt meg... lehet, hogy elsőre valószínűleg csak jót röhögne rajta az ember, hogy pont hozzá rukkoltam elő egy ilyen jellemzéssel, de abból kiindulva, hogy mennyire törődik a lányával, valami kis valóságalapja csak van a dolognak, még ha jól is titkolja, mert tudja a franc, ciki a katonák, rendőrök meg pasik közt?
- A télapós az béna. Jegesmedve? Ha már azt emlegetted korábban, azokat biztos csíped. - vigyorogtam tovább, hogy most már egyre biztosabb voltam benne, ha valami hasonló, cuki, téli ágyneműt látok, már csak azért is meg fogom venni neki! Még úgy is, ha sohasem használja, vagy lepasszolja a lányának, már csak a poén kedvéért is megérné.
- Miss Sherlock nem akarta végigtúrni az egész házat, mielőtt a ház ura még azt is nehezményezte volna, hogy mit kutakodik olyan helyeken, amihez semmi köze? Tudom, hogy van egy lányod, de lévén, még nem találkoztunk, nem fogom a cuccait piszkálni. Te meg úgy is eláztattad az én ruháimat, szóval mondhatni, ennyivel jössz nekem kárpótlásul. - vontam fel a szemöldökömet, ne szegény lány szívjon már az apja hülyesége miatt. Ha még ismernénk egymást, az más téma, de így? Nem, a kislány holmiját nem fogom piszkálni, amúgy is... az se biztos, hogy az ő ruhái jók lennének nekem. Guillaumé meg biztosan nagy, de legalább rám jön...
- Fogorvosnál nem vigyorog az ember, ott csak a száját tátja... azok a fogkrémreklámok! - teszem hozzá nevetve, továbbra is tartva a szemkontaktust, és csak azért is folytatva továbbra is az őzike tekintettel nézést, pláne, ha már mellettem támasztja a pultot - Igazad van, nem hiszem, tudom, hogy leveszlek vele a lábadról. Maximum még nem jöttél rá, vagy tagadod, attól még így van. - feleltem magabiztosan, amikor is meghallom a következő megjegyzését, és újra mosolyra görbül a szám széle.
- Betegen biztosan nem, otthon haldokolnék a saját ágyikómban, a kiskutyámba több együttérzés szorult, mint amennyit néha te mutatsz. De ha már miattad fogok lebetegedni, beugorhatsz majd meglátogatni. - az igazat megvallva reméltem, hogy megúszom ezt a mai váratlan fürdőzést, de magamat ismerve, sose lehet tudni. Néha még nyáron is képes voltam fázni ha lehűlt az idő, így aztán... Hát, látom, inkább nem akar látogatóba jönni, ha mégis inkább visszacsomagolt a takaróba.
- Miért, megnövesztenéd a kedvemért? - kérdeztem vissza kíváncsian, mert valljuk be, az nem kevés idő, és néhány pasi azt is nehezen viseli, ha kicsit hosszabb az arcszőrzete a megszokottnál. Amúgy meg isten ments, hogy úgy nézzen ki mint valami ezer éves kínai papa?
- Ühüm, tökéletes. - bólintok, és ennek nyomatékosítésa végett ismét beleharapok a gofrimba, ha már ő is elhátrált kissé, igaz, amikor távozóra veszi, nem vagyok rest utána kiáltani - Adj még ötleteket! - majd folytatom is kényelmesen a reggelimet, amíg vissza nem ér. Majd meginterjúvolom akkor, hogy kapok-e kölcsönbe száraz ruhát, vagy menjek melózni a saját vizes cuccaimba? Legalább egy-két hétre biztosan nyugta lenne tőlem, mert akkor borítékolható a betegszabadságom.

■■ pirulo ■■ credit

avatar
Törvényen kívüliek
Tell me your secrets
26
● ● Posztok száma :
Deepika Padukone
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Guillaume A. Lacourt tollából
Témanyitás ✥ Re: Kert és terasz •• Vas. Nov. 26, 2017 8:36 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Princess of India

- Ne engem hibáztass, ha magas labdákat osztogatsz, hercegnő. - pimaszul pillantok rá, hiszen csak akkor lehet visszavágni szavakkal is, ha a másik lehetőséget ad rá. Ő pedig bőven ad, így ne engem hibáztasson, kérem szépen.
- És te hiszel is gondolom ezekben. Nem akarlak megbántani, se a kultúrádat, a hitedet… - kezdek bele, de láthatja rajtam, hogy engem nem igazán érdekelnek ilyen badarságok. Mindenki tud szeretni másokat, mindenkinek vannak fontos személyek az életében, így ez badarság szerintem. A művészet és én? Ha az ölést, vagy éppen a katonaságot annak lehet nevezni, akkor jahh titkon még az is vagyok. – De nem hiszek ilyenekben, ahogyan nem is érdekelnek. – rántom meg a vállamat könnyedén, mert nem érzem azt, hogy tettetnem kellene ilyen téren. Én elhiszem, hogy számára fontos, így nem is fogom leszólni, de számomra nem az és nem hiszek abban, hogy ezek a dolgot többet súgnának meg bárkiről is, hogy milyen személy is ő.
- Csak azért, hogy rád emlékeztessen? – kérdezek vissza játékosan, hiszen őt neveztem jegesmedvének burkoltam. Ha már annyira akar mindennek valamit tulajdonítani, akkor tessék, én is olvasok a sorok között és visszafordítom a dolgokat. Az meg más kérdés, hogy várom-e már az újabb próbálkozását magyarázkodás terén, vagy inkább most hallgatni fog. Nem is tudom, hogy melyik lenne mulatságosabb.
- Jahh, értem, akkor biztosan arra a pár percre elvitte a cica a nyelvedet is. Már tudom, hogy miért adtam hálát abban a rövidke időben, mert végre csend volt újra. – vágok mellé még egy eléggé pofátlan grimaszt is, hogy végre rájön-e arra, hogy gyenge lábakon áll az, amit mondott. Mármint megértem, hogy miért nem kutakodott, de lett volna másik megoldás is. Egy tusfürdőbe meg senki se hal bele. – Mindjárt megsajnállak, tigriske, de mégse megy, mert magadnak ástad a vizes vermet. – nincs semmi bocsátkérő a hangomban, hiszen nem érzem úgy, hogy túlzottan kellene. Ő cselekedett meggondolatlanul, így magának köszönheti az egészet.
- Ott inkább mosolyogni szoktak. – rázom meg a fejemet, mert ott inkább vigyorognak, akarom mondani vicsorognak az emberek, de inkább ráhagyom. Szerintem senki se megy oda szívesen, és nem véletlenül szokták azt se mondani, hogy „Olyan a mosolyod, mint aki éppen fogorvoshoz megy, vagy van.”, de lehet ő még ezt sose hallotta, passz, mindegy is. Nem annyira lényeges dolog. Arra meg, hogy mennyire is vesz le a lábamról csak megforgatom a szememet. – Ennyire szeretnéd? – kérdezek rá, hiszen ő nem tud erről leszakadni és bármennyire is tagadta eddig, amikor direktbe rákérdeztem, mert a szavai és a tettei pontosan azt sugallták, hogy nem lenne ellenére, ha levenne a lábamról, vagy éppen én őt.  
- Hahh, talán csak azért nem mutatom ki, hogy ne maradj a nyakamon? És szép álom hercegnő, de azt hiszem mást kell megkérned, hogy ápolgasson, meg forró levest vigyen neked. Mondjuk a kutyádat, ha már úgyis azt gondolod, hogy ő belé is több érzelem szorult, mint belém. – kacsintok is egyet a szavaim mellé, mert ha ennyivel jobb a kutyája, akkor érje be vele, ne várja azt, hogy még én is odamenjek és egy ebbel „megküzdjek”.
- Nem. – nem növeszteném meg a kedvéért, ahogyan le se vágnám. Szeretem a borostás képemet, a kicsit hosszabb hajamat is, így bele kell törődnie ebbe, hogy ez nem fog változni. Nem kell mindenkinek baba popsi, simaképűnek lennie.
Csak mormogok valamit az orrom alatt a kiabálására, de aztán inkább csak rendbe szedem magam. Az ágyamat kicsit megigazítom a vizes húzatókat is lekapom, majd a fürdőbe kiviszem a szennyes tartóba. Tudom, a legtöbb pasi trehány, de én inkább szerettem a rendet, jó nem annyira mániákusan, mint néhány nő, de azért odafigyeltem a dolgokra. – Te még mindig eszel? – lépek be a konyhába felöltözve, majd töltök magamnak még egy pohár kávét és azt kezdem el inni, miközben már a fegyverem, a jelvényemet is viselem. Látványosan az órámra pillantok, mintha direkt ezzel is még mindig őt akarnám húzni, hogy látja, miatta késünk igazából, nem miattam.

avatar
Bûnüldözés,hadügy
Tell me your secrets
28
● ● Posztok száma :
Milo Ventimiglia
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Sandhya J. Malakar tollából
Témanyitás ✥ Re: Kert és terasz •• Csüt. Dec. 07, 2017 10:38 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

To Gui

- Téged hibáztatlak, amiért mindet észreveszed. Meg lecsapod... - felelem szúrós tekintettel, mert képzelheti, hogy nem szándékosan alakítom így, elvégre ki szereti azt, ha folyton beszólogatnak neki, vagy minden szavát kiforgatják?
- Csak azért, mert indiai vagyok? - vonom fel a szemöldökömet kérdő tekintettel, mert sok mindenben hiszek, ahogy megvannak a magam kis babonái, de ebben pont nem, szóval kapufa. Talán a szavaimból is érezheti, hogy nincs harag, de itt most kivételesen rosszul tippelt - előfordul, hogy alig tudunk valamit a másikról. Ennyi erővel akár valami kis házi oltárt is rittyenthetnék otthonra, meg naponta végigtrappolhatnék a lakáson füstölőkkel.
- Ne aggódj, a bináris számrendszer szépségei az én fantáziámat is jobban beindítják, mint a napi horoszkóp rovat. - adom a tudtára, mielőtt még témát válthatnánk.
- Miért is ne? Az olyan nagy baj lenne? - kérdezek vissza nevetve, miközben megfogadom magamban, hogy már csak azért is beszerzek valami hasonlót neki a poén kedvéért, akár karácsonyra, akár szülinapjára, vagy csak úgy, szimplán.
- Szörnyű vagy, Lacourt, mondták már? Vagy a kollégáidnak nem beszélsz ennyit, csak engem tisztelsz meg vele? - vonom fel a szemöldökömet, mert mit mondjak, valahol szórakoztató, hogy mindenre ilyen gyorsan és frappánsan visszavág, máshol meg... szívem szerint megcsapkodnám egy párnával, hogy duguljon már el, és legalább egyszer harapjon a nyelvére.
- Nem is vágyom a sajnálatodra. Vagy máséra sem, ha már itt vagyok, majd kimászok belőle, ha már sikerült belekeverednem. - vontam vállat, úgy is megszoktam, hogy amit akarok, önerőmből intézzem el, szóval emiatt nem kell, hogy fájjon a feje. Ami pedig a fogorvosi rendelőket meg a száz wattos vigyorokat illeti, csak a fejemet csóválva legyintek a szavaira, ahogy gondolja, ezen aztán végképp nincs kedvem leállni "vitázni". Mondjuk arra kíváncsi lennék, van-e bármi olyan téma amiről hasonlóan vélekedünk, ha már többnyire másképp tekintünk a dolgokra, de gondolom, idővel majd kiderül ez is, ha úgy hozza a sors.
A kérdésére csak talányosan vállat vonok, és inkább a kávémnak szentelem a figyelmemet, amikor pedig a betegeskedésem kerül szóba, csak beletörődő tekintettel sandítok fel rá - Hát, ha nem, akkor nem. Valahogy majd túlélem. - egy próbát megért, és betegen úgy is nagyobb lesz a legkisebb bajom is attól, hogy épp merre van, vagy mit csinál... Ami pedig a kutyámat illeti, Jojót nem kell félteni ilyen téren, ha épp otthon vagyok, szinte lerázni sem lehet!
- Akkor meg mért kérdezted? - sejtem, kíváncsiságból, de meglepődtem volna, ha csak az én kedvemért ilyen átalakulásoknak vetné alá magát. Nem is várnám el tőle, én se vágatnám le mondjuk a hajamat csak azért, mert szerinte az jobban állna.
Ő elmegy öltözködni, készülődni, én meg szép komótosan folytatom a reggelimet, így, hogy evésre használom a számat, nem fecsegésre, még haladok is vele, igaz, annyira azért nem, hogy végezzek, mire Guillaume visszaér.
- Igen. Miért, talán baj? Eddig te voltál az, akit nem lehetett rávenni az indulásra, így meg, hogy már ennyi idő eltelt, mit számít az a pár perc? - kérdezek vissza, a kicsire nem adunk, a nagy meg nem számít, így, ha csak nem kezd el ettől jobban noszogatni, én aztán nem fogom csipkedni magam. Amúgy sem így mennék, szóval...
- Mielőtt indulnánk, kérhetek valami száraz ruhát? Vagy felejtsem el, aztán szedjem össze a vizes gönceimet? - érdeklődöm meg két falat között, mert ha az első, akkor ha annyira ráér, akár keríthet is nekem valamit, ha meg az utóbbi... segíthet összeszedni őket, legalább addig is veszem valami hasznát. Ha már hirtelen ilyen sürgető lett számára az, hogy induljunk.

■■ pirulo ■■ credit

avatar
Törvényen kívüliek
Tell me your secrets
26
● ● Posztok száma :
Deepika Padukone
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Guillaume A. Lacourt tollából
Témanyitás ✥ Re: Kert és terasz •• Pént. Dec. 08, 2017 11:21 am
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Princess of India

- Részben, és mivel nem sokat tudok a családodról se, így nem kezdenék semmiféle tippelgetésbe se, hogy miként neveltek netán egykoron. – hangom teljesen higgadt és kicsit még a vállaimat is megrántom. Nem szeretek senki hitébe, nézeteibe igazán beletrappolni, ezért is próbáltam most is óvatosan fogalmazni, de szerencsére nem mondtam semmi rosszat se.
- Kész szerencse. – mosoly kúszott borostás képemre, mert valljuk be nem éppen rajongtam az üres fejű libákért, igazából azt se tudtam, hogy mi a franc húz felé, vagy éppen miért ennyire nehéz megállni olykor, hogy netán ne csábítsam vissza az ágyamba és sokkal kellemesebben töltsük el a nap hátralévő részét, mint ami ránk vár távozás után.
- Attól függ, hogy tényleg ezt szeretnéd-e tigriske. – hamiskás mosoly kúszik az arcomra, hiszen ott is ő volt az, aki elsőre nem tudta fékezni a vágyait, most meg ez az emlékeztetős-ajándék téma. Azt hiszem nem csak rám volt hatással ez a találka, hanem rá is, de balszerencséjére ő nem is titkolja ezt olyan jól.
- Tudod, ez hímek között kicsit másabb. – vonom fel hangyányit a szemöldökömet, hogy inkább ne firtassa, és vélhetően ő nem éppen élvezné azt, amit mi szoktunk nyomatni. Ott megy a szívatás, nem csak a részemről, hanem részükről is. Másképpen nem is lehet túlélni azt, amiket mi látunk olykor.
Nem firtattam tovább a dolgot, mert kezdtem úgy érezni, hogy kezd megint harapóssá válni, még egy fürdetést. Nos, nem hiszem, hogy túlzottan díjazná, vagy legalább annyira, mint legutóbb tette. Nem kell neki segítség, akkor nem kell. Elfogadtam, nem azért beszéltem volna róla a feletteseinél, mert lefeküdt velem. Nálam az ilyenek nem nyerők, ahogyan a seggnyalás se. Bizonyíts, s akkor számíthatnak rám, ha valaki szar, akkor azt is simán a szemükbe mondom. Tudom, túl nyers olykor a modorom, de nem lehet mindig mindent elviccelni se, meg selyem köntösbe se csomagolni.
Megforgatom a szemeimet és még a fejemet is megrázom. Még, hogy a nők nem szeretnek olykor drámázni. Tudom, ez még babapiskóta se volt, de akkor is. Vélhetően, ha beteg lenne, akkor talán meglátogatnám, de nem sok értelmét látnám, hogy itt lenne, mert én dolgozom. Az pedig, hogy Minouval mennyire is lenne el délutánonként. Inkább jobb nem is gondolni, mert a végén túlzottan is és cselszövéseket tennének az irányomba.
- Nem kötöm az orrodra, még a végén túl sokat fecsegnék. – élek az ő előbbi kijelentésével, hogy túl sokat beszélek. Utána pedig magára is hagyom, hogy rendbe szedjem magam. A szolgálati fegyveremet és irataimat is magamhoz vegyem.
- Nem az én fejemet fogják leszedni, de ha nem rohanunk, akkor nem. A műsort a világért se hagynám ki. – mert abban biztos voltam, hogy a helyi őrs vezetője nem fogja szó nélkül hagyni, hogy órák óta késünk. Nekem aztán mindegy, úgyis van még 4 órám a műszakomig, ha meg hamarabb kéne mennem, akkor a fiúk úgyis telefonálni fognak.
- Na gyere hercegnő, valamit csak találunk neked is, de aztán nem megtartani. – indulok el az általa is már valamennyire ismert szekrény felé. Bár elnézve őt és engem, a legtöbb dolog úgyis lógni fog rajta, így elsőre egy melegítőt javasolnék, azt legalább meg tudja kötni, aztán jöhetnek a pólók és pulcsik. Utóbbiból nincs nagy választék, de ha ő a fagyosszentek egyike, akkor gondolom nem fog válogatni, csak legyen meleg.

Köszönöm a játékot, hercegnő! Imádtam! Cool
avatar
Bûnüldözés,hadügy
Tell me your secrets
28
● ● Posztok száma :
Milo Ventimiglia
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Sandhya J. Malakar tollából
Témanyitás ✥ Re: Kert és terasz •• Vas. Dec. 10, 2017 9:17 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

To Gui

- Sok tudnivaló nincs róla, mert... nincs. Nem is igazán volt soha. - vonok vállat magam is, nem mint ha sajnáltatni akarnám magam, de abból kiindulva, hogy anyámon kívül mást soha nem ismertem, és ő sem él már... A nagyszüleimre, nagybácsikra, nagynénikre és unokatesókra meg nem tekintem családomként azok után, hogy képesek voltak kitagadni anyámat amikor velem volt várandós.
Arra meg, hogy többre tartja az informatikai érdeklődésemet mintsem, hogy értelmetlen női magazinokat bújok, csak egy halvány mosolyt csal az arcomra, nagyjából addig, amíg meg nem hallottam a következő megjegyzését, akkor csak látványosan eltöprengtem rajta.
- Alszok még rá egyet, aztán majd meglátom. - cukkoltam komolytalanul, mert... még mindig tartottam magam ahhoz, hogy ahelyett, hogy most döntenénk, bízzuk a jövőre a dolgot. Ki tudja, hogy változnak majd a dolgok, ha kisétálunk a bejárati ajtón, folytatva a megszokott kis életünket? Lehet, hogy ez a mai pedig megmarad egy szép emléknek, lehet, hogy lesz folytatása, ki tudja?
- Azt nem mondom, hogy tudom, de... sejtem. Vagy el tudom képzelni. - ha nem is voltam benne, néha szemtanúja voltam azért annak, mit össze nem ökörködnek a kollégáim is a rendőrkapitányságon, képzelem, akkor náluk sem lehet különb a helyzet. Sőt, talán csak még komolyabb.
A reggeli fölött ücsörögve aztán két falat gofri vagy korty kávé között tovább folyik a társalgás, jobbnál jobb témákról. Hogyan boldoguljon egyedül az ember, milyen is betegnek lenni, meg hasonló komoly témák.
- Férfiak... - csóválom meg a fejem sokatmondó tekintettel, mielőtt még eltűnhetne a szobája irányába, én meg tovább falatozhatnék, sőt mi több, haladnék is valamit vele így, hogy nem tartanak szóval állandó jelleggel.
- Miután nincs, aki helyettesítse, a szívük szakad majd belé, de jó eséllyel az enyémet se fogják. Majd kitalálok valamit, bezártam a slusszkulcsot a kocsiba és el kellett ugrani a tartalékért, véletlenül magamra borítottam a kávét... - gondolkozok hangosan, amilyen szeleburdin két balkezes tudok lenni néha, úgy is simán kinézik belőlem, bár sanszos, hogy a fejmosást attól még nem fogom megúszni.
- Megyek, megyek... és ne aggódj, visszakapod őket! - sőt mi több, mosva, vasalva, hajtogatva, lássa, kivel van dolga, lehet, a poén kedvéért valami jópofa kis üzenetet is hagyok majd köztük, vagy a nadrágzsebbe rejtve. Ezen viszont majd ráérek később agyalni, most inkább sietve felhörpintettem a kávém maradékát, és már siettem is utána. Úgy se divatbemutatóra megyünk, a lényeg, hogy ne fagyjak meg!

Én is köszönöm, szintúgy! ahwie pirulo
■■ pirulo ■■ credit

avatar
Törvényen kívüliek
Tell me your secrets
26
● ● Posztok száma :
Deepika Padukone
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Admin tollából
Témanyitás ✥ Re: Kert és terasz •• Hétf. Dec. 11, 2017 8:46 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets
1404
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Sponsored content tollából
Témanyitás ✥ Re: Kert és terasz ••
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Tell me your secrets

Kert és terasz
Second Chance frpg
2 / 2 oldal

Similar topics

-
» Előkert és előszoba
» Tian (Ígéret Földje)
» Kert
» Kert és erdő a birtok körül

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Lakónegyed :: Kertváros :: Gui és Minou otthona-