Négyes vizsgáló
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ


Akik erre járnak

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek

✥ Today at 7:42 am ✥

✥ Today at 7:39 am ✥

✥ Yesterday at 1:52 pm ✥

✥ Yesterday at 11:04 am ✥

✥ Hétf. Okt. 15, 2018 10:09 pm ✥

✥ Hétf. Okt. 15, 2018 9:34 pm ✥

✥ Hétf. Okt. 15, 2018 8:05 pm ✥

✥ Hétf. Okt. 15, 2018 4:00 pm ✥

✥ Hétf. Okt. 15, 2018 10:24 am ✥

Párizs lakói


Témanyitás ✥ Négyes vizsgáló •• Szomb. Nov. 25, 2017 4:06 pm

*****
Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2356
● ● Reag szám :
1548
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Pént. Feb. 16, 2018 4:54 pm

The crazy in me honors and salutes the crazy in you
pour Lena

Azt mondják, hogy az őrült emberek nincsenek tisztában azzal, hogy őrültek, így ha azt mondod magadról, hogy őrült vagy, nem lehetsz az, mert tisztában lennél vele. Őrület, nem? A helyzet az, hogy már fogalmam sincs, mit gondoljak. Hosszú hetek teltek már el azóta, hogy Victor Delacroix-ként felébredtem, és azóta is, hogy elhagyhattam a kórházat, hogy „otthoni ápolásra” váltsam az ittenit, bár a minden valószínűséggel méregdrága magánszobához képest nem volt nagy változás. Minden második dologra rá kellett csodálkoznom, hiszen gazdagék világában még egy egyszerű fogpiszkáló is minimum balsafából készül, és amikor nem azzal voltam elfoglalva, hogy eBayen megnézzem, mit mennyiért lehetne beszerezni, amivel telenyomták a lakásomat, akkor azon tűnődtem, vajon mennyire vagyok őrült, és hogy ez a világ egyik legdurvább flash-se. Legalábbis, még nem sok ilyesmiről hallottam, persze vannak olyanok, hogy azt állítják, egy kölyök testében igazából egy nem sokkal a születése előtt meghalt zseni lakik, mert tökre emlékszik olyanokra, amikre nem kéne, de sosem hittem bennük, annak ellenére sem, hogy anyáék meggyőződése mélyen a reinkarnációban gyökerezik.
Persze, a reinkarnáció tipikus entitása általában full új kasznit szokott jelenteni, nem egy kölcsönzött lehasználtat, akkor sem, ha az a használt cucc tulajdonképpen egy Lamborghini is.
Mindig azt várom, hogy felébredek. Hogy egyszer megint otthon leszek, de nem, mégis mindig abban a feleslegesen nagy, frissen mosott ágyneműbe burkolt ágyban ébredek, és valaki kopog az ajtón, hogy megkérdezze, mit óhajtok reggelizni. Igazság szerint mindenki annyira természetesen kezeli az egészet, hogy félek rákérdezni bárkinél. A végén tényleg bedugnak egy gumiszobába. Vagy kidobnak a gettóba. Ilyen arccal nem sokáig bírnám ott! Még a másikkal sem volt egyszerű…
Már legalább hatodik alkalommal jövök be a rutinvizsgálatra. A nő, aki az anyámnak mondja magát – Victor anyjának –, azt mondja, hogy szívesen elintézi, hogy a magánorvoshoz járhassak, aki majd jól házhoz jön nekem, de heves tiltakozásom hatására lemondott róla. Kell ez a kis kiszakadás abból a puccos-díszes barokkos tökhintóból, amibe kerültem. Kell, hogy normálisnak érezzem magam.
Még akkor is, ha ez a nővérek dohányzója fölé épített féltetőn, a szemerkélő esőben ücsörögve igen lehetetlennek tűnik is.
Oké, szóval először jöttem be egyedül, sikerült kibuliznom, hogy nagy fiú vagyok, meg minden, és beültem a vizsgálóba, ahová küldtek, mint egy kisangyal, aztán mikor a doki magamra hagyott, mert épp érkezett egy nagyobbacska csoport a sürgősségire, és kevés az ember (valami karambol lehetett), tökre rávettem, hogy menjen, sőt, követelem, hogy menjen és segítsen, mert az úri sejhajomnak az jót fog tenni. És míg a doki lepárolgott néhány szinttel alábbra, én… Kimásztam az ablakon, egyenesen a tetőre. Még nem hagytak nagyon egyedül, meg nem nagyon volt kedvem levetkőzni, tökéletes időtöltésnek tűnt csak úgy kiülni. Hátam a meszelt falnak vetem, szorosan magamra húzom a kabátom, és figyelem, ahogy a lélegzetem fehér vattapamacsként száll az ég felé.
Őrület. Az egész. Lehet, hogy tényleg ki kellett volna ugranom az ablakon, mikor lehetőségem volt rá, miután felébredtem. Akkor még K.O. voltam a nyugtatók miatt, most már nem lenne merszem, épp csak az egyedüllét miatt másztam ki ide. A mobilomra pillantok, hatalmas, drága készülék, és emlékezetből pötyögöm be Violet számát. Mégsem nyomok rá a gombra. Mit mondanék neki? Szia, itt vagyok, csak más testeben? Azért még tökre csipázlak?
Őrület.
Lépteket hallok bentről és megdermedek. Ilyen gyorsan visszatért volna az orvos? Semmi kedvem a vizsgálatokhoz. Aztán egy fej jelenik meg a nyitott ablakban, alig két méterre tőlem, ami határozottan nem az orvosé.
Helló – intek neki, hangom halkan szól, és kissé megszeppenve pislogok. Nem számítottam idegen emberekre. Meg úgy általában, semmire abból, ami történik. Döbbenetemben nem igen tudok mit mondani, csak azt, amit gyakorta hallottam az ajtóm előtt megjelenő idegen pasasoktól: – Van egy kis ideje arra, hogy elbeszélgessünk a Mi Urunkról és Megváltonkról?
601 szó
Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Vas. Márc. 18, 2018 12:34 pm

Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2356
● ● Reag szám :
1548
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Szer. Május 09, 2018 1:23 am

Léa && Roxanne
Will you help me?

Nem éppen így terveztem a szabad estémet és legszívesebben már mennék is haza, de ameddig nem látott egy orvos, addig nem igazán mehetek sehova. Persze nem volt kedvem elmesélni minden apró részletet, hogy fürdés közben olyan szerencsétlen voltam, hogy megcsúsztam, bár nem igazán ez okozta a sérülésemet... Az a csizma, rosszul léptem a nappaliban és rottyant egyet a bokám. Persze a baleseti mechanizmusból ítélve nem törhetett el, nem is ficamodott ki, inkább csak megrándult, de nincs röntgen szemem, így csak egy orvos tudja pontosan megmondani mi van. De ha még öt percet kell itt eltöltenem, akkor én megőrülök és a falnak megyek... Talán éppen itt lenne az ideje, hogy írjak egy SmS-t Lenynek, hogy a kórház után mindenképpen átmegyek, de amint meglátná, hogy kórház... Jönne ide, ami nem lenne éppen a legjobb. Dolgozik, legalábbis ezt mondta nekem és nagyon remélem, hogy nem éppen egy másik nőn dolgozik, mert akkor letépem a farkát és megetetem a kurvával, akivel... megcsalt.
Még mindig furcsa és kissé hihetetlen, hogy mi már egy pár vagyunk. De lássuk be, még soha senkivel sem volt ilyen jó Star Warst nézni és amikor magához ölel, istenem... Bár ha őszinte akarok lenni, akkor még mindig félek egy kicsit, hogy kötelességből vagy éppen a szüleinek való megfelelésből csinálja ezt velem, de... annak semmi értelme nem lenne. Annyira felesleges ezen gondolkodni, nem is kéne gondolkodnom. A kezem a hasamra csúszik és lehunyom a szemeimet... Még sosem született szerelem egyetlen egy "balesetből", talán ha akkor éjjel nem megyek oda és nem történik meg ez az egész, akkor mi most nem is lennénk együtt. Mintha minden csak véletlen lenne, és minden annyira... annyira törékeny közöttünk. Még csak azt sem tudom, hogy szerelmes vagyok e, csak annyit, hogy vele más, mint eddig bárkivel, hogy olyan dolgokat vált ki belőlem, amit eddig még soha senki. Ez egyszerre izgató és ijesztő is.
Az ajtó végre kinyílik, én azonnal felülök, bár ez kicsit nehezebben megy, mint mennie kéne. Persze már bőven a hatodik hónapban vagyok és a hasam is elég nagy, már nem is dogozom nővérként, már régen visszavonultam, ami... kicsit nekem zavaró. Szerettem a munkámat és éppenséggel le is kötött, most pedig nem tudok mit csinálni, mint várni, hogy valaki foglalkozzon velem. Azzal pedig tisztában vagyok, hogy amint megszülöm a gyerekeimet lesz dolgom, bőven lesz dolgom. Gyorsan pötyögök Lenynek: "Szia, bocsi... Kórházba vagyok, nincs semmi baj, majd írok, ha végeztem." bár nem éppen ez a legmegnyugtatóbb dolog, amit írhattam, de elküldöm, majd lenémítom a telefont és félre teszem. - Jó estét. - köszönök egy mosollyal az ajkaimon az orvosnak.

■ ■ Zene ■ ■ Szeretlek    ■ ■credit

Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Csüt. Május 10, 2018 9:30 pm

Roxy

Minden nap ugyanolyan, immár négy és fél éve változatlanul túlórázok, hogy aztán olyan fáradtan érjek haza, ami egyből ágyba dönt. Minek pasi, ha a fáradtság is megteszi? Néha-néha csinálok amúgy mást is, de azt nem igazán lehetne életnek nevezni, hogy találkozok a családdal és mondjuk egy-két baráttal. Mert több nincs. Nekem pedig ez is bőven elég, munka közben nem kell gondolkodni semmin, a többiek pedig már megszokták, hogy ilyen vagyok és nem akarnak semmit rám erőltetni. Nem akarnék ezen változtatni a közeljövőben.
Az élet azonban nem kívánságműsor és ma a szokásosnál is könnyebben fel tudnak cseszni az emberek bármilyen aprósággal. A betegeket igyekszek kímélni, de így is elkapott már Abraham, hogy mi lenne, ha esetleg mondjuk hazamennék, vagy minimum bezárkóznék a műtőbe a maradék néhány órára. Mondanom sem kell, kapott gyönyörű nézést és zavartam el melegebb éghajlatra. Hagyjon békén ő is a hülyeségével, csak dolgozni akarok és nem azon kattogni, hogy bármennyiszer megszólal a mobilom, a gyomrom görcsbe rándul, mert attól félek apám azért hív, hogy elmondja, most kellene indulnom megismerkedni a leendő férjemmel. Őszintén? Kicseszettül nincs kedvem ehhez, meg a pasihoz, akit a következőképpen képzelek el. Alacsonyabb nálam. Biztosan. Kalapot hord és fényesre políroztatja a cipőjét naponta háromszor. Középen kopaszodik, béna bajuszt hord. Ráadásul kancsal is, mert máshogy nem lehetne kerek az egész. Pont olyan férfi, akire inkább rávágom az ajtót, minthogy örök hűséget esküdjek neki.
Egy gyors kávé ledöntését követően térek vissza a munkához, ahol egy kismamát kell ellátni. A vizsgálóba belépve gyorsan végigfuttatom a pillantásom rajta. Persze mi más juthatna eszembe ilyenkor, mint az, hogy az életben nem akarok terhes lenni és akkorává válni, mint egy ház. Köszönöm szépen, tök jól elvagyok hasatlanul.
- Jó estét - biccentek a nőnek miközben elsétálok mellette és az adatokat felvevő asszisztenshez lépek. Csendben olvasom el az adatokat. Nem úgy tűnik, hogy valami súlyos dolog lenne.
- Tehát, mi történt? - fordulok Roxanne felé. - Rakja fel a lábát - kérem még egészen kedvesnek mondható hangon és ha megteszi, a felvett adatok szerint megnézem és kitapintom az érzékeny pontokat. Valóban nem súlyos, törés semmiképp sem áll fenn, de egy röntgen nem árthat.
Egészségügy
avatar
● ● Posztok száma :
60
● ● Reag szám :
46


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Szomb. Május 26, 2018 7:41 pm

Léa && Roxanne
Will you help me?

Legszívesebben csak vettem volna egy rögzítőt és mentem volna haza, még csak nem is jöttem volna be, de ha Leny megtudta volna, hogy nem jövök be... Biztosan nem állt volna velem szóba egy ideig és én azt nagyon nem szerettem volna. Valamiért jó volt vele beszélni, jó volt vele, mégis némi bizonytalanságot éreztem, nem volt meg az a teljes bizalom az irányába. Tudom, hogy fontos vagyok neki és törődik velem, kimutatta már és látom rajta, hogy próbálkozik, de a tény, hogy egy másik nő bugyiját találtam meg az ágyába, kiábrándító volt. Azóta nem találtam semmi idegen dolgot, nem volt idegen illat sem, sőt... Rajta sem találtam hajszálat és parfümöt, talán tényleg el kéne fogadnom a tényt, hogy elkötelezte magát mellettem.
Dobtam neki egy üzenetet és éreztem, hogy írt, meg megint írt és megint, de nem tudtam rá válaszolni, mert bejött az orvos. Vele még nem igazán volt alkalmam találkozni, még csak a nevét sem tudom megmondani, de kedvesnek tűnik, azonban ez néha csalóka, láttam én már kedves kinézetű ember ördögként viselkedni. - Csak ügyetlenül szálltam ki a kádból, megcsúsztam. - mondom neki és már ez is azt sugallja, hogy mennyire nincs nagy gondom, akár most is elengedhetne, csak rögzíteni kell, felpolcolni és jegelni.
Kérésére lábamat felteszem és csendben hagyom, hogy vizsgáljon, közben próbálok figyelni, de kezd nagy lenni a hasam és már alig látok, már pár megszokott dolog sem megy úgy, ahogyan kéne. Már nincs sok időm hátra, lassan kijönnek a picik. - Hogyan tovább? - teszem fel a kérdést halvány mosollyal az ajkaimon.

■ ■ Zene ■ ■ Szeretlek    ■ ■credit

Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Szomb. Május 26, 2018 8:50 pm

Roxy

Nap mint nap megfordulnak nálunk különböző nők, akiknek más-más történetük van. Néha egy-egy személy felkelti az érdeklődésem, és bár valószínűleg a jelenleg nálam levő kismamának is megvan a saját sztorija, nem fogom kifaggatni vizsgálat közben róla, mégis hogy került a hasába a baba. Mármint a biológiaórás részt anélkül is tudom, hogy elmesélnék... Tudom, hogy régen volt, köszi, attól még emlékszem rá, hogy kerül a nők hasába a gyerek.
- Értem - bólintok, magyarázni pedig nem kezdem, hogy az ügyetlen balesetek következtében hányan haltak már meg akár ott a helyszínen, akár a kezeink között. Ahogy látom, tényleg nincs nagy baj, majd amint felrakja a lábát és finoman át is nézem, majd átmozgatom részletesen, ez igaznak is bizonyul. Gyakran előfordul, hogy egyesek a teljesen lila, esetenként törött lábukra is csak legyintenek, ez tény.
- Meg kellene röntgenezni, de nem hinném, hogy feleslegesen szeretne egy órát ott ülni. Tudja mozgatni az ujjait? Körbe a bokáját? - figyelem a nő arcát is miközben megmozgatja a lábát magától.
- Most bekötöm, hogy stabil maradjon. Haza kell mennie, de semmiképpen sem terhelheti, el kell kerülni, hogy elessen. Rendben? A legjobb lenne, ha a váróban megvárná, míg valaki hazaviszi, megoldható? - kérdezem, de közben már kézbe is veszem a kötszert, amivel pillanatok alatt biztosítva is van a lába. - Pihentesse, polcolja fel. Tizenöt-húsz percig kellene hideg vizes borogatást rátenni, aztán bekötni. Ezt egészen addig, amíg lemegy a duzzanat.
Egészségügy
avatar
● ● Posztok száma :
60
● ● Reag szám :
46


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Szomb. Május 26, 2018 9:20 pm

Nem szerettem volna sokáig itt lenni, mert lett volna dolgom, habár tudom, hogy dolgozni nem fogok ilyen lábbal, egyértelmű, de... Vajon hogyan fogom elmondani Lenynek, hogy mi is történt pontosan? Tudom, hogy megfogja érteni, de hogy mit fog rá mondani, azt még csak nem is sejthetem. Néha még mindig olyan, mintha egy megoldhatatlan rejtély lenne, de sokszor meg tud mosolyogtatni és még csak az sem zavar, amikor duzzog vagy éppen rideg. Van benne egy megmagyarázhatatlan valami, ami nagyon, de nagyon húz felé és túl kell lépjek a külsőjén, nem csak a külsője, de a furcsa belsője is megtetszett.
Aztán elkezdi a lábamat vizsgálni, talán kicsit fáj, de nem éppen olyan fájdalom, amit nem tudnék elviselni és elég gyengéd velem, szóval tényleg nincs okom panaszkodni. Szerencsére éppen olyan orvosnak tűnik, aki nem szarja telibe a dolgokat, hanem foglalkozik a betegeivel. - Igen, megtudom csinálni. - elkezdtem mozgatni a bokámat és a lábujjaimat is. Szerencsére tényleg nem lehet eltörve, csak megzúzódott. Amikor otthon megtapogattam, akkor folytonosnak éreztem a csontomat.
Utasításárira csak bólintok egyet és mosolygok. - Ki tudok menni a váróban és tudok értesíteni valakit, aki értem jön. - majd nézem, ahogyan beköti a lábamat, ezek szerint a csizmáimtól is el kell búcsúznom egy ideig, de nem panaszkodom, örülök, hogy ennyivel megúsztam az egészet, lehetett volna sokkal nagyobb baj is. - Nagyon szépen köszönöm és további szép napot. - mondom neki tovább mosolyogva és elindulok kifelé lassan bicegve. Majd leülök, felrakom az egyik székre a lábamat és írok Lenynek egy üzenetet. "Eltudnál jönni értem a kórházba?"
Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Szomb. Május 26, 2018 9:43 pm

Roxanne

Bűnügyi helyszínen vagyok amikor üzenetet kapok a szöszitől. A munka jó része itt azoké, akik a nyomokat rögzítik, így van annyi időm, hogy ránézzek a mobilomra. Alapvetően nem vagyok az a másokért idegeskedő ember, de bassza meg, ez a nő az én gyerekeimet várja. Követelem, hogy válaszoljon, hol van és mi történt, több válasz azonban nem érkezik. Nem léphetek csak úgy le, de miközben alaposan átnézzük a tetthelyet, csúnyábbnál csúnyább gondolatok fogalmazódnak meg a fejemben arról, mi történt Roxyval.
Később, amikor már autóba ülök és amúgy is a kórház felé tartok, megkapom az üzenetét. Élesen szívom be a levegőt és áthajtok két piroson, hogy mielőbb beérjek és a nővérpultnál kérek infót róla, hogy a francban találom a nőt.
- Mi a jó élet történt?! - élesen és talán valamivel hangosabban szólalok meg amikor megpillantom a váróban a sok balesetes között. - Jól vagy? - inkább mérges vagyok, mert nem mondott korábban semmit, de visszafogom magam. Odalépek hozzá és végigmérem, a lábán való kötésen kívül azonban semmi különöset nem látok rajta.
Bûnüldözés,hadügy
avatar
● ● Posztok száma :
82
● ● Reag szám :
61
● ● karakter arca :
Nariman Malanov


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Vas. Május 27, 2018 10:25 am

Azt gondoltam, hogy nem fog örülni az egésznek, talán jobb lett volna, ha fogok egy taxit vagy felhívom Abe-t, biztosan haza dobott volna. De hát mégis együtt vagyunk már, szóval neki kellett szólnom, de tudom, hogy így is sok dolga van, nem kéne még a saját hülyeségeimmel is terhelni őt. Várok és várok, már éppen felállnék és elindulnék kifelé egyedül hazafelé, amikor Leny megérkezik, bár előbb hallom meg őt, mint látom, elég hangosan szól hozzám. Veszek egy mély lélegzetet és hátrapillantok rá. Bár nem igazán szeretnék neki válaszolni, ameddig nem áll közvetlen előttem.
Második kérdésére csak rápillantok és halványan elmosolyodom, jó látni őt, még ha itt kerül rá sor. - Csak megcsúsztam és kifordult a bokám, de semmi nagy dolog. - mondom neki őszintén, majd leteszem a lábamat a földre és szép óvatosan felállok. - Nem akartalak zavarni, de azt mondták haza kell vinnie valakinek, jelenleg te vagy az... egyetlen fontos személy az életemben a két kicsi mellett. - magamat is meglepem azzal, amit mondok neki, de hát ha egyszer ez az igazság, akkor nem mondhatok mást.
Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Vas. Május 27, 2018 6:48 pm

Roxy

Megkapnám a magamét apáméktól ha nem vigyáznék a születendő gyerekeimre meg az anyjukra. Ez néha eszembe jut amikor elgondolkodok rajta, hogy nem kellene ezt csinálni és jobb lenne, ha Roxanne egyedül nevelné a gyerekeket, nem velem, azzal az emberrel, aki egyszer volt felelőtlen és aki úgy utálja a gyerekeket, mint liba a rókát.
A néha feltörő gondolatok ellenére olyan gyorsan érkezek a kórházba, ahogy tudok, ahol első körben aggodalmasan kérdőre vonom a nőt, aki egyébként sokkal fontosabb a babáknál számomra. Segítek neki amikor talpra áll és alaposan megnézem, hogy tényleg nincs-e más baja a bokáján kívül.
- Még szép, hogy engem hívsz - ráncolom a homlokom, majd odaintek a beteget tologató ápolónak. Nem kell sokáig győzködni, míg én Roxy derekát átölelve megteszek vele pár lépést, a férfi hoz egy tolókocsit. Senki nem várhatja el, hogy saját lábon bicegjen el a kórházból.
- Csak az autóig, mielőtt hisztizni kezdesz miatta - mosolygok a nőre, a férfi pedig készségesen segít nekem abban, hogy eljussunk a kocsiig. Onnantól már megoldom egyedül is a félig béna asszony bepakolását az anyósülésre.
- Azért jobb programot is kitalálhatnál magadnak a kórháznál - jegyzem meg mikor kettesben maradunk. Ott támaszkodok az ülésen két kézzel és mélyen a nő szemébe nézek. Imádom, szinte felperzsel a tekintetével.
Bûnüldözés,hadügy
avatar
● ● Posztok száma :
82
● ● Reag szám :
61
● ● karakter arca :
Nariman Malanov


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Vas. Május 27, 2018 10:19 pm

Nem akartam ezt, tényleg annyira nem szerettem volna, ha így alakul az estém, szerintem megbeszéltünk holnapra valamit, de szerintem ez így most csúszni fog. Pedig szerettem volna elmenni vele táncolni, olyan régen táncoltam már, bár ő biztosan nem akart volna. Tuti! Ő nem táncolt volna velem, pont ezért is nem mondtam el neki, hogy hova akarok menni. Most már lényegtelen is, remélem hamar meg fog békélni ezzel az egész balesettel, de tényleg láthatja, hogy nincs nagyon semmi bajom, csak kifordult a bokám, nem sok idő és olyan jól leszek, mint még sosem. Csak pihennem kell.
- Te is nagyon jól tudod, hogy nem téged, hanem anyámat hívnám, ha lehetséges lenne. Ez egy olyan apróság, amit nem akarok a te válladra helyezni, így is elég sok gondod van. - mondom neki. Nem tudom mennyire nézett utána az életemnek, de azt már elmondtam neki, hogy anyu leukémiás és haldoklik, csak azt nem mondtam el neki, hogy börtönben ül, mert bordélyat vezetett, de tudom, hogy tudja. Csak az a kérdés, hogy mikor fogja a fejemhez vágni, hogy egy kurva nevelt fel engem.
Már éppen próbáltam volna mondani, hogy nem igazán szükséges ez a tolókocsi, de még csak lehetőséget sem hagy nekem, kezd kiismerni, ami kissé megrémiszt. Eddig sosem sikerült senkinek... - Tudod, hogy nem szükséges és vagyok olyan erős, hogy kimenjek majdnem egyedül is. - sóhajtok egyet, majd csak nyomok az arcára egy gyengéd puszit. - Köszönöm, hogy itt vagy velem és aggódsz értem. - súgom neki, mielőtt ideérne a segítség és kivinnének innen.
Amikor pedig már kint vagyunk kettesben a kocsiban a mondatára megforgatom a szemeimet és tartom a szemkontaktust. - Hát most már így alakult az este, csak vigyél haza, aztán te meg menj haza pihenni, tuti megint nem aludtál eleget. - rakom egyik kezemet... vagyis raknám egyik kezemet az ő kezére, de inkább nem, most nem merem megtenni, mindemellett pedig nem tudom, hogy örülne e neki.
Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Vas. Május 27, 2018 11:18 pm

Roxanne tudhatja már, hogy van, amikor válaszra sem méltatom. Nem akarok mindent megmagyarázni és tudatosítani benne, amit esőre meg kellene értenie. Mondtam valamit és azt úgy is gondolom. Ha már egyszer egy pár vagyunk közös gyerekekkel, még jó, hogy engem keres ha baj van. Azt meg hagyjuk ki az egészből, hogy hiába is hívná az anyját. Ez nem olyan beszélgetés, amit egyhamar lefolytatnék vele.
- Ha majd megerőlteted magad és bármi baja lesz a gyerekeknek, téged hibáztatlak érte. Értem? - remélhetőleg így már érti, hogy jobb, ha ezt kibírja. Nem nagy dolog, ráadásul gyorsabb is így. Ha pedig képes lenne saját lábon elbicegni az autóig, elgondolkodnék rajta, mi a fontosabb számára. Az egója, vagy a gyerekei.
- Rendben - bólintok a kérésére, de persze nem a lakására viszem. Ezt már abból is tudhatja, hogy a kórházból nem azon az úton indulok meg, ami a tömbházakhoz vezet. A rádiót idő közben egy lámpánál rácsatlakoztatom a mobilomra és hogy ne csendben töltsük az utat, véletlenszerűen bekapcsolok egy lejátszási listát.
- Rendeljünk valami kaját? Azt hiszem a kesztyűtartóban vannak szórólapok, ha gondolod. Én éhen halok - szólalok meg egy kis idő elteltével. Gyorsabb, ha már most kiválasztjuk, mit akarunk.
Bûnüldözés,hadügy
avatar
● ● Posztok száma :
82
● ● Reag szám :
61
● ● karakter arca :
Nariman Malanov


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Hétf. Május 28, 2018 5:34 pm

Nem is kellett volna ezt kimondani, nagyon is jól tudom, hogy én leszek a hibás, ha valami lesz a gyerekekkel és ha az anyján múlik, akkor fel is négyeltet valahol. Bármi gond lesz a gyerekekkel, akkor az rám lesz fogva, rám lesz kenve és én leszek a bűnbak. Neveletlen a kölyök, biztosan Roxanne kényeztette el, nem eszik rendesen, biztosan Roxanne nem tanította meg nekik, hogy hogyan kell... És esküszöm, most hallom az anyja hangját a fejemben, ahogyan ezt rikácsolja. Bárcsak meggyőzhetném Lenyt, hogy ne hagyjuk, hogy a szülei beleszóljanak a dolgainkba, hogy ne ők tervezzék meg életünk minden egyes pillanatát majd... Bár tudom, hogy nem fogja hagyni, van olyan makacs, de vajon ki fog állni mellettem?
- Tisztában vagyok vele, hogy mindig én leszek mindenért a hibás. - vonom meg a vállamat, majd egy fintorral inkább elkezdek kibámulni az ablakon. Bár még mielőtt mondhatna valamit és megsértődhetne, gyorsan megszólalok. - Ezt nem rád érettem, hanem anyádra, de tudom, hogy te nem tehetsz az ő tetteiről. - mondom neki és tisztázom vele a dolgokat. Majd végül hagyom, hogy kivigyenek, mint valami nyomorékot, ez a séta nem ártott volna a kicsiknek, tudom, hogy nem... ennyire nem vagyok buta.
Aztán végül pedig elindulunk és pár pillanattal később pedig realizálom, hogy nem is arra megyünk, amerre kéne mennünk. Miért nem visz csak haza? Tudok magamról gondoskodni, nem lenne semmi bajom, de nem állok le veszekedni vele. - Lassan már úgy érzem össze akarsz költözni. - jegyzem meg kuncogva, bár tudom, hogy nem is akar velem összeköltözni, így meg van az önállósága és a kellő szabadsága, legalább nem megyünk egymás agyára és nem ununk hamar a másikra.
Meg sem kell nézni a szórólapokat, már tárcsázom is a számot és várok. Majdnem egy óvodának elegendő kaját rendelek, de tudja, hogy mennyit eszek mostanában, hiszen három helyett eszem, elfogok hízni... Na nem mintha most nem úgy néznék ki, mint egy kibaszott bálna, csoda hogy fel tudtam tápászkodni a földről. Elég nagyok a kicsik, bár Lenynek még nem beszéltem arról, hogy kockázatos szülés lesz... Ha én nem is élném túl, de a kicsik rendben lesznek, bár biztosan nem lesz semmi baj, minden rendben lesz. - Erről még nem beszéltünk, de ugye szereted a kínait? - ha nem szereti, akkor nincs gáz, majd megeszem az ő részét is.
Vendég
✥ Vendég ✥
avatar


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Szomb. Júl. 14, 2018 1:36 pm


AC miatt
Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2356
● ● Reag szám :
1548
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Szer. Szept. 05, 2018 9:54 pm


Grace&& Kieran
<
Úgy volt, hogy péntekig nem találkozunk, mert én is el voltam havazva munkával és ő is folyamatosan a kórházba van, tudom a beosztását, mert mikor megbeszéltük a péntek esti randit, akkor előtte végig mentünk az összes napon, hogy kinek mikor jó. Ez a nap pont nekem nem lett volna jó, mert van egy egész hátas tetoválás, amit ma kellett volna befejeznem, de az ügyfél lebetegedett ezért lemondta az időpontot, én pedig nem hoztam előre senki mást. Illetve igen, csak erről ő még nem tud.
A kollégái nem tudom, mennyire vannak tisztában azzal, hogy én kivagyok, valószínűleg nem avatta be őket a magánéletébe Grace, vagy ha mégis akkor ez az egész még mindig friss, ezért úgy teszek, mintha tényleg lenne valami bajom.
Fejfájásra, émelygésre és mellkasi fájdalmakra hivatkozva vetetem fel magam a recepciós pultnál, majd hamarosan közlik, hogy a négyes számú rendelőbe menjek be, a doktornő is hamarosan érkezik. Azt nem tudom, hogy mit fogok csinálni, ha nem Gracie lép majd be az ajtón, valószínű majd azt mondom, hogy csoda történt és már egyik panaszom sem áll fent, annak ellenére, hogy így vagy teljesen hülyének néznek vagy rájönnek, hogy én egy bizonyos dokival szeretnék találkozni és egy biztonsági őr kíséretében tessékelnek ki az épületből. Remélem egyikre sem fog sor kerülni.
Várakozás közben körbe sétálok a kis teremben és mindent alaposan megnézek. Valószínű, hogy gyerekeket is kezelnek itt, mert van egy krokodilos mérleg és a falra is fel van ragasztva egy papírcsík, amin állatok mutatják a magasságot. Sajnos nekem az túl kicsi, jóval a teteje fölé érek.
Ahogy telnek a másodpercek egyre inkább izgalom lesz úrrá rajtam, hiszen nem tudom, hogy mit fog ahhoz szólni, hogy csak így megjelentem előzetes bejelentés nélkül. Remélem inkább örülni fog nekem nem pedig mérges lesz, amiért a munka idejében zavarom, igaz, már csak fél órája van hátra, amit akár velem is eltölthetne.
Az ajtó nyílik, és egy vörös hajú igazán csinos nő lép be rajta, az arcomról pedig azonnal eltűnik a mosoly. Ezt jól megszívtam, most színlelhetek betegséget.
- Elnézést, hogy ilyen sokáig kell várnia, a doktornő két perc múlva érkezik. - szólal meg, és hatalmas megkönnyebbülést érzek. Megúsztam. Egyelőre.
- Semmi gond, türelmesen várakozom tovább. - felelem, majd hátat fordít nekem és kimegy a rendelőből.
A maradék időt ücsörgéssel töltöm, hiszen a vizsgáló már minden négyzetcentiméterét alaposan felmértem, és az előző fiatal hölgynek igaza van, az ajtó pár perc elteltével nyílik is és nagyon remélem, hogy az fog rajta belépni akire várok.

■ ■ ■ ■  ■ ■credit
Média,mûvészet
avatar
● ● Posztok száma :
35
● ● Reag szám :
24
● ● karakter arca :
Vinnie Woolston


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló •• Vas. Okt. 07, 2018 12:04 pm


Leadás miatt
Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2356
● ● Reag szám :
1548
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Négyes vizsgáló ••

Ajánlott tartalom
✥ ✥

Négyes vizsgáló
Second Chance frpg
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Fantasztikus Négyes (feloszlott)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Belváros :: Kórház-