Iskolaudvar
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ


Akik erre járnak

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek

✥ Today at 8:23 pm ✥


✥ Today at 6:13 pm ✥

✥ Today at 5:17 pm ✥


✥ Today at 4:32 pm ✥


✥ Today at 10:53 am ✥

✥ Today at 10:53 am ✥

Párizs lakói


Témanyitás ✥ Iskolaudvar •• Szer. Nov. 15, 2017 9:26 pm

******
Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2245
● ● Reag szám :
1463
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
I'm faceless


Témanyitás ✥ Re: Iskolaudvar •• Csüt. Jan. 11, 2018 1:12 pm

William & Annie


A folyosó szünetekben a leghalkabb terület. Honnan tudom? Pisilnem kellett, meg rosszaságon töröm a fejem. Igen, mert ilyen vagyok, nem tudok nyugton ülni. Ma a nővérem jön értem, ha csak el nem felejti a két órát. Ha elfelejtené, akkor majd Emmával megyek haza. Hozzájuk. Aztán majd jönnek értem. Tudják, hogy jó helyen vagyok. Nem aggódnak. Annyit. Bár lehet, hogy Valentin száguld majd át, hogy hozzá kell majd mennem, mert senki sincs otthon. A tesómra meg nem mindig lehet rábízni, mert lelép hamar. Szóval most itt kukucskálok a lány WC-ből, hiszen egy tanárbácsi járja a folyosókat, szóval hamar útnak indulok, de a bácsi megfordul, jómagam meg besietek a másik folyosóra. Halkan végig trappolok az egész folyosón, szerencsére itt csak üres termek vannak. Mint a festőterem és az egyéb foglalkoztatói szobák. Azt hiszem itt lesz a hátsó ajtó az udvarra. Szóval csak futok, még jó hogy még nem vagyok fáradt, szívás lenne. Akkor otthon sem tudnám lefárasztani a felnőtteket. Rajzóránk van, én már megrajzoltam a magamét, szóval hagyjanak békén.
Persze ez nem így lesz, de akkor is.
Szóval kiszaladok azon az ajtón, körülnézek, hogy van e kint cigiző bácsi vagy néni had, bár csak az iskolán kívül szabad ilyet csinálniuk… Bár ők megtehetik itt is. szerencsére nincs senki sem. A csúszdához nem tudok menni, mert látnának az ablakban, szóval csak a levegőzés marad… hűvös van, nem maradok sokáig.
Nem akarok megfázni. Szóval a fal mentén megindulok és figyelek közben hátra felé, befordulok a sarkon és visszatekintek. Valaki szembejött velem, megijedve felsikoltok, de eszmélek és a szám elé teszem a kezem és hallgatok. Aztán kuncogok.
- Bocsi. Hát te?
Végig pillantottam rajta, de mégis a szemén akadt meg a tekintetem. Olyan aranyos, de a hajával kezdhetne valamit. Azt hiszem ő az aki még szemptemberben érkezett és csak később került be közénk. Nem konkrétan hozzánk, hanem a suliba..
Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Iskolaudvar •• Csüt. Jan. 11, 2018 3:34 pm




To: Annie

Nem szeretem a kötelező orvosi vizsgálatokat, a kórház, a rendelő, meg minden ilyen dolognak már csak a gondolata is kiráz. Elég nekem az, hogy Apának kórház szaga van, amikor hazajön. Talán a fertőtlenítő, vagy valami alkohol. Pont olyan néha, mint az az aceton, amit én szoktam a vattára dönteni, amikor valamit le akarok mosni a játékaimról. Vagy épp másokéról. Mikor voltunk családi ünnepi ebéden, az egyik unokahúgom Barbie babájának arcát is azzal tüntettem el. Tök vicces volt, Slenderman. Na meg aztán hogy ordított, látni kellett volna azt a dagadó paradicsom fejét.
Elégedett mosoly suhan át az arcomon, ahogy feldereng előttem a kislány arca. Utána Apa jól leszidott, de ismer már mint a rossz pénzt. Ez teljesen hasztalan, inkább csak még jobban csinálom. Egyszer megkérdezte, miért lettem ilyen rossz kisfiú. Nem tudtam válaszolni, csak megrántottam a vállam. Igazából fogalmam sincs, csak úgy jön. Késztetést érzek rá, hogy kibújjak minden alól, viccelődjek másokkal, soha ne maradjak egy helyben.
Én következem, unottan ásítok, miközben feltápászkodok. A szokásos jön, bújjak ki a cipőmből, vetkőzzek derékig, álljak a mérlegre. Megmérik a magasságomat, immár 143 centire nőttem, ellenben a doktornő csak húzza a száját a súlyomra. Bizony a 37 kiló már sok. Tudom én, sokat nassolok, az édességeknek és a sós ropogtatnivalóknak igen csak nehéz ellenállnom. Ahogy pedig Apa is mondta, nekem megvan a hajlamom arra, hogy pocakot eresszek. Meg hörcsögpofát. Szóval ja. A látásvizsgálat és a vérnyomás már dögunalmas, hát nem látja milyen sas szemem van?
Azért lehangol, hogy ennyire megdorgáltak, már nincs is kedvem visszamenni. Veszem a kabátot, kezeimet a zsebembe csúsztatom és elindulok az iskolaudvaron keresztül. Zsebemben megtalálom a miniatűr gördeszkás játékot is és a fal mellé szaladok, ahol a korlát van. Rá illesztem a járgányt és két ujjal ügyeskedve játszani kezdek. Megdobbantom picit a hátulját, mire az első kerekek felemelkednek, majd vissza. Egy újabb manővernél már pördül is a levegőben az apró játék, én pedig visszanyomom a korlátnak. Majd sarok jön, ahol élesen veszem be az akadályt és fordulok be. Majd meglepettségemben felvisítok. A játék a kőre esik, én pedig döbbenten meredek a lányra, aki kinevet. Csúnyán pillantok rá, majd lehajolok a deszkáért. Ujjaim között forgatva pillantok ismét rá.
- És te? Csak nem lógsz? - hamar megtalálom a hangom és sunyi vigyor ül ki az arcomra. Direkt nem válaszolok a kérdésre.

Ált.isk
avatar
● ● Posztok száma :
49
● ● Reag szám :
41
● ● karakter arca :
Dylan Sprouse


Témanyitás ✥ Re: Iskolaudvar •• Pént. Jan. 12, 2018 4:13 pm

Örülök, hogy nem vagyok egyedül, hanem egy tőlem kicsit idősebb is kimerészkedett. Őt korábban még sosem láttam, azt tudom, hogy szeptemberben íratta be az apukája, ide költöztek. Hogy honnan és miért azt már nem tudom, de kideríthetem. Annyit már tudok róla, hogy nem épp egy jó gyerek.
Szavaira meglepődők, nem térek magamhoz, kicsit még a számat is elhúzom. Megsértődtem volna? Valami olyasmi történik most bennem, igen. Miért tért ki a válaszadás elől? És mi az a kezében?
- Én kérdeztem előbb! - fújtam fel magam, mint a pulykák, de a tekintetem le vándorolt a kezében lévő apróságra. Szóval azt figyelve elmosolyodtam és válaszoltam.
- Ez nem lógás… csupán levegőzés. Meg egyszemélyes szünetet tartok. - csak így egyszerűen, még ha ez nem is igaz, mert a tanárom elég mérges lesz, ha megtudja hol is jártam. És anyu is megtudja, akkor pedig jaj nekem. Nem mehetek egy hétig Emmához.
Mondjuk ettől nem tartok, mert akkor Emma jön át hozzánk. A papája és azt hiszem Ben nem fogja tudni, hogy mik is történtek a színfalak mögött. Az nekünk csak jó.
- És neked mid van? Mivel játszol? - pillantok az arcára, majd onnan a kis játékára.
- Megmutatod? - tartom oda a tenyeremet, hátha oda adja és megnézhetem én is.
- Amúgy Annie vagyok. Te meg a szeptemberi új srác, igaz? - nevét nem tudom, szóval reménykedem, hogy bemutatkozik. Amúgy meg olyan aranyos kis szöszi srác. Nem olyan, mint az osztálytársaim egy része. Ő nem az, hogy idősebb, ő másabb a többi fiúnál. Legalábbis remélem, ő nem az a hajhúzogatós gyerek...mert ha az, akkor őt is megfogom verni. aztán jöhet az anyukájával, vagy apukájával.
Őket is megverem. Na jó, őket azért már nem.
Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Iskolaudvar •• Kedd Jan. 16, 2018 12:58 pm




To: Annie

Figyelem a tökmagot, aki tőlem nem is annyira sokkal alacsonyabb. De alacsonyabb és épp ez elég ok ahhoz, hogy tökmagnak hívjam. Nem ismerős az arca, eddig nem igazán futhattam vele össze. Biztos elsős vagy másodikas lehet, nem több. Épp ezért ragadom meg a lehetőséget, hogy nyugodtan lehessek undok és visszakérdezzek. Különben is, én igazoltan vagyok távol, orvosi vizsgálaton voltam. De ezt nem fogom az orrára kötni.
Még mindig nem válaszolok, pukkadjon meg azzal a felháborodásával és az elsőbbségével. Én vagyok a nagyobb, minden úgy lesz, ahogy én akarom. Kicsit önző vagyok és makacs, ha nem tetszik, el lehet húzni.
- Levegőzés... kiengedett a tanár? - aligha hiszem el neki, szerintem be sem ment a terembe. Tekintetemmel követem az övét, a kis deszkámra esik. Na ne, ezt nem adom neki. Kicsit szorosabban is az öklömbe zárom a játékot, úgy nézek ismét fel rá. Mit szólna hozzá, ha esetleg beköpném a tanárnak, hogy láttam egy személyes szünetet tartani? Biztos nem repesne a boldogságtól.
- Semmim. - vágom rá, nincs kedvem ezt is mutogatni. De végül egy icipicit felenged tenyerem a szorításból.
- Ugrásokat gyakoroltam, amiket talán majd én is megtanulok. - röviden válaszolok, mégis bőségesen megvan benne minden válasz, még olyan is amit nem akartam elmondani magamról. Igen, deszkázok, imádok száguldozni, sebesen akár Flash.
- De ne ejtsd le oké? - szúrós szemmel nézek rá, a szemöldökömet is összeráncolom. Végül csak nyílik a tenyerem és felé mutatom a játékot. Ha meg akarja nézni, vegye el. Ismét csak csúnyán nézek rá a megjegyzésére.
- Nem így hívnak, van nevem is. - dacosan mondom és közben büszkén kihúzom magam. De hogy jegyzett meg így elsőre? Én azt sem tudom kicsoda ő, erre...

Ált.isk
avatar
● ● Posztok száma :
49
● ● Reag szám :
41
● ● karakter arca :
Dylan Sprouse


Témanyitás ✥ Re: Iskolaudvar •• Vas. Jan. 21, 2018 4:46 pm

Kérdésére csak szemet forgatok és ha igen? Vagy ha nem? Akkor mi van? Csak pár percről van szó és nem egy egész napról. Mit tehetnek ellenem? Beírnak, hogy lógtam kerek 15 percet? Nem tudok megülni 45 percet ha már végeztem a feladatommal. Ennyi az egész. Ennyitől meg nem dől össze a világ, ha meg mégis hát majd össze szedi magát.
- Kiengedtem magamat. - a válasz egyszerű és nem is füllentettem. Elhiszi vagy sem, hát ezt a részét rá bízom. Engem jobban érdekel, hogy mit is tart a kezei között, aminek kerekei vannak. És igen a tipikus semmi érkezik. Ez olyan, mintha nem lenne testvére. Nekem van, így nem vagyok önző. Neki nem lehet testvére, mert akkor egyből mutogatná. Szóval gondolom ebben rejlik az önzőség szó. Anya mesélte ezt. Mondjuk kétlem, hogy ha lenne testvére, akkor ezt elhagyná, szóval ez jellemből fakadó lehet. Anya sokat beszélget nekem ilyenekről, mikor sok szabad ideje van és én meg végig hallgatom.
Hiszen felnőttként még hálás leszek ezekért a plusz infókért. Aztán megmutatja a pici deszkát és bejelenti, hogy ő is deszkázni fog. Elmosolyodom szélesen.
- De jó. Nekem is van gördeszkám, igaz kicsit túl nagy, de gyakorlok… - válaszolok neki lelkesen, majd meg is kapom, egy feltétellel. Valahogy nem lepődöm meg a dolgon, hiszen nekem is van legféltettebb kincsim, így ismerős ez a helyzet.  
- Nem fogom, kisujj becsszó. - átveszem magamhoz a töpörtyű deszkát az új fiútól, majd megpörgetem az ujjammal a kerekeit. Mosolyogva figyelem annak forgását, majd újra és újra megpörgetem. Szórakoztató kis mütyür.
- Igen? És el is mondod? - tekintek fel rá, majd vissza is adom neki a játékot. Nekem nagyobb van, én azzal szórakozom, de nem hozhatom el ide, de ha eljön hozzánk, akkor megmutathatom. Persze csak ha kíváncsi rá.
- Mennyi idős vagy? - teszem fel a kérdést, mert ugyan tudom hova jár, attól még lehet idősebb, főleg ha bukott valamiből.
Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Iskolaudvar •• Szer. Feb. 14, 2018 11:30 am




To: Annie

Milyen szemtelen ez a lány. Fel is húznám rögvest az orrom, de valahogy mégis tetszik az, amit mond. Olyan simlis, legalább annyira mint én. Biztosan unja az órát és nincs kedve visszamenni. Kinek lenne? Én is húzom az időt, idekint játszok ahelyett, hogy a melegben bent ülnék és figyelmesen követném az óra menetét. Őszintén csak a rajzórákat szeretem, olyankor nem kell titkon felsandítani, hogy a tanár figyeli-e mit húzogatom a ceruzát olyan lelkesen a füzeten. Hát persze, hogy rajzolok, mindenféle képregényhőst, vagy épp magamat, ahogy gördeszkázok. Annyira menő lenne végre megtanulni azt a sok trükköt. Egy félmosolyt azért megengedek magamnak, de csak egy igazán icike-picikét.
- Tényleg? - egyből elkerekednek meglepettségemben a szemeim, ahogy meghallom, van deszkája. Neki, ennek a pöttöm leányzónak. Annyira hihetetlenül hat és mégis. Hát nekem is nagyjából ilyenkor lett deszkám és én gyakorolok azóta szorgalmasan. Talán úgy festhettem én is, mint ahogy őt képzelem el rajta. Tudja vajon hajtani? Vagy rá hasal és gurul vele. Tök muris lehet.
- Az én deszkám klasszikus forma, egyszerű, mert... nos sokszor töröm össze és Apa már megunta, hogy drága. Szóval amíg nem tudok rendesen hajtani vele, addig standardok vannak. - mint ha amúgy fogalmam lenne arról, mit is jelent az a standard. De valahol hallottam már ezt a szót és annyira tetszik, annyira felnőttesen hat. Figyelem, ahogy a kezébe veszi a játékot, próbálgatja mennyire is pörög a kerék. Pillanatok alatt kaparintom meg és illesztem vissza a korlátra, hogy ott az ujjaimmal imitáljam, ahogy megemelkedik az első kerék.
- Ilyet már tudsz vele? - pillantok rá érdeklődve, miközben megismétlem a mozdulatot. Szerintem tök menő és ha egy korláton keresztbe tudnám dobni, az is tök menő lenne. Hasítani a levegőben...
- Will vagyok. - préselem ki a nevem a fogaim között. Rögtön észreveszem, hogy igazából épp barátkozni próbál és én nem tiltakozok eléggé. Pedig nem akartam senkivel sem jóban lenni, de ő annyira hasonlít rám, tudok vele beszélgetni a deszkákról.
- Kilenc. Te?

Ált.isk
avatar
● ● Posztok száma :
49
● ● Reag szám :
41
● ● karakter arca :
Dylan Sprouse


Témanyitás ✥ Re: Iskolaudvar •• Szer. Márc. 21, 2018 4:59 pm

Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2245
● ● Reag szám :
1463
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
I'm faceless


Témanyitás ✥ Re: Iskolaudvar ••

Ajánlott tartalom
✥ ✥

Iskolaudvar
Second Chance frpg
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Belváros :: De Belleville Általános Iskola-