Nappali
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ


Akik erre járnak

Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek

✥ Yesterday at 9:57 pm ✥

✥ Yesterday at 3:20 pm ✥

✥ Yesterday at 11:09 am ✥


✥ Csüt. Júl. 19, 2018 10:50 pm ✥

✥ Csüt. Júl. 19, 2018 5:29 pm ✥

✥ Csüt. Júl. 19, 2018 12:05 pm ✥

✥ Szer. Júl. 18, 2018 9:32 am ✥

✥ Kedd Júl. 17, 2018 9:17 pm ✥

Párizs lakói


Témanyitás ✥ Nappali •• Szomb. Jan. 06, 2018 9:30 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

******
Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2245
● ● Reag szám :
1463
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 06, 2018 9:33 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Hulla fáradtan szállok be a kocsiba, mert elég sokat kell most intézkedni a kezdetekben. Annyira idegesít, hogy megint előlről kell kezdenem az egészet és fel kell építenem mindent, amit elvesztettem. Még annyi a szerencsém, hogy rengeteg számlám van, így elég nehéz mindenemet elveszítenem, de azt a bordélyházat azért sajnálom. Elég nehéz volt kijutni az országból, de most újra Európában vagyunk. Igen, Emilyt is természetesen magammal hoztam és már vagyunk egy páran, hogy újra kezdjük azt, amit elkezdtem Las Vegasban. A ház mellett parkolok le, ezt is Emily harcolta ki magának, bár nem tudom minek, amikor nem fog sokáig nálam lakni, csak addig amíg a kezdeti nehézségeket le tudom. Igazából örülök is neki meg nem. Gyorsabb eljutni a szexig, de ugyanakkor idegesít, mert olyan, mintha járnánk.
Kiszállva a kocsiból, megköröztetem a nyakam, most egy kávé jól esne, mert hamarosan vissza kell mennem a csajokhoz. Természetes, hogy egyből jöttek velem, mert én vagyok az egyetlen futtató, aki nem brutális módszerekkel tartja magánál őket. Azt hiszem ez a tisztelet meg bármennyit megér, nem kell ide verés. Fordítom a kulcsom a zárban, majd lépek is be a házba és vonulok el a konyhába, hogy főzzek egy kávét.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
57
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
Andrew Cooper


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 06, 2018 10:04 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Délután a várost jártam, és valami megfelelő helyet keresek arra, hogy újra tudjuk kezdeni. Persze nem egyszerű, mert megfelelő fedőbiznisz is kell. Itt legális a prostitúció, így egyelőre még nem tudom, hogy a fenébe fogjuk megoldani az egészet.
Amióta ide jöttünk kicsit haszontalannak érzem magamat, mert a lányokkal nem úgy tudok foglalkozni. Még kicsiben nyomjuk, nincs úgy rám szükség. Egyedül az jó ebben az egészben, hogy Deannel lakhatok, és nem kell annyit vitáznom, ha egy kis szexre vágyom vele. Nem egyszer volt már, hogy hazajött, és pikk pakk az ágyban, vagy a zuhany alatt kötöttünk ki egymást élvezve. Valahogy kicsit most nyugodtabbak vagyunk, de azért még mindig vitázunk. De lehet, csak én érzem így, mert nincs annyi súrlódási felületünk.
Szóval ma megint a várost jártam, kevés sikerrel, mert nem igazán találtam rá a lehetőségre, amire várunk. Valami klub, vagy hasonló kellene, amit nem egyszerű megvenni. Ráadásul kicsi sem lehet, mert kellenek a szobák ahová a lányok elvonulnak a kuncsaftokkal, de ugyan akkor , ha jön a rendőrségi razzia, akkor gyorsan rendezhetjük sorainkat.
Alig vártam, hogy haza érjek, kicsit pihenjek. Dean viszont sehol. Biztos a lányokra vigyáz az utcán, és hamarosan jön , lévén nem sokára este van. Addig is összehoztam egy bevásárlást, mert majd nem üres volt a hűtő, hiszen a lányok olykor átjönnek ide hozzánk,aminek kicsit örülök, mert olyan érzést kelt, mint régen.
Most viszont a kaja már kihűlt, amit csináltam, álmosan heverészem a kanapén a kis szexi hálóingemben. Igen, igen, hátsószándékkal van rajtam, de Dean sehol, így mérgembe valamikor 11 körül átöltöztem, és plédbe csavarva .
Amióta az a bujkálás 1 hónapja elkezdődött sokkalta jobban izgulok, meg féltem ,ha nem jelez nekem, hogy későn jön, vagy nem jön, mint eddig. Ráadásul idegesít is az egész, mert nem tudom, hogy merre jár, na meg kivel. Oké, hogy hoztunk magunkkal pár embert, de előbb utóbb újakat kell felvenni, meg keresni, és már a gondolattól is ki vagyok, hogy új nők után kutat, keres, esetlegesen teszteli a tudásukat. Hiszen velem is így kezdte.
Már félálomba voltam,, amikor a kanapén arra ébredtem a takarómba csavarva, hogy megjött. Ránéztem az órára, és felsóhajtottam, hogy milyen késő van. Mostanában egyre többször van így, hogy itt várom, ő meg sehol. És ez egyáltalán nem tetszik. A fene aggodalom meg esz, ő meg jót szórakozik valamerre.
- Ha érdekel a vacsora a mikroba, csak meg kell melegíteni, jah és köszönöm jól vagyok , látom te is meg vagy, bár ez kit is érdekel - morogtam oda morcosan a kanapéról. Hangomon elégé lehetett érezni, hogy most ébredhettem fel.
Felültem, és szúrósan, de még is fátyolos tekintettel néztem rá, majd megfogtam a takarómat, és elindultam a szobám felé egy szó nélkül, és morgolódva.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
56
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
adriana lima


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 06, 2018 10:16 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Épphogy haza esek, nem is nézem az időt, igazából csak kávét iszok és már fordulok is. Fura a számomra, hogy nem járkálhatok úgy a házban, ahogy én akarok, ebből is következik, hogy Emily felkel. Kifújom a levegőt, mert most sokkal nagyobb problémám volt, mint az, hogy mikor értem haza.
- Ajj, ne kezd már megint! Baromi hosszú napom volt... És még nincs vége. - Dörzsölöm meg a halántékomat, most egyáltalán nincs erre szükségem. Csak tudnám, hogy megint miért a kanapén alszik, amikor ott a szobája. Kimegyek a folyosóra, ami a szobája és a nappali között van, így elállva az utat.
- Amúgy is... Te mi a francért nem alszol? - Nézek a szemeiben, bár látom aludt egy keveset, de akkor sem lehet túl kényelmes a kanapé. Elegem van már ebből a helyzetből, hogy haza jövök és valaki számon kéri rajtam, hogy merre voltam. Közben hallom, hogy a kávé lefőtt, így visszamegyek a konyhába. Kitöltöm, bár gondolom, hogy nem várt meg, így bemegyek a szobájába utána. Nem tudom, hogy aludni akar, vagy mit, de meg kell beszélnünk egy-két dolgot. Megállok az ajtóban és a félfának döntöm a vállamat.
- Sikerült még két lányt átszöktetni és úgy néz ki, kezd beindulni végre ez megint. És akkor el is tudsz költözni. - Kortyolok bele a kávémban, azért nem vagyok ehhez hozzászokva. Kicsit könnyebb volt Las Vegasban, mert ott nem lakott nálam, de legalább mindig jött, amikor szükségem volt rá. Most pedig tényleg olyan, mintha a csajom lenne.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
57
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
Andrew Cooper


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 06, 2018 10:33 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Nem érdekel, hogy épp most esett haza, vagy még is, de ezt nem kell tudnia. Azt viszont azért a tudtára adom,hogy hello cseszd meg, megint a kanapén aludtam miattad, mert vártam rád. Még, ha nem is így adtam elő. Amúgy is álmos vagyok én most ehhez. Így morcogva el is indulok a szobám felé.
Csak nézek rá nagy szemekkel, amikor elém áll, és már épp nyitnám szóra a számat, amikor lefő a kávéja, és inkább oda megy. Én meg csak sóhajtok egyet és megyek a szobámba. Azt hiszem a sok rá várás, a sok izgalom, izgulás, a féltése, hogy ideges vagyok, hogy nem tudom hol és merre van, vagy mikor jön kikészít és leszívja az energiáimat.
Pedig egyszerű lett volna a válaszom, hogy miért nem alszom. Hát miattad, te keményfejű. De inkább megtartottam magamat, mert a megkönnyebbüléstől csak még álmosabb lettem.
Bementem a szobámba, ledobtam magamról a takarót , és elkezdtem kibújni a melegítőből, amibe eddig szunyókáltam. Legalább is a nadrágjából bújtam épp kifelé, amikor a nagyságos úr megjelent az ajtómba a kávéját iszogatva.
- Kiket?- kérdeztem kíváncsian a szavába vágva, majd még a mozdulatom is megállt, amikor kimondta azt a 4 szót: el is tudsz költözni…..
Mintha mellbe vágtak volna. Mérgemben bedobtam a nadrágomat a sarokba, így most bugyiban, és Dean egyik pólójába voltam, ami kicsit nagy rám,de én még is szeretem.
- Nem megyek sehová –szögeztem le nyomatékosan.
- Ha azt hiszed, hogy kifogsz tenni, akkor tévedsz, nem megyek én innen sehová sem. A francokat azt – nézek vele szembe, majd a párnával, meg a takaróval bíbelődök. Aztán nem is tudom mi ütött belém.
- Te tényleg fognál is kiraknál innen? Ennyire a terhedre vagyok? Akkor minek a fennének hoztál magaddal? Amúgy sincs rám szükséged, szinte semmi dolgom sincs. A lányokat is te rendezed. Azt se tudom mikor merre vagy, és azért ez rohadtul nem így működött eddig, most meg fogsz és kiraksz, hogy még ennyit se tudjak, mint most. Ha egyedül akarsz üzletelni, akkor, szólj most és elhúzok a fenébe - mérgemben a kezemben lévő párnát felé dobtam még valamikor a mondókám elején.

Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
56
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
adriana lima


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 06, 2018 10:52 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Még azért van annyi időm, hogy elé álljak és elmondjam a véleményemet. Nem tudom miért csinálja ezt, de az agyamra megy. Párszor elmondtam már neki, hogy nem számolok be az életemről, mert az nem tartozik rá, holott mindig azt várom, hogy egy-egy veszekedés közben rá kérdezzen, én meg így tudjak könnyíteni a lelkemen, hogy elmondom neki. Miután kész a kávém, már a bögrémmel megyek utána és az ajtónál megállok.
- Sophie-t és Stephanie-t. - Gondolom most megint ki fog akadni, amikor megemlítem ezt a két nevet. Különösen az utóbbit, mert eddig is kiakadt, hiszen Stephanie még mindig szerelmes belém, de hidegen hagy. Jó munkaerő, még akkor is ha mindig sikerül neki valamibe belekevernie magát, vagy mert ennyire rajong értem. Viszont tényleg itt az ideje, hogy nézzen magának valamit és költözzön. Sokkal nyugodtabb lenne az életem, ha nem együtt laknánk.
- Régen se laktunk együtt, mégis sokkal jobb volt! - Szólalok meg hűvösen, de inkább fáradtan, annyira nincs ehhez most energiám, hogy azt elmondani nem tudom. Ez miatt nincs is elég időm arra, hogy reagáljak, hogy felém vág egy párnát, ami szépen a kezemben lévő kávét ki is borítja, mire felszisszenek, mert lévén, hogy most főtt le, eléggé forró és kb a negyede a kezemen landolt. Le is rakom az éjjeli szekrényre a bögrét és felé közelítek, miközben a nadrágomba törlöm a kezem. Mikor mellé érek elkapom a karját és nem érdekel, hogy mennyire fogom erősen, most innen nem fog szabadulni.
- Fejezd be a hisztit! Nincs nekem erre energiám, hogy folyamatosan ezt hallgassam... Inkább örülj neki, hogy magammal hoztalak és nem hagytalak ott a zsaruknál... - Lökök egyet rajta, hogy az ágyon legyen, én viszont a lábai elé állok, mert még nem fejeztem be.
- Úgy csinálsz, mintha te veszítettél volna el mindent, de ez az én pénzem volt! És inkább lennél hálás, hogy itt vagy és nem a rendőrök kezei közt! - Sziszegem a fogaim közt, majd hátat fordítva el is indulok az ajtó felé, hogy megint a kávémat megszerezzem, persze ha addig nem állított meg, vagy nem dobott még hozzám valamit.
- Ezerszer mondtam, hogy ne hord a cuccaim! A főnököd vagyok! - Sarkon fordulva még ezt a fejéhez vágom, mert látom ám, hogy az én pólóm van rajta, ami megint azt jelentette, hogy a szobámban mászkált és turkált a cuccaim közt. Utálom mikor ezt csinálja, és ezt pontosan tudja. Megfogva a bögrémet ki is lépek a szobából és visszamegyek a konyhába. Még egy nagyot kortyolok a kávéból, majd bele rakom a mosogatóba. Ki kell szellőztetnem a fejemet, vagy legalább is valamit kell csinálnom, hogy hamarosan felébredjek.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
57
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
Andrew Cooper


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 06, 2018 11:13 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

A két nevet halva, csak elkerekedik a szemem. Főleg a másodikon. Minek hozza ide azt a lunyát. Állandóan csak a gond volt vele, és engem meg meg sem kérdezett róla. Lemerném fogadni,hogy a kis picsának benne volt a keze abban, hogy bajba kerültünk.
- Minek hoztad ide azt a nőt? Lehet, hogy szerették a férfiak dugni, de csak a gond volt vele. És lemerném fogadni,hogy most se lesz jobb, ahogy azt is, hogy a kicsi szája is sokat járt odahaza . Arról meg ne is beszéljünk, hogy ki se kéred e téren a véleményemet– morgom tovább, aztán megint csak elképedve nézek rá, és legszívesebben, most amit csak tudnék hozzá vágnék, de hát nem sok minden akad a kezembe, így az ágy szélénél állva.
- Amúgy , ha belegondolsz, ha nem is szó szerint, de együtt laktunk – jegyzem meg neki ezt az apróságot, mert lehet, hogy nem voltak nála úgy a cuccaim, mint jelenleg , de elég sok időt töltöttem a lakásán. Többször ott aludtam, vagy ott töltöttem a napot. Onnan rendeztem el valamit, vagy csak szimplán tartottam a frontot, és vártam a futárokat. De gondolom , akkor ez mit sem számít. Pedig nem kényelmesebb így ? Így még furikáznia se kell, de nem, neki ez megint nem tetszik. Hát menjen a fenébe.
- Eresz el ez fáj- ripakodok rá, majd az ágyon találom magamat. Még jó,hogy az ágyneműn kívül nem volt rajta semmi sem. És még én hisztizek, na mit nem.
- Szerinted nekem van , amikor nem tudom,hányadik éjszakát töltöm a kanapén téged várva? – nézek vissza rá nagyon is komolyan, de ő csak folytatja.
- Tudod mit lehet, szívesebben lennék a rendőrökkel, mert akkor tudnám mi merre hány méter. Oda haza tudtam mindenről, oda haza nem volt gond, hogy besegítettem, a lakásodon ügyeltem, vagy egyéb , most meg minden bajod van – szólok utána, amikor elindul kifelé, és ez a ne hord a cuccaimat kiborította a maradék józanságomat, és már nem is voltam fáradt, álmos, csak dühös, és csalódott.
Csak néztem, ahogy kimegy a szobából, hát az tuti, hogy nem fogom ennyiben hagyni.
- Itt a szaros pólód – bújtam ki belőle a nappaliba, és dobtam el felé a konyhába, és nem érdekelt, hogy így egy száll bugyiban álltam előtte.
- És ne izgulj, holnapra se a holmim, se én nem leszek itt, és boldogan éldegélhetsz egyedül, ha meg kellek, vagy kell valaki , majd megoldod, ahogy akarod , engem nem érdekel - a fenét is…Pontosan, hogy érdekel, és elegem van ebből, hogy nem látja be, hogy ez egy jó döntést volt. Ahogy azt se, hogy odahaza mennyit segítettem, pontosan azért, mert kéznél voltam. Úgy érzem megint ott tartunk , ahol annó, mikor fel vett, és elkezdtük ezt az egészet. De még akkor is többet beszéltünk az üzletről, mit hogyan alakítsunk , mint most.
Elindultam vissza felé a szobámba, és hátra se néztem. Most tényleg mérges voltam rá, és ha ennyire ezt akarja, akkor már itt se vagyok.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
56
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
adriana lima


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 06, 2018 11:31 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Egyáltalán nem érdekel, hogy milyen véleménnyel van Stephanie-ról, mert hűséges hozzám és velem akar dolgozni. Amúgy sem tudna semmi értelmes munkát végezni, eddig is a testéből élt és ezután is abból szeretne, mert élvezi is és nagyon is jó pénz van ebben. Ráadásul én vagyok az egyetlen futtató, aki nem emel kezet a lányokra.
- Eddig se kértem ki! Megbeszéltük, hogy az utcán lévő lányoknál nincs beleszólásod! - Tájékoztatom az egyezségünket, mert ő a bordélyházzal foglalkozott, én meg az utcán lévő lányokkal. Ez most is így lesz, igaz, hogy fogalmam sincs, hogy mit fogok neki kitalálni, mert látszólag unatkozik és ezért lóg a nyakamon. De előbb a kezdeti nehézségeken túl kell esni, amúgy is alig vagyunk itt, még nem ismerek itt szinte senkit és így nehéz terjeszkedni vagy bármit is elintézni.
- Nem laktunk együtt! Dugtunk és ment mindenki a maga útjára! - Rántom meg a vállaimat, mert nem laktunk együtt, nem voltak ott a cuccai, ő sem hordta az enyéimet, ellenben most. Arról nem is beszélve, hogy sosem kérte számon, hogy mikor és miért érek haza ilyen későn, most pedig folyamatosan ez van. Ezért is elegem van és kapom el talán kicsit erősebben is, mint akartam, de nem érdekel. Ha látná most a szemeim, bizony tűzben forognak. Nem tartom itt sokáig, egyből le is lököm az ágyra, hogy ezzel is magam alá rendeljem.
- Senki se kért rá! Nem kell engem várni, nem vagyok a pasid! - Dühösen közlöm vele az igazságot, még akkor is, amikor már Las Vegasban ott tartottam, hogy bevallom az érzéseimet, de aztán jött a balhé. Viszont azzal teljesen meglep, hogy inkább választaná a börtönt, minthogy itt szabadon lehessen.
- Majd irányítod a csajokat, amikor szükségem lesz rád! De most nincs! - Mondom a szemeibe, persze eddig azért vettem hasznát, mert ott volt a bordélyház, amihez nagyon nem volt időm. Viszont mielőtt kimennék a szobából, még megjegyzem, hogy a pólómat nem szívesen látom rajta. Persze, hogy nem hagyja szóvá és utánam jön, ahol bedobja hozzám a pólóm. Neki indulok és nem hagyom, hogy elmenjen, elkapom a karját és a falhoz nyomom.
- Majd akkor elmész, amikor ÉN azt mondom! - Nyomatékosítom az "én" szócskát, mert nem úgy fog elmenni, hogy fogalmam sincs merre van, hanem pontosan tudni fogom, hogy melyik házban vagy lakásban él. Persze nem hagytam figyelmen kívül, hogy csak egy falatnyi bugyi van rajta, ami teljesen beindít. Még azt is elfelejtettem, hogy vissza kéne mennem. Imádom az illatát és meg is puszilom a nyakát, majd egyre többet és többet adok, már ha el nem lökött addig.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
57
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
Andrew Cooper


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 06, 2018 11:49 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Én inkább úgy mondanám, hogy azért egálba van az, hogy mikor mit beszéltünk meg,  és mit nem. De Amerikában igen is több mindenről tudtam, mint itt. És nem tudom, hogy miért csinálja ezt.
- Igen nagyságos úr, de jelenleg csak ilyen lányok vannak, és én meg segítenék , vagy menjek az utcára és akkor lesz rálátásom, meg lesz beleszólásom? – néztem rá igen csak komolyan, és láthatja rajtam, hogy tényleg kész lennék vissza menni az utcára. Ha tényleg ez kell ahhoz, hogy többet kommunikáljon velem, akkor isten bizony megteszem.
- Dugtunk? Múlt időben? – nevettem el magamat kissé drámaian.
- Lehet, hogy dugtunk édes, de hogy félig meddig együtt laktunk, még ha holmik nélkül is, az is biztos –erősítettem meg ezt a dolgot, már csak azért is. Akkor is szerettem úgy élni vele, most meg aztán pláne, de ezzel a múlt idős megszólásával most kiakasztott.
- Tény nem vagy a pasim, de a rohadt életbe is. Elég szar hónap van mögöttünk, azt hittem azért ennyi jogom van, hogy aggódjak egy ilyen időszak után – morogtam vissza, és legszívesebben hozzá tettem volna még azt, is hogy te hülye féltelek, és szeretlek, de ez csak a fejembe hangzott el.
- Szóval nincs rám szükséged, remek – húzom el a számat, és ez olyan szinten mellbe vág, hogy csak fekszem az ágyon, ahová lökött, de miután nem tudja szóvá hagyni a ruháját…hát most visszakaphatja. Utána mentem, és hozzá vágtam, majd viharozni akartam is vissza a szobámba, hogy összepakoljak, és eltűnjek innen, bár fogalmam sincs, hogy hová.
- A fenéket – kiabáltam rá, amikor megint elkapott, és a falhoz szorított.
- Engedj el –sziszegtem a fogaim között, majd a következő pillanatban már a nyakamat csókolgatta. Nem, most nem ez lesz, nem és nem. Próbáltam ellenállni, mocorogtam, de nem is tudom mikor hagytam abba a tiltakozást, és sóhajtottam fel megadóan a csókokra. A testem ugyan megadta magát neki, de a fejem egy szeglete még nem, és csak a kitörési lehetőségre várt.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
56
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
adriana lima


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Vas. Jan. 07, 2018 1:13 am
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Tudom, hogy türelmetlen és unatkozik, de amíg nem indítom be ezt az üzletet, hogy valóban mindig ugyanannyi, vagy több bevételem legyen minden este, addig nem tudok neki olyan munkát adni, amivel le tudja magát kötni. Ha ezen nem változtatok szűkös határidőn belül, meg fogjuk ölni egymást.
- Nem tudsz most segíteni! És nem mész ki az utcára! Megtiltom! - Parancsolom neki, mert nem mehet az utcára. Nem akarom, hogy ő is beálljon a sorba, ő csak az enyém lehet. Hogy miért, azon nem akarok gondolkozni. Jól érzem magam vele és vele akarok lenni, azt akarom, hogy biztonságban legyen és mindene meglegyen, amit kiejt a száján. Rémisztő, hogy egy nő ennyire tud irányítani.
- Igen, mert a múltról beszélünk! Milyen időben mondjam, jövőben? - Akadok ki és tárom szét a karjaimat, mert a múltról beszéltünk, akkor persze, hogy múlt időben mondom, ez nem is kérdés. Azzal teljesen megőrjít, hogy még mindig bizonygatja, hogy együtt laktunk, ami nem igaz.
- Nem laktunk együtt! Neked is volt lakásod és nekem is! - Mondom a szemeibe hűvösen, és tényleg kerülve azt, hogy igaza van. Rengetegszer aludt nálam, igaz, hogy dugtunk előtte, de valamilyen szinten jól esett, hogy ott van, mert addig sem volt esély arra, hogy valaki mással legyen a parancsom ellenére. Ugyanakkor meg is rémiszt, hogy valaki aggódik értem. Ezt nem tudom megszokni, talán kis menekülés a számomra, hogyha tudom neki is külön háza van és nem vagyunk együtt 0-24-ben.
- Aggódj, csak engem hagyjál ki belőle! - Szúrós szemekkel nézek rá, még jó, hogy ismeri annyira a vonásaimat, hogy a napszemüvegen keresztül is tudhatja, hogy éppen hogyan nézek rá. Tényleg nem értem, hogy miért nem érti meg, hogy most nincs rá szükségem. Ha lesz úgyis szólni fogok neki, de jelenleg azzal vagyok megelégedve, hogy biztonságban van.
- MOST nincs! Menj el vásárolni, ha ennyire unatkozol! - Nyomatékosítom a most szót és megrántom a vállaimat, mert nem tudok neki jobb programot. Felőlem Clert is viheti, csak ne lógjon a nyakamon. Még az is lehet, hogy valami szexi darabot vesz, aminek nagyon is örülnék. Viszont nem engedem el a vita után, neki szorítom a falnak, nagyon is felizgat azzal, hogy csak egy bugyiban van, így elkezdem puszilgatni a nyakát. Az sem érdekel, hogy mit mond, mert pontosan tudom, hogy akarja ő is. Tovább puszilom a nyakát, miközben bal kezemmel lassan elkezdem a karját simítani, fentről lefelé. Ajkaimmal áttérek az ajkaira és vadul csókolni kezdem, miközben a kezem is leér a kezéhez és ha hagyja, akkor összekulcsolom az ujjainkat. Csak tudnám, hogy mit tett velem, amiért ennyire akarom őt.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
57
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
Andrew Cooper


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Vas. Jan. 07, 2018 11:08 am
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Ha azt gondolja, hogy türelmetlen vagyok, és halálra unom magamat, akkor téved. Én egyszerűen az elmúlt hónap eseményeinek következményeként csak aggódom. Elég gyorsan történt minden, és oké, hogy kontinenst váltottunk, de ettől még utánunk jöhetnek még azok, akiknek szúrtuk a szemét.
- Tudnék segíteni, csak nem hagyod – vágtam hozzá, majd amit még mondott utána, hát eléggé felnyomta a vérnyomásomat, ugyan akkor még is tetszett. Akartam, hogy kimondja, hogy nem enged ki dolgozni. Nem engedi, hogy magamat áruljam, hogy más hozzám érjen. Ez valahol jóérzéssel töltött el, de ugyan akkor pipa is voltam rá, mert ha az utcán lennék több mindent tehetnék magunkért.
- Ma is az utcákat jártam – mondom neki még is mérgesen, még akkor is ha, nem úgy, ahogy gondolja. Jöttem, mentem, épületeket néztem, és kerestem, hogy mi felelne meg. Meg hát ismerkedem Párizzsal is. Gyönyörű hely, és más körülmények között talán jobban is élvezném.
- Jelenben, jövőben, mert hát még mindig megdugsz vagy nem? – néztem rá mérgesen, és összehúzott szemöldökkel. Azon meg majd nem elnevettem magamat, ahogy azt bizonygatta nekem, hogy márpedig mi nem laktunk együtt.
- Hát ha ennyire jól megy ,akkor tessék vegyél nekem egy lakást, hogy meg legyen az illúziód ezzel kapcsolatban, hogy nem laktunk együtt – nevettem el magamat ironikusan. De beláthatná végre, hogy tényleg majd nem együtt laktunk, éltünk. Nem sok időt töltöttük külön, max akkor ha dolgoztunk. A másik meg, hogy ne másik lakásra, házra költsünk már most, hanem fektessünk be, hogy végre a lányok is bejöhessenek az utcáról.
- Tudod nehéz úgy ki hagyni , ha pont rólad van szó – nézek vissza rá, és utálom, hogy az a rohadt szemüveg a szemén van, mert nem látom a szemeit. Nem látom, hogy pontosan hogy néz rám.
- Most nincs, persze….De arra a kis ribancra szükséged van ugye? Ő biztos jobban csinálja mint én, és rohadtul nem unatkozom – mondtam még neki az előtt, hogy a falhoz taszított volna. Tény, hogy szerettem volna vele ma este ágyba bújni, de ő nagysága megint nem ért haza, megint nem tudtam semmit, és megint itt tartunk, hogy vitatkozunk.
Ahogy a karjaimat simogatja kiráz a kellemesen a hideg az érintése nyomán, a csókjairól nem is beszélve. Ajkam megtalálja az övét és már kezdek kicsit belefeledkezni, amikor a kezünket össze akarja fűzni.
Na nem, ezt ennyivel nem fogja elintézni bármennyire is kívánom, és jól esik, amit most csinál. Így kezemet kirántom a kezéből, és a mellkasánál fogva tolom el magamtól, még ha fáj is elszakadnom az ajkától. Lehet, hogy a felső testünket eltoltam egymástól, de ettől a csípőm még az övének állt.
- Tudod ma este tényleg kefélni akartam veled, fel is öltöztem neked szépen, kívánatosan vártalak. De te azzal a kis cafkával voltál elfoglalva, közlöd, hogy nincs szükséged rám, most meg rám mászol. Ennyi erővel mehetnék az utcára is , hogy még több pénzt keressek neked – fújtam rá, mint valami macska, közben még is a számat rágtam olykor,é s az övét néztem.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
56
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
adriana lima


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Vas. Jan. 07, 2018 12:43 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Legszívesebben most itt hagynám, de kell a kávém, mert mindjárt leragadnak a szemeim. Talán ez a vehemencia tetszik nagyon benne, de most türelmem sincs hozzá, fáradt vagyok és nyugalomra vágyok. Ha nem laknánk együtt, legalább nem üvöltözne velem.
- Ugyan, hogy tudnál? - Dühösen vágom a fejéhez, ha ennyire bizonygatja, hogy tud segíteni. Szerintem nem, mert ahhoz, hogy segítsen ki kéne mennie az utcára, de azt biztos, hogy nem fogom megengedni neki. Máshogy meg jelenleg nem tud, mert nincs olyan helyünk, amit tudna irányítani, de ha kicsit türelmesebb lenne, akkor előbb-utóbb az is meglenne.
- Ne dühíts fel, mert nem jársz jól! - Sziszegem a mondandójára, hogy az utcákat járta. Nagyon remélem, hogy nem abban az értelemben, hogy f@szikat szedett fel, mert annak nem örülnék.
- Igen, de a múltról beszéltünk! - Fújom ki a levegőt, mert ha a múltról beszélünk, nem beszélhetek más időben, hisz az már megtörtént. Lehet, hogy inkább egy nyelvtan tanárt fogok neki felfogadni és akkor legalább elfoglalja magát.
- Majd fogok is... - Szűkítem össze a szemeimet, amint jobban beindul az üzlet, az lesz az első dolgom, hogy veszek neki egyet. Sokkal biztonságosabb lenne, ha nem együtt laknánk, mert így ha az ellenségeim megtalálnak, akkor egyértelmű nekik, hogy velem van és ezzel sokkal nagyobb fájdalmat tudnának nekem okozni, mint azzal, hogy tönkre teszik az épülő birodalmam.
- Mondtam már, hogy ne aggódj értem! - Megint kezd felmenni a pumpa, utálom mikor értem aggódik. Eddig is mindent megoldottam, nem kell az aggódása, csak még jobban felidegesít ezzel.
- Már megint itt tartunk? - Sóhajtok egyet, kezd fárasztó lenni, hogy mindig ugyanaz a téma. Pedig ő is láthatná, hogy teljesen másról van szó.
- Ő máshogy keresi a pénzt és te is máshogy fogod. Ő a testét használja, te meg az eszed. Nem ugyanaz. Persze, hogy szükségem van rá. - Magyarázom meg neki, de most jelenleg tényleg nem tud nekem segíteni, mert azok, ahol a lányok vannak nem egy barátságos környék, persze, hogy nem engedem, hogy Emily is ott legyen. Én is azért vagyok ott, hogy vigyázzak a lányokra, de őt nem tudom megvédeni, ha megint a saját feje után megy.
A sok veszekedéstől kezd elmenni a kedvem, viszont amióta nincs rajta a póló, azóta máshoz lenne kedvem. Ezt a tudtára is adom, hogy mit akarok, puszilom is a nyakát, majd csókolom. Már épp összefűzném az ujjainkat, amikor eltol magától. Valahogy éreztem, hogy nem fogja ezt szó nélkül hagyni, csak tudnám miért a kinti lányokat hozza fel.
- Nem voltam senkivel sem elfoglalva. Dolgoztam. És a kettő nem ugyanaz. Rád nem az utcán van szükségem, ne forgasd ki a szavaim! És utoljára mondom, nem mész ki az utcára! - Lépek el tőle, de azért szavaim még mindig fenyegetően hangzanak főleg az utolsó mondatnál. Tényleg nem hiszem el, hogy miért nem érti meg és miért kell neki folyamatosan ellenkeznie. Rá tényleg nem az utcán van szükségem, hanem ha lesz majd egy helyünk, amit valahogy sikerül megszerezni, akkor lesz majd rá szükségem.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
57
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
Andrew Cooper


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Vas. Jan. 07, 2018 1:57 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Csak a fejemet csóválom meg, hogy hogyan tudnék.
- Szemmel tudom tartani a lányokat, tudok kuncsaftokat felhajtani. Ha úgy megy, akár magasabb helyekre is betudom dumálni magunkat meg hasonlók - vonom meg a vállamat. Ez eddig kihasználta a tehetségemet, most meg kis padra ültetett, és nem igazán értem , hogy miért.
- Ha meg dolgoznék több pénzt kereshetnénk, és haladhatnánk előre jobban, mint jelenleg – pontosan tudja, hogy annak előtt mennyit hoztam a konyhára, amíg neki dolgoztam. Leköröztem mindent lányt.
- Miért megütsz? Úgy se mered – szegezem neki, és a szemébe fúrom a tekintetemet már amennyire lehet így szemüvegen keresztül.
- Remek, legalább én is többet leszek külön, kizárhatlak, és mehetek minden felé – vontam meg a vállamat, és tudtam, hogy ezt nem kellett volna, de ki kívánkozott. Ha belegondolok, akkor nekem se kell neki majd beszámolnom, nem fog tudni ellenőrzés alatt tartani. Talán még jobb is lenne.
- Jó majd nem aggódom, de akkor ne várj el dolgokat tőlem, semmit se – jegyzem meg neki, és épp csak nem tettem hozzá, hogy azt se hogy egy újabb kontinenst szeljek át a kedvéért, mert akár hogy is nézzük nekem elég lett volna még a rendőségről is egy telefon ahhoz, hogy valaki kivigyen, még ha ő nincs is ott. De megtettem, mert vele akartam maradni, erre most megint ott tartunk, mint régen, ha nem rosszabb a helyzet.
- Az előbb még azt mondtad, hogy nincs, szóval jó lenne , ha eldöntenéd, hogy akkor most kellek vagy sem. Segítsek vagy sem, itt lakjam, vagy sem, bár ezt elég érthetően a tudtomra adtad, hogy rövidtávon húzzak innen a fenébe – húztam el a számat.
A ma estét tényleg vele szerettem volna tölteni , ráadásul az ágyban, a kanapén, vagy épp akár hol ,csak vele. Amióta itt vagyunk oké nem mondom, hogy nem voltunk együtt. De azok mindig pikk pakk gyors menet meg volt, és már ment is vissza dolgára. Azt hittem a ma este más lesz, de van egy olyan érzésem, hogy nem. Lévén már bele is bonyolódtunk a vita utáni bemelegítésbe, habár nálam a vad csókjai akár felérnek egy félig felkészült állapottal is. De most kicsit észhez térve tolom el magamtól, ugyan akkor még is közel vagyunk.
- És még is ugyan az –sóhajtottam fel.
Ahogy ellép tőlem leesnek a kezem magam mellé, kissé csalódott is vagyok.
- De kimegyek, ahogy ma is kinn voltam – szögezem le újra neki ezt a dolgot, és összefonom magam előtt a kezemet. Na nem azért, hogy takargassam magamat. Régóta nem vagyok szégyenlős.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
56
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
adriana lima


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Vas. Jan. 07, 2018 2:28 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Tényleg nem érti meg, hogy nem tud most jelen pillanatban segíteni. Úgy is szólok neki, hogyha van valami, de most próbálom az utca lányokat megvédeni, hogy minden erőszakos fickót kiszűrjek és normális vendégkörük legyen.
- Nem tudsz! Ez nem Amerika, itt máshogy működnek a dolgok. Legyél már türelemmel! Pár hónap és újra csinálhatod, amit Amerikában... - Kezdek belefáradni ebbe a folytonos vitába, szerintem most azért nem tudom ezt leplezni, mert nagyon is fáradt vagyok, és ilyenkor nem megy a megtévesztés. Viszont tényleg megvan már a terv, hogy legálisan hogyan is oldjuk meg a bordélyházat, de ezt még nem akarom neki elárulni, viszont ha nagyon sokáig csesztet, akkor lehet kénytelen vagyok elárulni, hogy megnyugodjon. Lehunyom a szemeimet és sóhajtok egyet, hogy most egyáltalán nem tud segíteni, de még mindig erőszakoskodik.
- Nem fogod árulni a tested, felejtsd el! - Mérgesen ráförmedek, azt nem akarom, hogy másokkal játszadozzon. Lehet egyszerűbb lenne bevallani neki, hogy miért nem akarom, de hamar kiverem a fejemből amikor feltételezi rólam, hogy megütöm, ezzel is visszatartva őt.
- Ezt most komolyan kérdezed? Mikor ütöttelek meg? - Ez most tényleg meglepett, mert eddig egyszer sem emeltem rá kezet, ahogy egyik lányra sem. Pontosan ezért is akarnak velem dolgozni, mert én nem vagyok az ilyen fajta erőszaknak a híve. A drog üzletben pedig teljesen más.
Csak morgok, ahogy felvázolja, hogy a saját lakásán már nem kell beszámolnia nekem, hogy mikor hol van. Tényleg kezdek felrobbanni az ilyen beszólásain.
- Eddig se vártam el semmit. - Elég fárasztó ez a kapcsolatban lévén, igaz, hogy mi nem vagyunk együtt, de Emily nagyon is úgy viselkedik. Gondoltam, hogy nem fogja megérteni, hogy mire akarok kilyukadni, nekem meg erre nincs energiám.
- Mert most nincs is, de majd lesz és ezt te is tudod! - Lépek közelebb hozzá fenyegetően, hátha így megérti, hogy mit is akarok mondani vele. Arra nincs szükségem, hogy az utcákon esténként kint legyen, arra viszont igen, hogy a későbbiek során ugyanúgy irányítson egy helyet, mint Las Vegasban.
- Nem ugyanaz! Nem fekszek le velük, csak a biztonságukat biztosítom. - Beletörődve mondom neki, hátha abba hagyja ezt a hisztit és végre látja rajtam, hogy baromi fáradt vagyok ehhez a vitához. Az ellenkezésébe már tényleg belefáradtam, így inkább ráhagyom.
- Nem is értem, minek jöttem haza! - Fordulok meg és elindulok a bejárati ajtó felé. Természetesen nem azt akarom mondani, hogy ne menjen el sétálni vagy vásárolni vagy amit akar, csak este az éjszakába ne menjen dolgozás címszóval. Ha nem állít meg, akkor ki is lépek az ajtón, hogy a kocsimba beszállva visszamenjek a lányokhoz. Ha meg megállított, akkor gondolom folytatódik a veszekedés.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
57
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
Andrew Cooper


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Vas. Jan. 07, 2018 2:58 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Szavain elsőre elmosolyodom, aztán oda szúrom neki, mert azért ezt nem tudom megállni.
- Szóval újra riszálhatok, táncolhatok, lányokat tesztelhetek. Jól hangzik, de ettől még most is szívesen segítenék – ezért vannak a társak nem? Hogy segítsük egymást. De jelenleg nem enged semmi közelébe sem, pedig biztos meglátnék olyan lehetőségeket, amit ő nem.
- Ki a fene mondta, hogy árulni akarom? – vágok most már vissza.
- De ,ha ennyire nem tetszik isten bizony megteszem, ahelyett, hogy helyet és lehetőségeket keresek a városban, amiket eléd tárhatok – morgom az orrom alatt és elhúzom a számat.
Folyton ez megy, hülyeségeket vágunk egymás fejéhez, hogy foglalkozzunk a másikkal. Ebben teljesen igaza van Clairnek.
- Komolyan, mivel elég komolyan mondtad , és soha nem ütöttél meg – mondtam kicsit büszkén, amit gyorsan le is tör, és újabb mellbevágást kapok tőle, ami már azért kicsit a szívemig is hatol.
Komolyan mondom ,hogy már nyitottam a számat, hogy azt mondjam, akkor a dugásokat se várja el tőlem, de azokat én is akarom, és szükségem van rájuk. Csak olyankor érzem magamat elég közel hozzá.
Inkább meg se szólaltam, csak néztem rá értetlenül és megbántva, ahogy meg azt mondja, hogy minek is jött haza, és elindul kifelé, meg is adja nekem is az utolsó ütést. Némán nézem, ahogy távolodik és megy vissza a többi lányhoz. Az előbb még azon volt, hogy ágyba visz, ezt éreztem eléggé, és tudom, most meg elmegy így. Én meg voltam annyira fáradt már a sok idegességtől, meg ettől a vitától,hogy hagytam elmenni.
Amit rögtön meg is bántam, amikor a kocsi motorja felbőgött, de mire magamra kaptam valamit, és kiszaladtam már csak a kocsi piros lámpáit láttam, ahogy elhajt.
Szomorúan visszaballagtam, majd a konyhában ültem nem is tudom meddig. Felvettem a pólót, ami a földön volt, és magamhoz öleltem. Nem tudom meddig ülte ott így, aztán fogtam magamat a szobámba indultam, de Deanébe kötöttem ki, és az ő ágyába bújtam be az egy száll bugyimba, ami igazán fel se tűnt. Se a bugyi se az, hogy nem a saját szobámba vagyok.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
56
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
adriana lima


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Vas. Jan. 07, 2018 3:24 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Mindjárt gondoltam, hogy nem bír magával, és még jobban a szívemben akarja forgatni a tőrt. Azt hittem, hogy legalább örülni fog ennek, de megint tévedtem.
- Nem! Vezeted a helyet, ilyenről szó sincs! - Megint fel akar bosszantani, érzem én. Mi az, hogy lányokat tesztelhet? Jó, persze nem kéne féltékenynek lennem, de akkor is, már csak a gondolattól is az vagyok, hogy más hozzá érhet. Ezt meg nem akarom, inkább lefoglalom őt a sok papírmunkával, hogy még ideje se legyen semmire.
- Máshogy jelenleg nem tudsz dolgozni. - Ha harc, hát legyen harc, de én kerülök ki győztesül, mint mindig. Most nem hagyom magam, pontosan tudom, hogy hogyan is akar dolgozni, azt meg nem hagyom. Meglep, amit mond, hogy helyet akar keresni, de azt hiszem egy lépéssel előtte járok, mint mindig.
- Nem kell keresned! Már megvan a hely... Egyszerű szórakozó hely lesz a papírokon, ami részben igaz is, mert az alsó szinten bulihely lesz, az emeleteken pedig a bordélyház. Nem fogja mindenki tudni ezt, csak ha már kialakult a hely vendégköre és egy megfelelő jelszóval lehet majd belépni. - Avatom be a terveimbe, hogy hogyan is képzeltem el ezt az egész üzletet. Talán most már egy kicsit lenyugszik, de ezt a helyet még valahogy meg kell venni, de ahhoz kellenek az embereim, akiknek nem egy-két nap átszökni a határon. Ráadásul még át is kell elég sok mindent csempészni Amerikából, hogy minden meglegyen, ami ehhez szükséges.
- Akkor verd ki ezt a fejedből! - Mondom neki szigorúan, mert mindig is utáltam, ha egy nő ezt feltételezte rólam. Pláne ő, mikor szeretem, és sosem tudnám bántani. Pont ez miatt jobbnak is látom, hogy elmenjek, mert már nagyon is felbosszant. Furcsállom, hogy nem állít meg és nem vonultunk egyből ágyba, de megadtam a lehetőséget, hát nem akarta, nekem viszont dolgom van. El is hajtok a kocsimmal, vissza a helyszínre.
Nem is tudom mikor parkolok le újra a ház előtt, valamikor reggel 7 környéke lehet. Kicsit jobb volt az éjszakám azzal, hogy kávét ittam, de most megint kezdek nullára visszaesni. Ahogy belépek a házba, legszívesebben benyitnék Emilyhez, de nem teszem. Helyette a szobámat célzom meg, bár nem vagyok meglepve, hogy őt itt találom. Még alszik, de nekünk még van egy befejezetlen ügyünk hajnalról. Bemászok mellé az ágyba, majd elsőnek finoman kezdem simogatni a karját, de ennél tovább megyek. Közelebb húzódok hozzá és a nyakát kezdem el puszikkal behinteni.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
57
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
Andrew Cooper


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Vas. Jan. 07, 2018 6:04 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2245
● ● Reag szám :
1463
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 20, 2018 4:33 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

A bárba érve egyből megtaláltam Clairt. Nem érdekelt, hogy éppen dolgozott, a kuncsaftot gyorsan lepasszoltattam egy másik lánynak, mert nekem most ő rá van szükségem.
Szinte ráöntöttem mindent, ami történt, mire ő csaj felsóhajtott. A válasza pedig elsőre az volt, hogy be kellene már minket Deannel zárni valahová, amíg ki nem nyögjük, hogy mi van köztünk. Újra elmondta, hogy ne legyek már ennyire vak. Hogy az a kedvesség, normális hangnem az ingatlanos felé Dean számára flörtölésnek tűnt, hiába állítottam azt, hogy nem az volt. Én nem csináltam olyat. Tényleg csak kedves, és előzékeny voltam, hiszen üzletről volt szó.
Majd épp csak nem csapott kupán, hogy ugyan térjek már észhez tényleg, és lássak tovább az orromnál. Újra végig vett velem minden ilyen, vagy hasonló esetett, a végén még egy másik lány is beszállt, és már kezdtek győzködtek. A végeredménye az lett, hogy csak ültem közöttük, hátamat a kanapénak döntve, szememet a plafonnak szegezve igyekeztem összerakosgatni a dolgokat, vagy legalább is felfogni.
Nem, köztünk nincs semmi, állítottam még mindig. Mire két oldalról szinte kórusban nyomták a lányok, hogy de igen van. Vegyem már észre, hogy szinte olyan, mintha együtt élnénk, csak egymással szexelünk, mint a rendes párok. Clair szerint ez már felér majd nem egy élettársi kapcsolattal, de egy járással simám, még akkor is ,ha nem nevezzük nevén.
Sokkolt a tudat, a koppanás ennyi győzködés és magyarázás után, hogy Dean érezne irántam valamit, pedig soha nem adta jelét. Egy részem nagyon is örült ennek, a másik meg csak azt kérdezte, hogy akkor miért csináljuk ezt, miért öljük egymást, miért szólongat be nekem állandóan, és még lehetne sorolni a dolgainkat. Kevés az a pillanat a szexen kívül, amikor összhangban vagyunk.

Fogalmam sincs, hogy mikor értem haza. Még az ajtóban levettem a cipőmet, hogy ha esetleg Dean itthon lenne fel ne ébresszem. Csendesen osontam, majd belestem Dean ajtaján. Itthon van. Ettől kicsit megkönnyebbültem. Első gondolatom az volt, hogy tusolás után bebújok mellé, végül nem tartottam jó ötletnek meglátva az üveget az ágy mellett, ami majd nem üres volt. Csendesen visszacsuktam az ajtaját, és zuhanyozni mentem, meg hajat mosni, mert a sok füstöt magába vette.
Belebújtam egy hosszú pólóba, ami kivételesen az enyém volt, pedig ott volt Dean egyik pólója is, de most még azt se mertem felvenni. Az esti csajos fejmosás után cseszettül rossz kedvem volt, a bűntudatról meg ne is beszéljünk. Kifelé jövet viszont szembe találkoztam vele, és tusolás ide vagy oda, azt hiszem mind a ketten szarul festünk.
- Szia – köszöntem neki, majd elindultam a konyha felé, de két lépés után még is csak megálltam.
- Sajnálom…bocsánat- nyögtem ki, majd mentem valami kaját szerezni aludni indulás előtt.

Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
56
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
adriana lima


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 20, 2018 4:48 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

A tegnap este nem úgy sikerült, ahogy én azt elképzeltem. Már akkor tudtam, hogy rossz ötlet volt elmenni, amikor felhívta a srácot, hogy nézzük meg belülről az épületet. De most ez volt neki az utolsó húzása. Amint meglesz a fickó megölöm és ha nagyon ugrálnak, akkor utána küldöm őt is.
- Tisztázzunk néhány játék szabályt! - Lépek közelebb hozzá fenyegetően. Alig pár centi választ el minket, így legalább biztos lehetek benne, hogy mély nyomást fog hagyni rajta az, amit most mondok neki.
- Lenyugszol és nem pattogsz, hagyod, hogy én intézzem az ügyeimet! Ha megpróbálsz keresztbe tenni... - Nézek a szemeibe, bárcsak látná a napszemüvegem mögött, de azt hiszem a hűvös hangomból ki lehet venni, hogyan is nézek rá. Azért hagyok egy kis szünetet, majd kimondom a halálos ítéletet. Remélem most komolyan fog venni. - Megöllek! - Mondom neki rezzenéstelen arccal, fenyegetően. Nem fog érdekelni, hogy mit érzek iránta, ha megint magán akcióba kezd, esküszöm megölöm.
- Világos voltam? - Teszem fel az amúgy költői kérdést, mert nem buta lány, tudja, hogy ezt az egyet most nagyon is komolyan gondolom. Annyira felidegesített tegnap este, hogy most nem hagyom magamat megvezetni. Sarkon fordulok, hogy távolabb lépjek tőle, aztán megint csak felé fordulok.
- Most pedig... Hol a fenébe voltál és kivel? - Hangom remeg az idegességtől, talán a sok whisky és a másnaposság miatt. Tudom, hogy hol volt, hisz folyamatosan kaptam az sms-eket Shaun-tól, hogy még mindig a bárban van és Clair-rel iszogat. Tudom, hogy bízhatok az emberemben, úgy tud megfigyelni másokat, hogy fel sem tűnik nekik. Viszont akkor is borzasztóan dühít az, ami történt és tőle akarom hallani. Kíváncsi vagyok, hogy hazudik-e nekem vagy elmondja az igazat. Azt meg képes felhozom, hogy mi volt a kis ingatlanos szeretőjével.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
57
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
Andrew Cooper


Témanyitás ✥ Re: Nappali •• Szomb. Jan. 20, 2018 5:02 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Csak nézek magam elé, amikor a hűtőből kiszedem a dolgokat. Éhes vagyok, hiszen tegnap este óta nem ettem semmit sem, csak folyékony alkoholt. Mikor felnézek, akkor Dean ott van az orrom előtt, szó szerint.
Arra, hogy lenyugszom és nem pattogok, csak nyeltem egyet , és hol ránéztem, hol pedig lesütöttem a szememet, mert jelenleg inkább nem néznék rá, amúgy is ahogy áll előttem, a testhelyzete, meg minden inkább erősen fenyegető, és rég,nagyon rég éreztem ezt így.
Csak néztem rá azt az egy szót halva, éreztem, hogy komolyan is gondolja, és akkor most mondják azt a lányok, hogy ő, Dean érez irántam valamit, és nem fogom fel, hogy így van. Felfogná ezt valaki egy ilyen helyzetből?
- Igen az – válaszoltam röviden, és tömören, lesütött szemekkel, mert belül dúlt bennem a harc, a bűntudat, hogy megbántottam akaratomon kívül, hogy nem segítettem, hanem csak akadályozom. Amikor ellép végre eszembe jut, hogy levegőt kellene vennem , mielőtt megfulladok.
- Clairrel voltam, a bárban, ahol az este dolgozott a lányokkal. Beszélgettünk, közbe ő irányította a lányokat dolgukra , onnan pedig egyenes hazajöttem – mondom neki az igazat, és teljesen érzelem mentes a hangom, tényleg mint amikor valaki szint vall. Viszont nem néztem rá, inkább enni valót csináltam.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
56
● ● Reag szám :
52
● ● karakter arca :
adriana lima


Témanyitás ✥ Re: Nappali ••
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Ajánlott tartalom
✥ ✥

Nappali
Second Chance frpg
1 / 3 oldal

Similar topics

-
» Nappali & Előszoba (földszint)
» Nappali
» Part 14 / 2
» Nappali
» Előtér és nappali

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Lakónegyed :: Kertváros :: Dean S. Kizzy lakása-