William Barry Collard
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥


Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥

Jelenleg 21 felhasználó van itt :: 9 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 1 Bot




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

✥ Today at 9:25 am ✥
✥ Today at 1:08 am ✥
✥ Today at 12:55 am ✥
✥ Today at 12:12 am ✥
✥ Today at 12:05 am ✥
✥ Yesterday at 11:17 pm ✥
✥ Yesterday at 10:16 pm ✥
Népszámlálás
✥ Párizs lakói ✥
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .

✥ Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás ✥ Re: William Barry Collard •• Pént. Jan. 05, 2018 5:32 pm

Gratulálunk elfogadva!

Kedves Will,

Azt hiszem a felnőtteknek ideje „rettegni”, hiszen még egy Tökmag érkezett a többi közé, de nem is akármilyen. Kíváncsi vagyok, hogy kikkel fogsz összekeveredni, legyen szó akár felnőttről vagy gyerekről, hiszen utóbbiból is van kicsivel fiatalabb, vagy éppen pár évvel időseb az oldalon. Az pedig nem kérdés, hogy biztosan nem fogtok unatkozni. lufi
Számomra még mindig érdekes olvasni a családról, még ha akár rövidebb, vagy hosszabb kifejtésről is van szó. Érdekes látni azt, hogy ki mit gondol a hozzátartozóiról, vagy éppen arról, akit nem is ismer személyesen, de történetekből igen. edi Azt hiszem, hogy szerencsés vagy, amiért ilyen édesapád van, az pedig érthető, hogy van benned egy kisebb harag, dac az édesanyád felé azért, mert eddig nem toppant vissza az életetekbe. Sad
A történetedben pedig egy egészen eleven kisgyereket ismerhettem meg és az a csibészség, amit ő képvisel. Nos, tökéletesen el tudom képzelni hozzá. Sőt bizonyos dolgokat, jeleneteket szinte magam előtt is láttam, aminek köszönhetően jót mosolyogtam. Ezt pedig köszönöm neked. edi A végén lévő „használati útmutató” meg igazán frappáns dolog volt tőled és egyedi is. Kár, hogy ez nincs az ember homlokára ragasztva, hogy mindenki tudja, akivel összefutsz. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire fogod megszeretni ezt a várost, vagy éppen mennyi és milyen mértékű kalamajkába keveredsz. Razz  

Nem is húznám tovább az időt, hiszen szerintem egyértelmű, hogy játéktéren a helyed. Mivel az avi foglaláson már túl vagy, ha jól láttam, így nincs más hátra, mint ezzel a feleddel is felforgatni mások életét. Jó szórakozást kívánok! lufi



Hope is a small word with a big meaning but it's a reason to live.
And we need a reason
avatar
Online
Elit
Tell me your secrets
610
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel William Barry Collard tollából
Témanyitás ✥ William Barry Collard •• Csüt. Jan. 04, 2018 9:46 pm

William Barry Collard
Mindegy, hányszor mentem meg a világot, a világ nyakig van a bajban már aznap délután. Nem maradhatna egy kicsit néha megmentve?

általános jegyzet
» Anyja neve: Pénélope Jeunet
» Apja neve: Oscar Collard
» Testvérek: Fogalmam sincs
» Egyéb hozzátartozók:

Mondhatnám magam átlagosnak is meg nem is. Két teljesen eltérő hagyományokat képviselő szülő gyereke vagyok. Noha sosem ismertem anyukámat, állítólag tőle örököltem többet. A világosabb bőröm, a vonásaim, a szemem színét és néha a viselkedésemet is. Hajam szőke, ahogy szemem is zöld színben pompázik, magában hordozva a csibészes csillogást, amilyen általában szokott lenni. Kár, hogy őt csak képekről ismerem, biztosan jól kijöttünk volna. Én attól függetlenül is szeretem őt, hogy nem ismerem. Apa szerint értékes kincset dobott el magától.

Apára viszont sok minden másban hasonlítok. Ha valaki, hát ő tud játszani a mimikájával. Egy színész veszett el benne, én mondom! A grimaszaim egy az egyben az övéi. Lássuk be, sokszor én is szeretek színészkedni. Az érzelmek számos változata képes kiülni az arcomra, a meglepettség, a csodálkozás, a félelem, a komisz vigyorról  és az idétlenebbnél idétlenebb grimaszokról meg már nem is beszélve. Mindehhez az összképhez a szeplőim is hozzájárulnak, melyről fogalmam sincs hogy kerültek oda. Állítólag egyik felmenőmnek sincs, hacsak apai nagyapámat nem nézzük, de ő öregkorára lett szeplős. Nem vagyok egy kiemelkedően magas, egy kilenc éveshez mérten átlagos magasságom van. Nem vagyok vékony, de nem is vagyok hurkás. Amolyan jóllakott kölyöknek tartom magam, akin látszik, hogy nem szereti a sportokat.  Apa szokott olyan pocakot ereszteni, mint én amikor jóllakok. Na jó nem, régen pocakos volt, most meg a szuperhőseim is megállnak a hasán. Igazi erős férfi.
tudj meg többet
» Születési hely: Új-Zéland, Wellington
» Születési idő: 2008. július 15
» Mikor érkezett a városba: Szeptemberben

Will
Dylan Sprouse
9
Oktatás

Elmondhatom magamról azt, amit a legtöbb  csonka családban felnőtt gyerek nem, hogy teljes életem volt mindig is. Nem igazán hiányoltam az anyaszerepet, apukám az anyukám is volt olyankor, amikor kellett. Noha mindig is túlságosan féltett, olykor gyanakvóbb volt mint kellett volna, én ezt betudtam annak, hogy félt, nagyon félt mert egyke vagyok. Egy szem kicsi fia, aki maradt az anyukája után. Mindig is úgy mesélt róla, hogy ne tudjak rá haragudni. Az a nő, aki a céljai megvalósításáért ment el. Sokáig hittem azt, hogy majd valamikor megjön. Valamikor kíváncsi lesz rám is, de ez nem történt meg. Én pedig kezdtem azt érezni, hogy hiábavaló a várakozás. Haragszok is rá, nagyon haragszok.


- A fiatalúr nagyon rossz dolgot csinált. - hangzik az óvodavezető rövid és lényegre törő magyarázata, miért is kellett apát már ilyen korán behívni. Még alvásidő sem volt, mi pedig itt ücsörgünk a vezetői irodában. Én szemmel láthatólag teszek nagy ívben a magasról rá, eddig is a földgömb tanulmányozásával voltam elfoglalva, ami pár centire van tőlem.
- Miért, mi történt? Nem tett tönkre semmit ugye? Neki nem esett baja? - apa szokásosan már egyből csak arra tér ki, hogy ha szükséges, mit kell kifizetni és hogy velem minden rendben van-e.
- Az uraság verekedett. Rossz példát mutatott!
- Ez nem igaz, nem is verekedtem.
- Nem, csak erős paprikaport szórtál az ovistársad bugyijába.
- Mert azt mondta rám, hogy nem is vagyok igazi kisfiú, mert nincs anyukám. - tiltakozóan sipákoló a hangom, aztán csak apára nézek és le magam elé. Ezzel már mindent elmondtam, ami lényeges.
- De ilyet akkor sem csinálunk. - folytatná a nő, mire apa a szavába vág.
- Maguk tényleg hagyják, hogy így terrorizálják a gyerekek egymást, és akkor a fiamat veszik elő, aki csak visszavágott?
Innéttől kezdve már a szaván sem lehetett fogni. Úgy gázolt át a vezetőn, mint valami tornádó, majd kézen fogott, összeszedtük az összes cókmókunkat és ott sem voltunk. Újabb óvoda, újabb úticél. Már a kocsiban ültünk, én épp kötöttem be magam, majd arra vártam, hogy elinduljunk. De nem történt meg. Félve apára sandítottam. Nem nézett rám, igazából erősen a kormányt markolászta, mint ha valamin nagyon görcsölt volna.
- Apa, én....
- Most ne! - rögtön elhallgattam, de ő is. Figyeltem, mi fog történni, mint ha várt volna valamire. Talán hogy megjön a hangja, ami határozott volt, mégis enyhébb, mint az előbbi felszólalása. - Nem szórunk erős paprikát a másik nadrágjába sem. Ahogy továbbra is tilos amit eddig csináltál, hogy hangyát szórtál a másik cipőjébe, levágtad a kislány haját és egy másikét becsuktad az ajtóval. Megbeszéltük, hogy megtanulsz viselkedni. Védd meg magad szóban, ha máshogy nem megy.
- De apa, azt mondta nekem, hogy...
- Tudom mit mondott. - hirtelen lágy hangon szólal meg, amire megszeppenek. Tenyere a vállamra simul és szeretetteljesen rám néz. - Tudom, hogy nem könnyű. Én igyekszem mindent megadni neked, nincs semmiben sem hiányod, ezeket tanuld meg nem magadra venni. Legyél erős, peregjen le rólad.


Rossz ötlet volt kiosonni, rossz ötlet volt a szomszéd utcában lakó öreg Starsky kertitörpéjét megfújni. Minden gyerek utálta az öreget, állandóan ijesztgetett minket. Azt mondta, ha a háza közelébe megyünk, élve megetet minket a törpével. Hiszi a piszi! Egyik este sötétedés után pár kölyökkel aztán oda mentünk. Apa úgy tudta, hogy az egyiküknél alszok. Nem is volt semmi probléma egészen addig, amíg valaki meg nem botlott visszafelé egy locsolócsőben. Mint valami időzített bomba, riasztó harsant fel, mi pedig riadtan futottunk szerte, annyi felé, ahányan csak voltunk. Az öreg mint ha harcra készen lépett volna ki, már tudta előre, hogy ott vagyunk csak a lehetőségre várt. Pechemre az utamba eredt. A szívem a torkomban dobogott, kapkodtam a levegőt a számon és éreztem hogy a szám és a nyelvem is egészen kiszárad. Egy zsákutcában kötöttem ki, ahol egy fém hordó mögé bújtam. Hallottam, ahogy az öreg léptei felerősödnek, majd megtorpan. Várakozik? Kilestem amennyire óvatosan csak tudtam. Egy férfi állt mögötte, megszólította. Nekem úgy tűnt, mint ha valami jelmez lett volna rajta. Mondott pár szót neki, az öreg válaszolt, majd végül elment. A fura alak a hordó felé nézett, mint ha tudná, hogy ott vagyok. A tekintetünk találkozott. Majd egy pillanat alatt tűnt el, mint ha az egészet csak álmodtam volna. Ott értek a nap első sugarai, a törpét szorongatva.


Apa azt mondta minden rendben lesz. Észre sem veszem majd a költözést. Megígérte, hogy sietni fog a dolgával. És azt is mondta, biztos benne, hogy jót fog nekem tenni a környezetváltozás. Hát... nem is tudom, elcsüggedek ha belegondolok, hogy az összes barátomat és ezt a gyönyörű országot kell a hátam mögött hagyni. De Apa azt mondta, amilyen közvetlen és barátságos vagyok, hamar fogok új kis barátokat szerezni. Nekem csak görcsbe rándul a gyomrom, ha ebbe belegondolok.



Pár apróság rólam:
- van egy repülő mókusom, Batman
- amiért rajongok, azok a képregények, hiszem, hogy szuperhősök léteznek és vannak különleges képességgel született emberek
- kedvenc elfoglaltságom a tévézés, asztalra felpakolt lábakkal, miközben a gabonapelyhet önmagában nassolom, vagy kakaót szürcsölök hangosan
- sokszor olyan dolgok érdekelnek, amik a velem egykorúakat nem kötik le, ilyenkor addig kutakodok amíg választ nem kapok a miértjeimre
- kusza fantáziaszüleményeimet lerajzolom, gyakran vannak összeesküvés elméleti terveim is
- szeretek jómagam is bütykölni, néha új eszközöket összetákolni - néha a saját elképzeléseket is, igaz sokszor a kukában landol -

Rossz tulajdonságaim:
- olykor öntörvényű vagyok és makacs
- ha tetszik egy kihívás, mindjárt bevállalom, akár jó, akár rossz rám nézve
- ha valami frusztrál, türelmetlenné válok, olyankor elkap a káromkodás (a felnőttektől tanultam)
- kupis vagyok
- tudok önző lenni
- nem erősségem a sport, valamiért annyira nem rajongok érte. Benne voltam a sulis baseball csapatban, de mindig összeszedtem valami csúnya sérülést, vagy épp miattam kaptunk ki
- ha valami nem tetszik, sipákolok, hisztizek, vagy ha úgy látom nem az használna, akkor rafináltan borsot török az emberek orra alá
- senki meg nem mondaná milyen alattomos kis manipulatív vagyok, amikor a cukit játszom
- verekedős vagyok


Amiért ne rettenjenek el tőlem:
- nem ijedek meg a konfliktustól
- jó a humorérzékem
- azt mondják könnyen feltalálom magam, kreatív vagyok és okos  
- egyértelműen szoktam beszélni, nem kenyerem a köntörfalazás
- kiállok másokért

Jobb ha nem... :
-  ne mondd azt, hogy "tedd ezt, tedd azt..."
- ne törd le a szarvam...
- ne szegezd nekem azt a kérdést, hogy "mi lett volna ha..."
- ne kezdj el sírni előttem, mert nem tudom kezelni az olyan helyzetet...
- ne szabd meg mikor mit csináljak, nem vagy az anyukám...

Amiről nem beszélek:
- félek a sötétben, tudom, hogy az ágy alatt szörnyek élnek és csak arra várnak, hogy előbújjanak
- félek odakint este egyedül
- Flash létezik, el is tudom mondani milyen magas, hogy néz ki, ő az én hősöm, nem értem miért mondja mindenki azt, hogy ő csak egy műanyag kis vacak

Ez nem a vége, hanem csak a kezdet
Multi || saját
avatar
Online
Ált.isk
Tell me your secrets
14
● ● Posztok száma :

William Barry Collard
Second Chance frpg
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Barry Benson
» William Luminers

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 02. Karakter részleg :: Elfogadott karakterek :: Oktatás-