Romos gyárterület
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ


Akik erre járnak

Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek

✥ Yesterday at 1:03 pm ✥

✥ Pént. Okt. 19, 2018 4:31 pm ✥

✥ Csüt. Okt. 18, 2018 6:31 pm ✥

✥ Csüt. Okt. 18, 2018 2:45 pm ✥

✥ Szer. Okt. 17, 2018 9:15 pm ✥

✥ Szer. Okt. 17, 2018 8:40 pm ✥

✥ Kedd Okt. 16, 2018 11:04 am ✥

✥ Hétf. Okt. 15, 2018 8:05 pm ✥

✥ Hétf. Okt. 15, 2018 10:24 am ✥

Párizs lakói


Témanyitás ✥ Romos gyárterület •• Szomb. Nov. 25, 2017 4:01 pm

*****
Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2356
● ● Reag szám :
1548
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Csüt. Márc. 15, 2018 11:40 pm


●●●● Pascy & Rollo ●●●●


Mióta meg volt nekem Blanche, nem nagyon jártam bulizni. Elmentem néha, hisz egy lány miatt nem adhattam fel minden szórakozásom, de már nem csajoztam. Régen imádtam azt, ahogy egy buliban felszedtem egy lányt. Minden pillanatát élveztem, de már csak egy lány kellett nekem. Viszont másoknak még mindig szívesen segítettem, ha gondjaik voltak ilyen téren. Pascal volt a legújabb a suliban. Már itt volt egy ideje, de még nem láttam egy jó francia csajjal. Biztosan nehéz volt neki itt új helyen. A beilleszkedésébe is segítettem. Elvittem egy jó kis kalandra a városba. A katakombák mélyére mentünk és belógtunk egy titkos moziba. Jó nap volt és szerintem ő is élvezte. Viszont eljött az ideje, hogy a dolgok komolyra forduljanak. A szülinapján megígértem, hogy elviszem egy jó nagy buliba és felszedünk neki valami dögös lánykát. Bele is ment, de elég sok idő eltelt. Nem nagyon jártam ilyenekbe Blanche óta, de eljött az idő, hogy újra felvegyem a parti dresszt. Nagy ünneplésre számítottam, szóval sok pénzt kunyeráltam össze és jól kicsíptem magam. Menő farmer, hozzá egy ugyan olyan anyagú ing és egy elegáns cipő. A csodálatos Rollo illat sem maradhatott el. Amint minden megvolt, útnak indultam. Először elmentem a srácért, mert nem tudtam, hogy mennyire tudja már, hogy mi merre van. A ház előtt vártam.
- Na szeva Pascy, felkészültél életed bulijára? - amint megláttam, már lendítettem is a kezem, hogy lepacsizzunk.
- Siessünk, mert már elkezdődött. - mondtam miközben elindultam a hely irányába.
- És amúgy mi újság? - kérdeztem, hogy ne némán teljen az út.

Nem kellett sokat menni. Megérkeztünk egy romos gyárépülethez. Ott már nem folyt semmilyen munka, évek óta elhagyatott volt. Sokszor tartottak ott bulikat. Nem tudom, hogy legális volt e, de ez volt benne az izgalmas. Kellett belépőt is fizetni és én kifizettem mindkettőnkét, mielőtt ő elővette volna a pénzét.
- Ma mindent én állok neked. Ez az ajándékom. - kacsintottam rá.



clothes || Remélem jó lett  edi      || ©️



•• I don't like to say I given my life to music. I prefer to say music has given me my life. ••
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
131
● ● Reag szám :
97
● ● karakter arca :
Shawn Mendes


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Vas. Márc. 18, 2018 7:47 pm


Rollo&&  Pascal


Nem vagyok otthon ülős típus. Szeretem a pörgést, ha érzem, hogy körülöttem vibrál a levegő, mindig akarok valamit csinálni. Egyszerűen nagyon nehezen tudok megmaradni a seggemen. Az egyetlen dolog, ami képes hosszú távon lekötni a figyelmemet azok a könyvek, de legtöbbször azt is úgy csinálom, hogy mellette még minimum egy dolgot végzek. Suli folyosóján könyvet bújva szlalomozni a tömeg között? Pipa. Sima ügy volt.
Régen imádtam Párizst...Vidékről mindig vágytam ide, majd mikor ide költöztünk eléggé keserűen gondoltam rá. Pedig valójában nem a városra haragudtam, hanem a költözésre és arra a tudatra, hogy most itt kell lennem és nem otthon. Akkor még Párizst nem tartottam otthonomnak… Ez kezd már megváltozni, szépen lassan.
Az utálatomat is közben leküzdöttem, aminek az egyik oka főleg az volt, hogy rengeteg kellemes programot találtam a városban. Az elmúlt hónapokban úgy jártam fel-alá, mint valami turista. Általában egyedül, mivel a baráti kör számomra nem egy pillanat alatt alakul ki, Olympe pedig rendszerint elzárkózott.
Miután lerendeztem az alap dolgokat, azután jöttek az extrémebbek. Ilyen volt az is mikor Rollóval voltam moziban. Igaz, azt ő szervezte le, de ez most lényegtelen. Jól éreztem magamat és újra kezdtem azt érezni, hogy van barátom. Persze ott vannak a régi haverjaim, de amiatt, hogy csak chatelünk már nem ugyan olyan. Emiatt pedig az utóbbi hónapokban kezdem kissé egyedül érezni magamat… Nem tudom elmondani senkinek sem a gondolataimat… Ami meglátszik rajtam. Anyám nem hiába küldött el agyturkászhoz.
De most nem fogom sajnáltatni magamat. Most nem, ma ünneplés lesz. Fogalmam sincsen, hogy mikor voltam buliban utoljára, már hiányzik.
Itthon nem igazán mondtam el, hogy hová is megyek… Annyit tudnak, hogy bulizni mentem. Igaz, ennél többet nagyon én sem tudok. Meg hát: anyámmal a kommunikáció mostanában nehézkesen megyek; Olympe-nak meg soha se mondanám el, mert utána hetekig hallgathatnám tőle.
Szóval, ja örültem a bulinak, de mikor azt is kifejtette, hogy csajozni visz… Itt majdnem visszaléptem, de rájöttem, hogy már nem tudok.  Majd csak valahogy megoldom a helyzetet. Remélhetőleg…
– HÁNYSZOR MONDJAM EL, HOGY PASCAL A NEVEM? – kérdezem a fejemet csóválva, de az arcomon mellé egy kis mosoly is társul – CSÁ – teszem hozzá gyorsan. – NEM HISZEM, HOGY ARRA FEL LEHET KÉSZÜLNI, FŐLEG HA AZ EMBER ODA VELED MEGY – egy könnyed mozdulattal viszonozom a pacsit.
– HOVÁ IS MEGYÜNK AMÚGY? TUDOD, ÉRDEKELNEK AZ ILYEN APRÓSÁGOK – zsebre vágom a kezemet és kicsit szidom magamat, hogy nem hoztam magammal egy sapit. Csípős a levegő és, ha valamit szeretek magamon, akkor az a hajam. Nagyon...nagyon...nagyon nem akarok kopasszá válni.  
– ÁH, SEMMISÉG… CSAK SZOKÁSOS ÖRÜLTEK HÁZA – legyintek egyet, mintha tényleg semmi gond nem lesze.
Istenem, jól fog esni ez a kis kikapcsolódás. Az embernek néha jól esik elrohanni a bajok elöl.


Nem igazán ilyen kinézetű helyre számítottam, de mikor belépünk minden véleményem megváltozik. Pontosan azt a vibrálást érzem a testem minden egyes porcikájában, amire annyira vágytam már hetek óta.  
Szeretnék tiltakozni, de végül feladom és csak bólintok egyet hálásan – RENDBEN, DE MIT FOGUNK INNI ELSŐNEK?
És már indulok is a pult felé. Apám egy pezsgőgyáros… Nem most fogok először találkozni az alkohollal.


■ kicsit hosszabb lett mint terveztem Razz azért remélem megfelel■ credit ■  
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
38
● ● Reag szám :
25
● ● karakter arca :
Leonardo DiCaprio


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Vas. Márc. 18, 2018 9:27 pm


●●●● Pascy & Rollo ●●●●

Mindig is sok barátom volt. Nem tudtam pontosan, hogy ezt minek köszönhettem, de örültem neki. Lehet azért, mert nagyon közvetlen voltam. Mindig nyitottam mindenki felé. Sose ítéltem el első látásra az embereket. Mindig pozitívan álltam hozzájuk és nem ellenségesen. Sokféle emberrel meg tudtam találni a közös hangot. Tudtam bolond bohóc is lenni, aki feldobja a hangulatot és körülötte mindenki nevet. Viszont komoly is tudtam lenni. Nekem mindent el lehetett mondani, nem adtam tovább. Nem úgy, mint a csajok nagy része az osztályból. Rájuk nagyon pipa voltam, mert mindenfélét pletykáltak rólam. Jó barátnak tartottam magam és talán a sok közeli barát ezt igazolja is.
Szegény Pascalt is egyből betámadtam, amikor megjött a suliba. Én mindig is itt éltem, szóval nem tudtam milyen érzés új helyre kerülni, de úgy gondoltam, hogy borzalmas. Ismeretlenként becsöppenni egy összeszokott társaságba. Próbáltam segíteni neki a beilleszkedésben és csináltam neki programokat.
- De az olyan hosszú, meg komoly. A Pascy cukibb - kinyújtottam rá a nyelvem. Szerettem becézni az embereket. Lehet azért, mert én nem szerettem a Rolandot. Sokkal jobban szerettem a Rollot vagy a Rolyt.
- Lehet igazad van - nevettem a pacsi közben.
- Egy romos gyárépület. De meg lett csinálva szórakozóhelynek és iszonyat menő. Nem olyan drága a pia és hemzsegnek ott a jobbnál jobb csajok. Ja és sok helység van benne, amik nincsenek kialakítva, szóval el lehet oda vonulni kettesben -  közben végig oldalba bökdöstem a könyökömmel. Nem tudom mi haszna volt, de csak úgy jött.
- Mármint nem velem, hanem majd azzal a csajjal, akit felszedtünk neked - Ez volt a fő célom. A legdögösebb csajt akartam összeszedni neki, hogy sose felejtse el az éjszakát. Nem volt rossz pasi, sőt sok lány bírta az ilyen pofikat, úgyhogy szinte biztos voltam a tervemben.

A hely kívülről elég lepukkantnak nézett ki, de belül egy menő szórakozóhely volt.
- Valami nagyon erőset. Ma nem a lábamon akarok hazamenni. -
Rég volt már az, hogy úgy nagyon berúgtam. Blanche óta nem ittam annyit, de már rám fért, hogy kicsit elengedjem magam. A pult felé vezetett az utunk.
- Kettőt a legerősebből! Mindegy mi az - intettem a pincérnek és a szöszi felé fordultam.
- Na mesélj valamit... mostanában keveset lógtunk együtt. -


clothes || Remélem jó lett  edi      || ©️



•• I don't like to say I given my life to music. I prefer to say music has given me my life. ••
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
131
● ● Reag szám :
97
● ● karakter arca :
Shawn Mendes


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Vas. Márc. 25, 2018 11:03 am


Rollo&&  Pascal


Tudom, hogy sokat változtam az elmúlt hónapokban. Talán… vagyis biztosan a változás miatt és az egyre több rám nehezedő nyomás miatt. Néha én is felfedezek egy két apróságot. Zárkózottabb lettem, amit nagyon próbálok leküzdeni… Nem akarom, hogy az életem ilyen irányba forduljon el. Nyitni akarok a világ felé és újra tényleg úgy mosolyogni, hogy az ne csak egy álca legyen a valóság ellen.
Azt is tudom, hogy a problémáim nem egyről kettőre fognak megoldódni és főleg nem úgy, hogy hatszor elmondom magamnak. Nem! Nekem kell tennem, nem élhetek tovább úgy, mint ahogyan az elmúlt hónapokban tettem. Azt is eldöntöttem pár napja, hogy vállalom az agytúrkászos órákat. Leszarom, hogy anyám szeretője és, hogy így anyám mindent megtud tudni arról, hogy mit tudok… Ha már vétkezett, akkor érezze meg azt is, hogy ezzel másra is hatással van.
Pont ez az eszme miatt mondtam igent Rollónak. Barátkoznom kell és ki kell alakítanom az életemet Párizsban. Most már muszáj elfogadnom, hogy ez az új életem. Nem fogunk visszaköltözni… Persze Rollo már egy ideje amolyan barát-féle státuszban áll, szóval ez nem nagy előre lépés, de azért kezdetnek megteszi.
– A PASCY ÚGY HANGZIK, MINT VALAMI ÁLLAMI SZERVEZET RÖVIDÍTÉSE – húzom el a számat – VAGY MINT EGY PÁRT NÉV. – Ne kérdezze senki se, hogy ezek a példák honnan jöttek ! – ÉS AMÚGY IS A PASCALBAN ÉS A PASCYBAN UGYAN ANNYI MAGÁNHANGZÓ VAN, SZÓVAL NEM MONDANÁM AZT, HOGY AZ EGYIKET HAMARABB KI  TUDNÁD MONDANI, MINT A MÁSIKAT. DE HA NEKED NEM TETSZIK, AKKOR OTT VAN MÉG A LAMOUREUX – rántom  meg a vállamat, mintha nem is érdekelni, majd a cipőmet kezdem el nézegetni, hogy ne lássa, hogy mosolygok. Direkt kötekszem vele és direkt hoztam fel a hosszú vezetéknevemet, mint egy ajánlat.
Örülök, hogy sétálunk. Legalább így egy picit a friss levegőn leszünk és utána nem lesz olyan kellemetlen bemenni egy zsúfolt épületben.
– EZEK ALAPJÁN NAGYON IS VÁROM – felelem az épület mivoltára és közben bólogatok. Okés, ezek szerint megint nem valami átlagos helyre visz el. Úgy látszik a srác kezdi érezni, hogy miféléket is kedvelek.
Majd meghallom a beszámolójának többi részét és enyhén görcsbe rándul a gyomrom. Nyugi Pascal… Tudtam jól, hogy miért visz el… Említette, csak eddig próbáltam elfeledkezni róla. Hála istennek sötét van, így nem látja az arcomra kiülő zavarodottságot.
Ugyan olyan lesz, mint régen… Máskor is beszéltem lányokkal. Azóta az égvilágon semmi sem változott. Csak egy két dolog… Igen, nyitok, megígértem magamnak, de nem ebben. Rollónak sem kell semmit sem tudnia.
Kicsit elkalandozok, így valójában a bökdösésére sem reagálok semmit, végül, hogy ez annyira ne legyen feltűnő viccelődve egy megjegyzést teszek az irányába – GONDOLOM MÁR VAN TAPASZTALATOD OTT, AHOVÁ MEGYÜNK… VAGY NETÁN TÉVEDEK?

Már a pultnál ülök és figyelem ahogyan leadja a rendelést. Fura módon teljesen rábízom, hogy ő válasszon. Jelenleg nagyon jól esne egy kis alkohol, főleg a közeledő második fázis miatt.
– CSAK NE LEGYEN PEZSGŐ – szólalok meg gyorsan. Persze tudom, hogy ilyenkor nem a pezsgő a szokás, és nem is az erősebb italok közé tartozik, de azért muszáj volt nyomatékosítanom. Most az égvilágon semmi kedvem nincsen hozzá... Főleg ha még a végén kihozzák elém apám egyik termékét. Jelenleg inkább pár órára el akarok tűnni a családom elől.
A kérdésére kicsit elgondolkozok, hogy mennyit is osszak meg vele… Miket mondhatok el neki. Végül egy aranyközépútat követek.
– ÖRÜLTEK HÁZA VAN OTTHON, SZÓVAL MINDEN CSAK SZOKÁSOS. ANYÁMMAL A KAPCSOLATOM STAGNÁL, Ő MEG ÚGY TESZ MINTHA MINDEN TELJESEN RENDBEN LENNI. NÉHA KOMOLYAN AZT ÉRZEM, HOGY EGY ELCSESZETT DISNEY SOROZATBAN ÉLEK... OLYEMPE, MEG CSAK SIMÁN OLYMPE. A NŐKET ÉN NEM ÉRTEM, ŐT MEG MÉG ANNYIRA SEM. APÁM MEG SZARIK A FEJÜNKRE – haradom el és a végén egyáltalán nem zavar, hogy ennyi dolgot megosztottam vele. Még akkor is, ha mindent csak felületesen érintettem – ÜDV A VILÁGOMBAN. VELED MIZU?



■ bocs a várakozás miatt ■ credit ■  
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
38
● ● Reag szám :
25
● ● karakter arca :
Leonardo DiCaprio


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Vas. Ápr. 01, 2018 1:31 pm


●●●● Pascy & Rollo ●●●●


Kicsit aggódtam, hogy nem fog örülni a tervemnek Pascy. Nem volt az a nagy bulizós típus, legalábbis nem annak mutatta magát. A suliban elég zárkózott volt és komor. De mikor elvittem a pincés moziba, teljesen más volt. Ott vidám, beszédes és nevetős volt. Szerintem az az igazi Pascal, csak még nem tudott az új helyen teljesen feloldódni. Ezért voltam én, Roland Morneault a Notre-Dame középiskola oldószere. Segíteni akartam neki, hogy jól érezze magát nálunk.
- Nem is! Olyan, mint valami aranyos kiskutya - ráztam meg a fejem. Nem is értettem, hogy hogyan jutott az eszébe párt név meg ilyesmik.
- Az meg olyan komoly. Lamoureux. Mint valami maffiabanda - nevettem. Nem volt rossz vele lógni meg beszélgetni, sőt élveztem is. Úgy tűnt, hogy ez a hely is tetszik neki. Ez nem is volt olyan meglepő, hisz aki szereti a bulikat, az egy ilyen helyen lévő bulinak biztosan nem mondana nemet.
- Nem tévedsz, de eljött az idő, hogy átadjam a stafétabotot és a tudásom- rákacsintottam. Buliztam már ott párszor és nyomultam is lányokra, de már annak az időnek vége. Nekem már ott volt Blanche, akit szerettem és nem akartam lecserélni másra. A csajozós korszaknak véget vetettem, ami azért kicsit rossz volt, de tudtam, hogy egyszer eljön ez a nap. Viszont nem akartam, hogy hiába való legyen az a sok tapasztalt. Más srácoknak akartam segíteni.



A pulthoz érve, rögtön kértem a legerősebb italból kettőt. Be akartam rúgni, hisz a 18. születésnapi buli erről szól. Már eltelt azóta pár hét, de utólag is lehet ünnepelni. A szöszi hozzá tette, hogy nem pezsgőt szeretne. Kicsit fel is vontam a szemöldököm, hisz egy ilyen helyen nem épp olyat szokás felszolgálni, meg nem is az itt a legerősebb ital az is biztos.
 - Ne aggódj, ez mindenkinél így van. A szüleim állandóan veszekednek és iszonyatosan szigorúak. Most is az ablakon át jöttem ki, hogy bulizhassak veled. A bátyám, aki eddig segített mindenben, részegen összeköltözött egy csajjal és azóta nem is nagyon találkoztam vele. A nővérem meg próbálja átvenni a helyét, de nem jó benne. Fiú testvérek között más. Lucasnak még elnéztem, hogy benyitott hozzám miközben öltöztem, de Linn ne jöjjön már be mikor meztelen vagyok - hadartam el én is. Nem akartam, hogy szarul érezze magát emiatt. Máshol is vannak ilyen dolgok.
- Meg minden áron otthon akar tartani a nővérem. Nem akarja, hogy én is ott hagyjam, pedig suli után rögtön elköltözök abból a rémes házból - fűztem hozzá. Teljesen őszinte voltam vele. Nem éreztem azt nála, hogy nem kéne megbíznom benne. Amúgy is nyitott könyv voltam általában.
- Igyunk az elcseszett Disney sorozatokra? - emeltem felé a poharam, amiben még nem tudtam, hogy mi lehet, de már az illatától is bekábultam.


clothes || Remélem jó lett  edi      || ©️



•• I don't like to say I given my life to music. I prefer to say music has given me my life. ••
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
131
● ● Reag szám :
97
● ● karakter arca :
Shawn Mendes


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Hétf. Ápr. 02, 2018 9:40 am


Rollo&&  Pascal


Hálás vagyok Rollónak, hogy felajánlotta ezt az estét. Persze mondhatni egy kialakuló barátság van köztünk, de azért eléggé meglepett az egésszel. A fiúból elsőre nem néztem volan ki, hogy “elveszett bárányok” megmentésére sietne valaha is… Ám hamar rá kellett jönnöm, hogy ő egyáltalán nem olyan, mint amilyennek hittem.  Le kéne szoktatnom magamat arról, hogy előre elítéljek embereket. Pedig nagy eséllyel barátok terén pont emiatt nem tudok egyről kettőre lépni. Miután mostanában egyéb zűrök miatt eléggé ki vagyok, így sokat szoktam gondolkozni… Ami sokszor bent a suliban történik, így nem lepődnék meg, ha az emberek jelenleg valami magába forduló srácnak hinnének. Oh, pedig ha én kinyitom a számat… Be se tudom fogni. Kóros csend allergiában szenvedek – ez egy teljesen létező betegség! Sürgősen változtatnom kell az imidzsemen, mert jelenleg félő, hogy egy hamis kép alakul ki az emberek fejében rólam.
– MACSKÁS VAGYOK – felelem gyorsan – VAGY TALÁN INKÁBB HALAS – gondolkozok el kis grimasszal az arcomon – AZOKAT ELÉG EGYSZERŰ TARTANI… GONDOLOM.
Ő pedig még inkább rákontrázott, de én sem hagyom ennyiben. – Igen, simán… Sőt! Húsz év múlva már kicsiny országunk maffia szervezetének vezetője leszek. Csak figyeld meg! Már csak egy sebhelyet kell szereznem erre a babapopsi arcomra – simítok végig az imént említett testrészemen és a végére már kissé gúnyosan beszélek. Itt nem csak arról van szó, hogy az egész bűn világ teljesen távol áll a személyiségemtől, hanem szerintem még maga a stílus (öltözködés, beszéd, járás stb.) sem menni maffiásan.
– AKKOR MOST SZÓLÍTSALAK JEDI MESTERNEK, VAGY MI? – Húzom fel röhögve a szemöldökömet, majd próbálom visszatartani a nevetést. Nem akarom még inkább kiröhögni. Nagyon örülök, hogy szán rám időt, nem akarok hálátlannak tűnni… De nah, azért ez így vicces.
Egy komoly arcát veszek fel és teljesen komoly hangsúllyal megkérdezem – LEHETEK A PADAWANOD?
Van egy sejtésem a róla hallott pletykák alapján – mármint hogy csajozás terén elég  tapasztalt –, hogy nagy eséllyel igen jó tanár lenne belőle. Kár, hogy nálam ebben a témában semmit sem fog elérni. De legalább bulizunk egy jót.

A bálpulton ülve egy pillanatra körül nézek a tömegen csak hogy tudjam, hogy milyen emberek is járnak ide. Az öltözékek alapján viszonylag egy tehetősebb réteg, az biztos, hogy a középosztálynak a felsőbb rétegénél lejjebbi maximum csak pincérként van jelen. Nem mintha ez számítana… Vagyis egy bulizó helyen nagyon is számít. Ez határozza meg, hogy milyen minőségű alkohollal rendelkeznek. Korosztály szerint pedig az egész vegyes, ahogy látom. Igaz nincsen sok időm nézelődni, mert már Rollo szavaira figyelek.
– HÁT AZ ÉN SZÜLEIM NEM VESZEKEDNEK, MIVEL ZIRKA 150 KM VAN KÖZÖTTÜK. DE TALÁN EGY NEM IS OLYAN NAGY GOND… – Fogalmam sincsen, hogy milyen nagy zűrzavar alakulna ki, ha az apám most megjelenne Párizsba és hosszabb távon egy városban lennének anyával. Bólogatva figyelem a mondandóját és kicsit meg is nyugszom, hogy a jelek szerint nem csak nekem zűrös az életem. – IGEN, LÁNY TESÓVAL BORZALMAS EGYÜTT LAKNI. TELJESEN ÁTÉRZEM ÉN IS… ÚGY LÁTSZIK, HOGY A TE ÉLETED SEM OLYAN EGYSZERŰ, PEDIG ESKÜSZÖM,HOGY EHHEZ KÉPEST TELJESEN KIEGYENSÚLYOZOTTNAK TŰNSZ. – Ezek alapján pedig csak én nem tudom rendezni a gondjaimat.
Megjött az ital én pedig még egy pillanatig figyelem és próbálok rájönni, hogy mi is az. Mivel sötét van és a szaglásom is egy borzalom, így elég nehezen fejtem meg. Meg amúgy se vagyok egy nagy italozó. Ha az ember egy alkohol gyárossal nő fel, akkor az alkohol egyáltalán nem lesz olyan izgalmas számára, mint másoknak.
Megkérdezném, hogy mi is ez, de ahogy látom ő már inná, így inkább nem teszem – AZ ELCSESZETT DISNEY SOROZATOKRA ! – mondom ki határozottan, majd koccintok vele és egybe lehúzom. Az a bizsergető és forró érzés rögtön átszalad az egész testemen.
WOW!



kukucscredit ■  
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
38
● ● Reag szám :
25
● ● karakter arca :
Leonardo DiCaprio


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Kedd Ápr. 03, 2018 12:26 pm


●●●● Pascy & Rollo ●●●●


Bírtam Pascalt. Jó volt vele beszélgetni, sokat nevettünk. A beszólogatásai is jók voltak. Már előre láttam, hogy jó lesz ez az este.
- Egy halnak is jól állna ez a név. - vakargattam az állam, mint aki gondolkodik.
- Azoknak is kell tisztítani az akváriumot. De nem tudod őket simogatni meg nem bújnak hozzád. Vagyis lehet hogy igen, de biztosan fura. - vontam meg a vállam. Egy halat simogatni nem lehet kellemes. Nyálkás meg minden. Ez a veszély nem fenyegetett, mert a szüleim még egy cserepes növényt sem engednének a szobámba.
- Úú nagyon menő lesz. Majd vegyél be a bandába keresztapu. - nevettem, mert egyáltalán nem tudtam őt elképzelni maffiavezérnek. Vékony, szőke, babapopsi arcú srác. Lehet, hogy vannak neki is "rosszaságai", de nem egy tipikus maffiás, megjelenésű.
- Igen, de a Morneault mester megszólítást is elfogadom. - büszkén húztam ki magam, de én is nevettem. Így nem volt olyan hatásos, de nem bírtam komoly arccal.
- Már vártam, hogy megkérdezd ifjú Padawan, de nem lesz könnyűr, mert bedoblak a mély vízbe. - rákacsintottam. Nagy terveim voltak az estére, de az még messze volt. Azt akartam, hogy felejthetetlen legyen számára ez a buli.

A bárpultnál jött egy kis lelki dolog, de az is kell. Nem szabad kihagyni az ilyen buliknál. Kicsit komolyan is kell beszélni, hogy utána bevessük magunkat és elfelejtsük ezeket.
- De örülnék, ha az enyéim is olyan messze lennénk. Bár lehet, hogy akkor más gond lenne. Nincs normális család. - Az eddigi életem során ezt a következtetést tudtam levonni. Minden családnak van valami defektje. Van akinek nagyobb és van akinek kisebb.
- Csak itt. Otthon borzalmasan festhetek. Meg kell tanulni elkülöníteni. Mikor nem vagy otthon ne gondolj arra, ami ott történik. Felejtsd el és érezd jól magad - próbáltam tanácsot adni neki ezen a téren is, de ebben még én se voltam profi. Én se tudtam mindig otthon hagyni a problémáim. A koccintás után figyeltem, ahogy lehúzta és megborzongott. Elmosolyodtam és követtem őt. Nagyon erős volt, a fejem is megráztam.
- Ezt szeretem - mondtam, miközben vissza raktam a poharat a pultra és intettem a következő körért. Nem akartam máris inni, mert ebből kevés is hamar beüt, de már kikértem magunknak. Közben megfordultam a bárszéken és a táncoló tömegen néztem végig. Voltak hozzánk hasonló fiatalok, de idősebbek is. Nem nagyon voltak idősek, olyan huszonévesek. Lehet volt pár öregebb is, de azokat még nem láttam.
- Milyen csajt szeretnél először? - néztem vissza a srácra.
- Ha ajánlhatok, akkor ehhez a cuki pofihoz egy vad feketét tudnék elképzelni. - közben megcsipkedtem az arcát.
- De te válassz, hisz te tudod, hogy milyen lányok jönnek be neked. - Még nem láttam lánnyal és nem is volt, hogy mutogatott nekem valakit és azt mondta rá, hogy milyen dögös, szóval nem tudtam milyen az ideálja. Közben azért már elkezdtem fürkészni a tömegben egy feketét, aki elég vad a kis Pascyhoz.

clothes || Remélem jó lett  edi      || ©️



•• I don't like to say I given my life to music. I prefer to say music has given me my life. ••
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
131
● ● Reag szám :
97
● ● karakter arca :
Shawn Mendes


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Kedd Ápr. 10, 2018 6:59 pm


Rollo&&  Pascal


– EZ  A NÉV MINDEN JÓ DOLOGNAK JÓL ÁLL. – Először azt akartam mondani, hogy “ Ez a név mindenkinek jól áll”, de aztán rájöttem, hogy, akkor azzal arra utalnék, hogy a nevem elég hétköznapi és jelentégtelen, ami szerintem nagyon nem. Szeretem a nevemet úgy ahogy van...Pascal. Semmi rövidítés, semmi átalakítás.
És igen, még gondolatban is túlbonyolítom a dolgokat. Hajrá-hajrá…
– JAH ÉS AMÚGY ELÉG KÖNNYEN MEG IS HALNAK. ELÉG SZAR LEHET DÖGLÖTT HALAT KIPECÁZNI AZ AKVÁRIUMBÓL. VISZONT TÖK VICCES AMIKOR REAGÁLNAK ARRA, HOGY AZ EMBER AZ ÜVEGET PISZKÁLJA AZ UJJÁVAL. MEG A BAMBA BUTA KÉPÜK IS VICCES.
A halakról csak nekem jut eszembe mindig a Némo? És sajnálatosan főleg az a creepy kiscsaj… Tudjátok a fogorvosnak az unokahúga (?), akinek fogszabályzója van… Ne kérdezze senki, hogy miért gondolkozok ilyeneken… És igen, anyám már elküldött orvoshoz. Komolyan.
– A BANDÁBA? –  Kérdezem gúnyosan – MI AZ HOGY BANDA? EZ EGY KEMÉNY ÖSSZETETT NEMZETKÖZI SZERVEZET… ÉS A GYENGÉK NEM KERÜLHETNEK BE. MÉG ÁTGONDOLOM. – Ha már elkezdtük a hülyéskedést, akkor vigyük is végig. Néha túl sok ilyen marhaság van bennem és jó, hogy valakivel lehet bohóckodni a korosztályomból. Egyre inkább örülök, hogy igent mondtam erre az estére még akkor is, ha bizonyos tényezők miatt nagyon is izgulok.
– És a MORNEAULT, A LEGFŐBB VEZÉR? –  emelem fel a szemöldökömet  nevetve – A SITHEK AZ ÚJ JEDIK. TALÁN ÁT KÉNE ÁLLNI A SÖTÉT OLDALRA. TUDOD OTT OLCSÓBB A VILLANYSZÁMLA.
Hűűűűde szar és régi poén. Ez éget. Nagyon.


– NEM, TÉNYLEG NINCSEN. – Talán a miénk sem volt soha se normális, hanem egyszerűen csak a hazugság-kastély még sokkal erősebb talpakon állt. De most komolyan nem akarok erről beszélni és még rá gondolni sem. Nem ezért jöttem ide! Bulizni jöttem és… jah, igen, és csajozni. Hát, ez még igen érdekes este lesz az biztos. – HIDD EL, ERŐSEN PRÓBÁLKOZOK.
Amikor nem otthon vagyok, hanem a városban egyedül, akkor néha sikerül kiszakadnom a gondok közül. Akkor pedig borzalmasan jól érzem magamat és nagyon könnyednek. Igaz, utána a visszatérés még fájdalmasabb.
– TÉNYLEG ÍZLETES. –  Még mindig érzem az ízét a számban és úgy hiszem, hogy nem valami gyümölcs alapú. Nincsen az a nagyon cukros íze. Majd megkérdezem egy kusza pillanatban a pultost.
A poharamat nézem, vagyis sokkal inkább az üres poharamat mikor felteszi  “A” kérdéseket. Végül is tudtam, hogy ma ezért jöttünk… Csak válaszolnom kell és semmi más.
– VALÓJÁBAN? FOGALMAM SINCSEN. – Nah, ez még igaz is volt. Nem is vagyok olyan rossz …. még.  
– EGY VAD FEKETÉT? –  Hökkenek meg és fogalmam sincsen ezt honnan vedte. Egyáltalán bejönnek nekem a vad feketék? Mármint nem lányban, hanem… Mindegy. Fogalmam sincsen. – AHOGY GONDOLOD… RÁD BÍZOM.
Most komolyan megcsípkedte az arcomat? Mi van? Muszáj volt felnevetnem emiatt. Olyan fura volt.
– NINCSEN MÉG NAGYON “EZEKET SZERETEM” HALMAZ AZ ÉLETEMBEN, INKÁBB CSAK PÁR DOLOG, AMIT NEM CSÍPEK… A TIPIKUS PLÁZACICA ALKATOT ÉS… AKI NAGYON ALACSONY HOZZÁM KÉPEST. – Ez még valamilyen szinten igaz is… Csak kicsit máshogy. Nem bírom a konditerem-gorillákat és szeretem a magasakat.




kukucscredit ■  
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
38
● ● Reag szám :
25
● ● karakter arca :
Leonardo DiCaprio


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Vas. Május 20, 2018 12:55 pm


●●●● Pascy & Rollo ●●●●



- Igazad van. Tök menő neved van. - Tényleg tetszett a Pascal név. Különleges volt. Nem szaladgált minden második srác ezzel a névvel. A Roland név teljesen átlagos volt. Szerintem nem is francia. Minden ország tele volt vele.
- Nekem biztos nem kéne. Csak a gond van velük. Ha bamba arcot akarok látni, akkor inkább átmegyek a bátyámhoz. - Régen sokkal másabb volt minden. Felnéztem rá, ő volt a példaképem. Irigykedtem is rá, hogy sikerült becserkésznie azt a nimfomániás csajt. Amint azzal vége lett és elköltözött, teljesen más lett. Hozzá se mert szólni ahhoz, akibe bele van zúgva.
- [color=#0d7e3aElnézést Don Corleone[/color] - nevettem.
- Gyengék? Én gyenge vagyok? Nézz rám - mutattam végig magamon. Én lettem volna a tökéletes testőr a "nem bandába". Vagy ha az nem akkor én játszhattam volna az ijesztő aláfestő zenét, ami mindig szól a fő bunkerben.
- Te jó ég! Ki használja még ezt a poént? - nevetve csaptam magam homlokon az ezer évest poén után.

- Na látod! A bölcs Rollónak mindig igaza van. - Büszkén húztam ki magam. Minden családnak van valami hibája, egyik sem tökéletes.
- Akkor menni fog. Csak ne feszülj rá. Légy laza és engedd el magad. Ne agyalj semmin, csak kapcsolódj ki. - Én így próbáltam meg vidám lenni. Nem törődtem azzal, ami otthon történt. Ami ott volt, azt ott is hagytam. Nem agyaltam rajta. Igyekeztem a pillanatnak élni és ez segített.
- Ugye? És három-négy ilyen után már te leszel a táncparkett ördöge. Vagy telehányod a budit, de remélem hogy erre nem kerül sor. - Nem a legjobb dolog a szülinapi bulit a mosdóban tölteni.
- Aha, valami rosszkislányt. Vagy ha mást szeretnél, akkor szólj, de a jófiúk, mindig a rosszlányokért vannak odáig. - Elég nagy sztereotípia, de volt valóságalapja. Meg egy ilyen lányt könnyebben ágyba lehetett bújtatni és ez volt a cél. Valami nagyszerű élményt akartam adni neki születésnapjára és ez tűnt a legjobbnak.
- Hmm... értem. Akkor ő ott megfelel? - A fejemmel biccentettem egy csaj felé. Nem akartam mutogatni, mert az elég feltűnő lett volna. Volt még pár kiszemeltem, akiket megmutattam neki, ha nem jött be az első. Mindegyik rendben volt nagyjából.
- Már csajoztál ilyen helyen vagy adjak pár tanácsot? - kérdeztem tőle, de kicsit lenézőnek tűnhetett, szóval gyorsan kijavítottam magam.
- Ne érts félre, nem azért mondom, mert nem nézem ki belőled. Jó pali vagy, biztos menne egyedül is, csak hátha hasznos lesz még pár tanácsom. -




clothes || Remélem jó lett  edi      || ©️



•• I don't like to say I given my life to music. I prefer to say music has given me my life. ••
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
131
● ● Reag szám :
97
● ● karakter arca :
Shawn Mendes


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Kedd Május 29, 2018 5:23 pm


Rollo&&  Pascal


– FÉLRE NE ÉRTSD, DE KISSÉ MEGRÉMISZTŐ, VAGY TALÁN JOBBAN MONDVA MEGLEPŐ, HOGY ILYEN BÖLCS DOLGOKAT TUDSZ MONDANI. – Mert valljuk be, hogy  nem igazán néztem ki ezt belőle. Persze azt sem, hogy valami faragatlan tuskó lenne, akivel egy beszélgetés során felléphető témák száma valahol a három körül mozog.  
Bólintok mosolyogva, ami nem csak amiatt van, hogy a stílus, amivel kezeli a témát késztet arra, hogy én se fogjam fel olyan tragikusan, kicsit engedjem el el magamat, hanem amiatt is, hogy nagyjából azóta, hogy kiléptem az ajtón jól érzem magamat.
Ahogy pedig mondja mind ezt, el is hiszem, hogy ő így gondolkozik, így tesz most is. Ha pedig neki is megy, akkor nekem miért ne menne? “Ne agyalj semmin”... Jól mondja. Mostanában annyi dolgon kattog az agyam, és a legtöbb esetben nem a saját dolgaimon. Persze valamilyen szinten mindegyik érint engem is, de Rollónak igaza van: most el kell engednem magamat és ezt a sok szarságot elengedni. Hiszen ezért is jöttem.
– HONNAN TUDOD, HOGY NEM MÁR MOST ÉN VAGYOK A TÁNCPARKETT ÖRDÖGE ? –  Három éven át versenytáncoltam, de aztán abba hagytam, mivel rájöttem, hogy a társas/csapat sportok nem igazán nekem valóak. Magamra is nehéz figyelni, nem hogy még másra..
Persze amit az emberek egy buliban szoktak táncolni az elég messze áll attól, amit én tanultam az évek alatt.
Kissé felnevetek az ötletein. – TUDOD MIT… IGEN, AKÁR AZ IS JÖHET. KELL AZ EMBERNEK NÉHA EGY KIS IZGALOM, UGYE? –  Nem azért válaszolom ezt, mert annyira egyetértenék vele, inkább csak azért, mert ha igennel felelek, akkor gyorsabban lerendezhetjük a beszélgetésnek ezt a részét, amit inkább valójában elkerülnék. Ez pedig talán a kissé feszengésre utaló hangomon is felfedezhető... De akkor meg gyorsabban kerülök ahhoz a lányhoz, akit kinéz nekem… Én pedig sok dolgot akarok ma csinálni, de semmi olyat, amire számításaim szerint Rollo gondol. – DE MÁS TÍPUSÚ LÁNY IS MEGFELEL TELJESEN. RÁD BÍZOM.
Ezzel talán nyerek egy kis időt, így nagyobb a ráta, lassabb a keresés. Amúgy is elég nehéz megmondani, hogy milyen típusú lányok jönnek be, ha egyáltalán nem jön be semmilyen lány.
De nem...Nem nyertem egy kicsivel sem több időt. A fejemmel rögtön oda nézek amerre ő és egy teljesen okés lány fedezek fel. Szimpatikusnak tűnik, csak nah...értitek. Kezdem már közben kissé szarul érezni magamat, amiért Rollo feleslegesen ezen ügyködik.
– NEM, NEM CSAJOZTAM MÉG ILYEN HELYEN –  rázom meg a fejemet. Nem mintha pasiztam volna valaha ilyen helyen. Meg hát arra sincsen nagy esély, hogy valaha is csajozni fogok. – NYUGI, TUDOM, HOGY NEM ÍGY ÉRTETTED, CSAK… –  Most nyögjem be neki, hogy amúgy minden amit csinál teljesen haszontalan? – … IGYÜNK MÉG ELŐTTE EGY KÖRT. ÉN ÁLLOM.

■ gondoltam most már a hangsúly a második részen legyen, remélem nem baj ■ credit ■  
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
38
● ● Reag szám :
25
● ● karakter arca :
Leonardo DiCaprio


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület •• Szomb. Szept. 22, 2018 10:05 pm


●●●● Pascy & Rollo ●●●●



- Ugye? Megleptelek mi? Néha magamat is. - Hangosan felnevettem. Nem igazán az eszemről vagy a bölcsességemről voltam híres. Senki se lehet mindenben tökéletes. Én nagyon jól gitároztam, az énekhangom is egyre jobb volt és már saját dalokat is írtam. Azért ezekhez is kellett egy kis agy, meg amúgy annyira rossz tanuló sem voltam, de csak azért mert órán ha figyeltem, akkor megmaradtak a dolgok. Meg a csajozáshoz is kellett mozgósítani az agyat. Az se volt egy egyszerű dolog. Viszont bölcs mondatok tényleg ritkán jöttek ki a számon. Igazából csak egy-két olyan dolog volt, amivel kapcsolatban már sok mindent megtapasztaltam és azokból a tapasztalatokból tudtam felhasználni dolgokat, hogy tanácsot adjak. A család egy érdekes dolog volt és a mi korosztályunknak mindig problémája volt velük. Viszont azért hoztam el, hogy ne gondoljon semmire, csak érezze jól magát.
- Még nem láttalak táncolni, de akkor itt az idő, hogy megmutasd mit is tudsz. - Kíváncsian figyeltem, hogy tényleg táncra perdül e. Azt mondta, hogy nem nagyon járt ilyen bulikba, szóval lehet nem tudta, hogy én milyen táncra gondolok. A szórakozóhelyeken lévő táncok teljesen más stílusúak voltak, mint az ember a tévében vagy színpadon lát. Talán még stílusnak sem lehetett nevezni. Nekem viszont elég jól ment, bár kellett pár pohár, hogy mindenféle szégyenérzet nélkül belekezdjek.
- Ez a beszéd Szöszi! Nekem az egész életem izgalom, szóval hidd el, hogy nem csak néha kell az embernek. - Jó ez kis túlzás volt, mert nekem se volt minden napom ilyen. Sokszor volt hasonló, de azért nem állandóan, pedig nem bántam volna.
- Neem tökéletes lesz neked. Hosszú fekete haj, vad tekintet, szép keblek, formás hátsó és körülbelül veled egyforma magas. - közben végig azt a lányt bámultam, akit Pascalnak néztem ki. Tényleg jó nő volt, én is szívesen elvittem volna egy körre, de ez nem az én estém volt, hanem a szülinaposé.
- Igyunk és utána adok pár tippet. - mosolyogtam és már intettem is a pultosnak.
- Viszont legyen kettő és én fizetek, mert nem fogom hagyni, hogy a születésnapos fizessen. - Megint abból az erősből kértem és az elsőt gyorsan le is húztam, majd őt figyeltem, hogy ha ő is kiürített egy poharat, akkor kicsit intimebb vizekre evezzek.
- És akkor hol csajoztál? Meg volt már ilyen egy éjszakásod? - Megint a kérdés után jutott eszembe, hogy ezzel lehet rosszat tettem, szóval még a válasza előtt megszólaltam ismét.
- Nem fontos válaszolnod, ha neked ez kényes téma...csak na... érted... srácok vagyunk meg barátok és az ilyenekről szoktak dumálni, de ha nem akarsz akkor nem para. - Még nem ismertem olyan régóta, de már olyan barátomnak tartottam, akivel szívesen beszélgetek ilyesmiről. Az is igaz, hogy én más sráccal hamar eljutok ehhez a témához, szóval nem kell feltétlenül közeli barátnak lennie, de Pascalt inkább barátnak tekintettem már, mint egy ilyen átlag havernak, akikből sok volt. Bár barátokból is sok volt nekem, szerencsére.


clothes || Remélem jó lett  edi      || ©️



•• I don't like to say I given my life to music. I prefer to say music has given me my life. ••
Középisk.
avatar
● ● Posztok száma :
131
● ● Reag szám :
97
● ● karakter arca :
Shawn Mendes


Témanyitás ✥ Re: Romos gyárterület ••

Ajánlott tartalom
✥ ✥

Romos gyárterület
Second Chance frpg
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» New York utcái
» Aidan & Terra - Romos épület: valakinek ihletszerzés, másnak menekülőút?

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Külváros-