Műhely
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥


Fontos hír


Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

Yesterday at 10:55 pm
Yesterday at 10:50 pm
Yesterday at 9:04 pm
Yesterday at 8:30 pm
Yesterday at 7:47 pm
Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég :: 1 Bot

Nincs



A legtöbb felhasználó (41 fő) Szomb. Szept. 02, 2017 9:11 pm-kor volt itt.
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .

Szeretettel Admin tollából
Témanyitás Műhely •• Pént. Márc. 10, 2017 10:49 am

avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets

846
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


Szeretettel Vendég tollából
Témanyitás Re: Műhely •• Szer. Márc. 15, 2017 2:26 pm

zene
Ujjaim a kormányon dobolnak, ahogy megállok a piros lámpánál…telefonom rezgése idegesítően tölti be az autó légterét. Feljebb tekerem a hangerőt a lejátszón, mikor meglátom, ki keres…Sebastian…Gázt adok, kezem a váltóra csúszik. Csak tudnám végre, hogy mit akarok ettől az egész üzlettől! Hiszen évekig, mégse maradhatok a takarásában…kell, hogy erősnek érezzem magam, nélküle is. Kell a lelkemnek, hogy bizonyíthassak, nem szorulok rá…arra, hogy eltüntesse a nyomaimat, az édes bosszúim, megbízásaim törmelékeit. Ez volnék én? Ennyit jelentenék neki is?
Lassan kanyarodok be az autóműhelyhez vezető úton, a parkolóban megállok, hangosan csapódik mögöttem a kocsi ajtaja, ahogy kiszállok belőle. Lezárom.
Tornacipőm alatt halkan morzsolódik egymásnak, pár kavics. Ajkaimra a már megszokott, hazug mosoly rajzolódik, mikor belépek a műhely területére. Kint ugyanis senkit nem találtam. Lassan nézek körbe, de egy árva lelket sem látok.
Előre sétálok az egyik félkész autó mellett, amikor a földre nézve, végre rájövök, hol van : a gurulós aláfekvőn a kocsi alatt.
Megállok, torkomat megköszörülöm, hátha eddig nem vette észre, hogy itt vagyok. Lenézek rá, tekintetem veszélyesen követi a mozdulatait, szalad végig testén.
- A telefont nem vetted fel, így nem kértem időpontot…-húzom el a számat, ugyanis a délelőtt folyamán, párszor próbáltam a műhelyt elérni, ám a vonal süket maradt. – Gondolom nem jó a telefonod, meg kéne nézetned…nem mindenki lesz olyan kedves, hogy bejön ! -forgatom meg a szemem. Ha kicsúszik az autó alól, tekintetét keresem, dacosan, parancsolóan.
Állhatnék itt értetlenül is, mint egy naiv fruska, akinek fogalma sincs semmiről, esedezhetnék bocsánatért, amiért megzavartam a munkájában. De nem. Nem teszek ilyet.
- Nem megfelelő a teljesítményleadás és egyre gyakrabban kell tankolnom az autót…- folytatom, nem törődve azzal sem, ha nem figyel esetleg rám. Körbejárom a műhelyt, megfigyelve az apró részleteket. A falak egészen halovány pergését, az ablakok alatt beszökő hűvös szellőt…hirtelen kedvem támad meleget varázsolni, de nem…visszafogom magam. Lépteimet, mintha csak körülötte tenném meg, egy láthatatlan kör szélén.
- Ha jól sejtem, lamdaszonda probléma…- vetem oda foghegyről. Igen, értek az autókhoz, de a piszkos munkát nem fogom elvégezni. A szerelés, nem az én feladatom. – Kint hagytam a parkolóban. – tényként közlöm, ahogy igazából, eddig mindent. Lehet, hogy szóhoz se hagytam jutni.
Megállok mellette, talán túlságosan közel, sértve az intim szféra fogalmát. Oldalra billentett fejjel figyelem, türelmetlenül várom válaszait, magyarázatait. Túlságosan türelmetlenül…


A hozzászólást Katherine Kingsley összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Márc. 15, 2017 6:56 pm-kor.
avatar
Vendég
Tell me your secrets



Szeretettel Sebastien Ellwode tollából
Témanyitás Re: Műhely •• Szer. Márc. 15, 2017 6:35 pm


to Kath
Korán indult ez a nap. Nyitás előtt bejöttem, mert van néhány elmaradt papirmunka amit muszáj megcsinálnom, ha nem szeretnék bajt hozni a fejemre. A könyvelést és elszámolást pedig nem szívesen bízom rá senkire, a fiúk jól dolgoznak, de bőven elég nekik az autószerelés. Bízom bennük, amíg tudom, hogy a munkájukat rendesen elvégzik és a visszajelzések pozitívak. Elég egyetlen egy hiba nálam és könyörtelenül kibaszom őket a picsába. Ezért a műhelyért kínlódtam hozzú éveken keresztül, áldoztam fel mindent, nem fogom kockára tenni semmilyen jellegű figyelmetlenség miatt. Nem engedek meg sem nekik sem magamnak egyetlen hibát sem. Semekkorát. Túl nagy árat fizettem azért, hogy az álmom valóra váljon. Fájdalmasat. Egy bögre kávéval a monitor előtt görnyedve indult tehát a napom. Talán a munkám ezen részét utálom a legjobban, rengeteg időmet elveszi az aprolékos meló, a számolás minden részletre odafigyelés stb. A fekete ital valamennyire helyreállítja a vérkeringésem, messze űzi a fáradtságot, de arra sajnos még nem elég, hogy jókedvre derítsen, ha bal lábbal kelek fel.
Amire a fiúk megérkeznek a munkám nagy részével már kész vagyok, néhány apró rendelés maradt csupán hátra és a fizetések kiszámolása. Hétvégén zárunk, addig ki kell kalkulálnom a ledolgozott órák számát. A mostani fizetésük jócskán meg fogja haladni az átlagot, nagyon sokat túlóráztak az elmúlt napokban, egyre több és több szervizelni váró kocsink van. A következő egy hetünk konkrétan teljesen be van táblázva. Olyan is volt akit haza kellett küldenünk, mert nincs hely a naptárunkban. A legtöbb munka felvesz legalább egy napot, van amelyik még többet is. Nincs ahol tárolni a kocsikat, nincs elég emberem, lassan már elegendő energiám sincs. De bármi van, minden nehézség ellenére imádom a munkámat, imádom a motor hangját, a kipufogócső szagát, az olaj színét, a hálás pillantásokat. Ezért lettem az ami vagyok, tudtam, hogyha beindul akkor nincs megállás, fáradthatatlanul kell dolgozni és menni előre. De belevágtam és megcsináltam, egyetlen belefektetett órát sem bánok.
A tíz órás szünet után úgy döntöttem, hogy hagyom pihenni a számítógépet és összekoszolom én is kicsit a kezem. Úgyis van két autó, aminek ma délután van a határideje, besegítek a fiúknak. Legalább ma ne kelljen bent maradniuk estig. Az egyik szépséges Fordnak hibás a szénkeféje, az indítókapcsolója, és az akkumulátor felmondta a szolgálatot. Nagy a gyanúm, hogy a tulaj olyan terepen használta szegényt – többször is – amit nem bírt. Igen, az autók legöbbször a tulajdonos gondatlansága miatt kerülnek kényszerpihenőre. Észre sem veszem, hogy mennyire eltelt az idő, amikor dolgozom hajlamos vagyok teljesen kizárni a külvilágot és csak a beteg járgányra koncentrálni. Egy ismeretlen, követelőző női hang rángat vissza a földre, össze ráncolt szemöldökkel igyekszem beazonosítani, de hanjga alapján ismeretlen maradt. Kigurulok az autó alól, hogy végre szemügyre tudjam venni azt a némbert, akinek ennyire felvágták a nyelvét. Felegyenesedek és farkasszemet nézek vele. Jól szemügyre veszem, megfigyelem arcának vonásait, tekintetét. Nem igazán tudok szóhoz jutni, megállás nélkül beszél miközben hol rajtam hol pedig a műhelyemen pattog a tekintete. Nekitámazkodok a kocsinak, előhalászom a cigimet és rágyújtok. Most tudatosul bennem, hogy ebéd idő van, valószínűleg a fiúk azért nincsenek sehol, én pedig órák óta nem gyújtottam már rá. Türelmesen hallgatom a nő pofázását, miközben slukkolgatok a cigiből, érzéstelenül a képébe fújva a füstöt. Amikor végre befejezi amit mondani akart gúnyos mosollyal jutalmazom meg.
- Tudod cica, van néhány szabály ebben a műhelyben, amit illene betartani. Még az ilyen édibédi kislányoknak is mint te. Először is, ha betévedsz ide, köszönsz. Azt hiszem ez alap. Másodszor, a telefonomon különleges érzékelő van. Nem csörög be, ha hisztis picsák hívnak. És, harmadszor, ha ennyire jól tudod, hogy mi a baja, akkor szívesen adok szerszámot, hogy megjavítsd. mondom, és a földre dobom csikket. Csábít ugyan az ajánlat, hogy kimenjek és ránézzek arra a járgányra, de velem egy kis punci nem fog így beszélni, nem engedhetem meg. Különben még a végén, ideszokik az összes prűd kis liba, akik azt hiszik, hogy mindent tudnak. Hiányzik ez nekem? Még mindig a kocsinak támazkodva állok és tekintetem nem veszem le róla.
- Ha úgy érzed, hogy tudsz normális hangnemben beszélni velem, akkor ránézek a járgányra, ha meg továbbra is ilyen „nem dugtak meg ” hangszínt ütsz meg velem, akkor olyan gyorsan húzz el ahogy jöttél. talán elmegy, talán marad. De ha tényleg a lamda-szondával van a baj ahogy azt sejti, akkor azt minél hamarabb szervízelni kell, esetleg cserélni, mert szempillantás alatt tönkre vághatja a katalizátort.  Kérdő pillantásokat küldök felé. Nincs időm egész nap itt állni és szájkaratézni vele, szóval jobb ha választ ad, hogy csinálhassam a munkám.

■ ■ Zene ■ ■lessz még jobb is :3 ■ ■credit




I admit I made mistakes But yours might cost you everything
Can't you hear me calling you home?
avatar
Civilek
Tell me your secrets

57
● ● Posztok száma :
Chris Hemsworth
● ● karakter arca :


Szeretettel Vendég tollából
Témanyitás Re: Műhely •• Csüt. Márc. 16, 2017 12:13 pm

Logan

Felmorranok. Nem tetszik a hangszín, amit megüt velem szemben. Fogalma sincs, hogy ki vagyok és, hogy pillanatok alatt felgyújthatnám ezt az egész kócerájt, vele együtt őt is…milyen édes volna a sikolya! Beleremegek egy percre a gondolatba, miközben figyelem. Olyan gyorsan tudják megadni magukat az ilyen keményfiúk…elég egy kis fájdalom, egy kis kín és máris könyörögnek a feloldozásért! Ő sem lehet különb náluk…mind egyformák!
Meggyújtja a cigarettát, ujjaim a hátam mögött kígyó módjára ficánkolnak. A láng fellobban, a fél hüvely elég.  A füst arcomba száll, én pedig jólesően szívom be. Még mindig mondja…el se hiszem, hogy egy férfi ennyit tud beszélni. Szavai azonban csak üres frázisok. Semmit mondó fenyegetőzés, ami mögött nem érzem az energiákat…így, hogy rémüljek meg? Hogy reszkessen testem?
Csalódottan emelem rá tekintetemet, mintha azt üzenném neki : Tudsz te ennél jobbat is!
Szavaira elnyílnak ajkaim, majd gonosz vigyorra húzódnak. Játszani szeretne? Tényleg? Legyen…
- Ha még egyszer lecicázol, megkeserülöd…-suttogom, tettetett sértődöttséggel, tenyerem a mellettem parkoló autó, motorháztetején pihen. Pillantásomat az övébe fúrom, nem félek állni tekintetét. – Katherine Kingsley! – nyújtom ki felé a kezemet, békejobbot mutatva, de ez csak a külvilágnak szól. Ugyanis ebben a pillanatban döntöttem el, hogy le fogom törni a szarvát. Bele akarok tiporni a lelkébe, az önbecsülésébe, elvenni tőle a lelke egy édes darabját. Azt akarom, hogy egyszer előttem térdeljen, vérszerződésért esedezve és elkérhessek tőle valami igazán fontosat. Valamit, amivel fájdalmat okozok.
- A szexuális életem még mindig nem tartozik rád, sajnos be kell érned a kocsimmal… - derekamat az autónak döntöm, kezeimet a csípőmre ejtem. Szám átkozottul pimasz mosolyra húzódik és figyelem minden egyes reakcióját. – Tudom, hogy ez sértőnek tűnik, de hidd el, tubicám, nem olyan érdekfeszítő, mint hiszed! – vigyorodok el, közelebb lépek hozzá. Farzsebemből kihúzom a kocsim kulcsát, meglengetem előtte és ha engedi a kezébe nyomom.
- Tudod, ha a kezembe kerül a szerszám, megszerelem…ne nézz le, azért mert nő vagyok! Megállnám a helyem köztetek! – villantom meg felé azt a bájos mosolyomat, ami azt sugallja, egy angyal vagyok. Fehér szárnyak között álldogálok, ártatlanságomban fürödve. Csak gondolataim árulkodnak arról, hogy a pokolba száműztek, túlságosan régen. Oda, ahonnan már nincs menekvés. Nincs megváltás.
- Megnéznéd nekem? – dorombol a hangom, hazug kérleléssel felé. Vállam fölött hátranézek rá és elindulok kifelé a műhelyből a parkolóba. Bőrdzsekim zsebéből előhalászok egy szál cigit. Hangosan kattan az öngyújtó. Élvezettel szívok bele. A füst kellemesen járja át tüdőmet, majd távozik ajkaimon keresztül. Lepöckölöm a hamut róla. Ha követett, alakját figyelem. Teste minden apró pontját feltérképezem pillantásommal.
Vajon mit rejthet a teste? Milyen a lelke? Elég romlott ahhoz, hogy elveszítse?

■ ■ Zene ■ ■Befogom, ha befogod Razz ■ ■credit

avatar
Vendég
Tell me your secrets



Szeretettel Sebastien Ellwode tollából
Témanyitás Re: Műhely •• Pént. Márc. 17, 2017 8:13 pm


to Kath
Bevallom őszintén, hogy nem tetszik a stílus amit a kisasszony megütött velem szemben, nem vagyok az a fajta férfi aki a legnagyobb tiszteletet érdemli, de azért mégis elvárom, hogyha valakinek az én segítségemre van szüksége normális hangnemben beszéljen velem. Apám mindig úgy tanította, hogy becsülnünk  kell azt az embert, akinek a segjtségére szorulunk, legyen az akármilyen apró szívesség. Jelen pillanatban nem tudom eldönteni, hogy nevessek rajta, vagy megsértődjek. Más esetben talán nem izgatna egy kiéhezett picsa fetrengése, de most fáradt vagyok, leszívtam az agyam a sok papírmunka és egyébként is az én műhelyemben van, ahol az én szabályaim szerint járunk el. Bárkiről is legyen szó. Ez az én birodalmam az én képzeletbeli előírásaimmal. Simán elküldök bárkit a faszba, ha nem úgy viselkedik ahogy nekem az tetszik, nem vagyok én senki kutyája, nem tűrök el minden szart, csak azért mert az ő kezükben van a pénz. Feldühít és ennek nem is resteltem azonnal hangot adni, az sem érdekel, ha dühöngve rohan el, és elhíreszteli, hogy milyen egy köcsög vagyok. Csinálja, ha ahhoz van kedve, akkor sem tűröm el senkinek az ilyen bánásmódot. A cigim pillanatok alatt leég, pedig alig szívtam belőle pár slukkolt. Biztos a huzat miatt van, kell valamit csinálnom az ablakokkal és a szellőzőrendszerrel, mert télen be fog fagyni a seggünk is. Fel is írom a képzeletbeli „teendők” listámra. Nekidőlök az autó oldalának miközben kíváncsi pillantásokat küldök a nő felé. Persze, hogy nem ijed be egy kis szájharctól, a belépője után azt hiszem, hogy egy kis pofázás nem ijeszti el. Na nem mintha ez lett volna a szándékom, egyszerűen csak kiérdemlem a tiszteletet, velem ne beszéljen így senki. Igen, talán túl nagy az egóm, és az elvárásaim. Nem is tudom milyen érzelmeket lehetne leolvasni az arcáról, talán a legjobb szó a lenézés.
- Nem ígérhetek semmit, cica... nyomom meg az utolsó szót, kihangsúlyozva. Miért is ne bosszanthatnám? - Logan. fogadom el a elém nyújtott kezet. Nocsak, úgy néz ki, hogy mégis tud normális emberi hangot megütni, máris szimpatikusabb mint amikor a hisztis picsa űzemmódban volt. Ettől még nem fogok a nyakába ugrani örömömben, kíváncsi szemekkel vizsgálom arcvonásait, nem rejtett mosollyal a szám szélén.
- Hidd el cicus, egyáltalán nem érdekel a szexuális életed. Minden az arcodra van írva, rád férne már egy alapos dugás. húzom fel a vállaimat. - De ebben nem segíthetek. vagyis éppenséggel segíthetnék, de nem akarok. Jelen pillanatban nem vágyom még egy kóbor numerára. Természetesen, ha nagyon szépén kérné és produkálna valamit a nagy száján kívül akkor lehetne róla szó. Az irodám mindig üres, nem ő lenne az első, akit ott fektetek a hátára. Engedem, hogy a kezembe ejtse az autója kulcsát, bár tele vagyok melóval, de most már kíváncsiságból is ránézek arra a kocsira, asztán eldöntöm, hogy bele fér az időmbe vagy guruljon szépen tovább.
- Valóban? Úgyis üresedés van nálam, ha szeretnéd felvehetlek dolgozni, legalább valami normális dologgal foglalnád le magad, és talán egy kis jó modort is tanulnánl tőlünk. még mindig mosoly bújkál a szám szélén. Megforgatom a kulcsokat a kezemben és sóhajtva követem őt a parkoló irányába. Ilyen rámenős nővel nem igazán volt dolgom mostanában, bevallom azért egy kicsit tetszik, hogy nem anyámasszony katonája. Általában kedvelem a tüzes nőcskéket, még akkor is, ha ilyen szemtelenek. Némán megyek utána, kihasználva a lehetőséget és szemügyre veszem. Csinos nő azt meg kell hagyni, formás fenékkel, formás alakkal, de ez még nem elég ahhoz, hogy megengedjem neki, hogy így beszéljen velem. Az udvarban egy gyönyörű dodge charge áll, első ránézésére is megállapítható, hogy jó állapotban van, látszik, hogy vigyáz rá, Elismerően füttyentek egyet és közelebb lépek a járgányhoz.
- Mik is pontosan a panaszaid rá? Nehezen indul? Esetleg rángatózik vezetés közben? Gyorsan merül az aksija, vagy ürül a tankja? kérdezem de nem pillantok rá. Kinyitom az autó ajtaját, beülök a körmány mögé és beindítom a motort, ami első fordításra már fel is bőg. Járatom egy kicsit magában, majd tekintetem a nőre szegezem.
- Első ránézésre jónak tűnik, de ahhoz, hogy biztosra menjek bele kell nézzek a belsejébe is. támazkodok rá a motorháztetőre.
- Van mivel hazamenj? Jó lenne, ha délutánig itt hagynád.

■ ■ Zene ■ ■befogjam? Razz ■ ■credit




I admit I made mistakes But yours might cost you everything
Can't you hear me calling you home?
avatar
Civilek
Tell me your secrets

57
● ● Posztok száma :
Chris Hemsworth
● ● karakter arca :


Szeretettel Vendég tollából
Témanyitás Re: Műhely •• Szomb. Márc. 18, 2017 6:27 pm

Logan

Hangosan felnevetek és mellkasom előtt keresztezem a karjaimat, miközben hallgatom. Mégis, hogy merészel így beszélni velem? Mit képzel magáról? Agyamat egy pillanat alatt önti el a düh, ami az arcom vonásain is meglátszik. Legszívesebben lángra lobbantanám ezt az egész kócerájt, a fenébe! Hadd égjen! Talán akkor megtanulná, hogy nem beszélhet így, kényére-kedvére egyetlen nővel sem...mintha, csak húsdarabnak nézne, egy átkozott ribancnak, akivel megengedheti magának ezt a hangsúlyt és ezeket a szavakat. Akárhányszor kiejti, azon a csinos kis ajkain a cica megnevezést, legszívesebben megégetném.
Kontrollálnom kell haragomat, mikor a bőre az enyémhez ér. Nem sok hiányzik, hogy leégessem a húst a csontjáról. Még, hogy engem nem dugtak meg? Automatikusan felhorkanok a mondatára, már-már nevetek, utána kezdek csak gondolkodni. Öt éve vagyok a felesége Sebastiannak és azon kívül, hogy a nászéjszakánkon megpróbálta kielégíteni a vágyaimat -nem sok sikerrel- nem ért hozzám máskor. Persze, akadtak éjszakák, amikor más megtette helyette, amit követeltem, de igaza van Logannek...Valójában évek óta nem szexeltem kielégítően és ez, az erőmön is meglátszik. Sokkal izgágább, pusztítóbb, mint valaha.
Túlságosan sokáig hallgatok, érezheti, szavai célba találtak, mégis mulattat a helyzet, amit az ajkaimra kúszó, vérszomjas mosoly is bizonyít.
- Nem úgy nézel ki, mint aki nem tudna rajta segíteni... - tekintek végig az izmain és tettetett vággyal pillantok a szemeibe. Hadd érezze úgy, hogy felizgatnak a szavai, hogy bármikor letolnám neki a bugyimat. Bőrömből hazug forróság sütkérezik, amit a bennem tobzódó mágiának köszönhetek. Percekkel ezelőtt eldöntöttem már, hogy belemegyek a játékba...semmi sem akadályozhat meg benne!
- Tudod mit? Vegyél fel egy napra és megtanítom neked, hogyan is kellene bánni egy igazi nővel...illetve a fiúknak is! Ha már...az arcomra vannak írva a dolgok! - vonom meg a vállam egy sunyi mosoly közepette és ott hagyom a francban. A kocsimhoz sétálva rágyújtok, figyelem, ahogy megcsodálja a drágámat. A füttyentését hallva, elvigyorodok és kifújom a füstöt. Tudtam, hogy tetszeni fog neki. Lepöckölöm a hamut.
- Dögös igaz? De...ürül a tank...ingadozik a teljesítménye...-ejtem ki a szavakat és megtámaszkodok a kocsiban. Egyik kezemet csípőmre ejtem és figyelem. A motor hangja megborzongat. Egyszerűen imádom. Évek óta vágytam rá és pár hónappal ezelőtt, sikerült megszereznem. Most pedig cserben hagy...olyan, mint a férfiak. Vágyakozást kelt, aztán feladja hamar a küzdelmet.
- Nézz bele a belsejébe, jó mélyen...hátha megtalálod a rejtett hibáit! - nézek először a motorra, majd a szemeibe, eltéveszthetetlen, kaján mosollyal. Mocskos buja keringőre hívja pillantásom. Az a tekintet, amit öt év alatt, olyan tökéletesen begyakoroltam már, ami semmi más, mint ócska hazugság.
- Majd hívok egy taxit! - Dőlök neki a kocsi orrának és kezembe veszem a telefonomat. Mielőtt a névjegyzéket kezdeném lapozgatni, egy végső pillantást vetek rá és beleharapok alsó ajkamba.
Egy utolsót szívok a cigiből, majd lábam elé dobom és eltaposom.


■ ■ Zene ■ ■Próbáld meg Razz ■ ■credit

avatar
Vendég
Tell me your secrets



Szeretettel Sebastien Ellwode tollából
Témanyitás Re: Műhely •• Kedd Márc. 28, 2017 5:17 pm


to Kath
Nem is tudom, hogy dühítsen vagy inkább szórakoztasson Katherine viselkedése. Az mindenképp zavar, hogy megengedi ezt a hangnemet velem szemben, az viszont, hogy ennyire kétségbeesetten akar magabiztosnak mutatkozni előttem igencsak szórakoztat. Továbbra is gúnyos mosollyal az arcomon figyelem a lányt. Csinos teremtés ezt nem vitatom, de van amikor nem elég egy csinos pofi vagy kerek popsi ahhoz, hogy levegyenek a lábamról. Talán ha nem ilyen stílust üt meg amikor velem beszél, nagy eséllyel rángatnám be az irodába, hogy megmutassam neki milyen is az iagzi férfi, de így nem fogom. Még csak próbálkozni sem, csak egy üresfejű ügyfél marad számomra. Semmi több. Úgy tűnik szavaim betaláltak nála, látom ahogy arcvonásai megváltoznak, arcára ráfagy az elégedett grimasz és elhallgat. Nem szándékosan ugyan, de úgy fest, hogy sikerült fájó pontra tapintatnom. Minden jel szerint valóban az lehet az egyik nagy baja, hogy nem dugták meg mostanában. Szívesen feláldoznám magam a cél érdekében, ajánlanám fel magam, de nem fogom. Némán figyelem csak arcának minden rezdülését, testmozgását, gúnyos hanglejtését. Nem tudom honnan szalasztották ezt a nőt hogy engedhet meg magának ilyen stílust, de én majd letöröm a szarvát. Apám mindig azt tanította, hogy a nőkkel hercegnőként kell bánni, de arra nem készített fel, hogy hogyan viselkedjek a Katherine féle „hölgyekkel.” Soha nem voltam a türelmemről híres, sőt nagyon könnyen fel lehet baszni az agyam, hamar elgurulnak a gyógyszereim és olyankor mindig úgy viselkedek amit utólag még én is megbánok. Előfordult már néhányszor. Az utóbbi években igencsak heves vérmérsékletű lettem, túl sok minden történt velem egyszerre, amit nem voltam képes megfelelően kezelni és emiatt megváltoztam. Van amiben pozitív irányba, de sajnos nagyon sok téren negatív irányba sodródott az életem. Ez van, ezen már változtatni nem tudok, és talán nem is akarok.
- Tudni tudnék....csak éppenséggel nem nagyon akarok. Túlságosan hozzászoknál a jóhoz... válaszolom mosolyogva, és ujjaimat végigjáratom az arcán. Tekintetének fényében fürdöm, élvezem ahogy végigjáratja rajtam pillantását és én is ugyanazt csinálom. Alaposan szemügyre veszem őt, mint az oroszlán a vadat.
- Miért, ha felveszlek hozol magaddal egy igazi nőt is? Talán egy kicsit messzire mentem most, de szeretem feszegetni a határokat, kíváncsi vagyok hogyan fog reagálni és mikor jön el az a szint nála, hogy hisztizve hazarohan, vagy felhívja valamelyik szeretőjét, hogy milyen gonosz autószerelőbe botlot. A nők majdnem száz zázaléka ezt csinálja, magabiztosnak, sebezhetetlennek mutatják magukat, de szívük mélyén kétségbeesettek és megsebzettek. Úgy tesznek mintha minden rendben lenne, de hamar feladják a küzdelmet és sírva rohannak menedékbe. De ezért vagyunk mi férfiak mellettük, hogy erőt és biztonságot adjunk nekik. Menedéket. Mondhat bárki bármit, nekem akkor is ez a szilárd meggyőződésem. Gyönyörű autója van, élvezettel indítom be a motort és hallgatom a hangját. Már hosszú ideje ez az egyetlen dolog ami hosszú távon boldoggá tesz, a motor bőgése, a munkám. Ezért áldoztam fel annyi mindent az életemeben, a sikernek ára van, most pedig végre minden percét élvezhetem. Megérte a sok küzdelem. Felnyitom a motorháztetőt, de pillantásommal a lányt ostromlom. Buja, igéző tekintetekkel ostromol amit viszonoznom kell. Nem vagyok gyáva ember, ha táncba hívnak akkor elfogadom, miért is kellene kihátrálnom belőle?
- Holnap délután gyere vissza, addig kicserélem benne a szondát. intézem neki a szavakat, de ezúttal már az autó belsejében kutakodva. Nagyon úgy tűnik, hogy igaza volt, tényleg a szonda van meghibásodva benne, de azért a fiúk majd alaposabban beleássák magukat a munkába. Ilyenkor mindent le kell ellenőrizni benne, mert a lamda-szonda a motort, az aksit és még sok apró meghibásodást okozhat.
- Szerencsére van a raktárban szonda, ebéd szünet után majd megnézzük. csukom le a tetőt és támazkodok neki a járgánynak a nőt vizsgálgatva.
Egyéb óhaj-sóhaj? És ne aggódj, a kocsid jó kezekben lesz. kacsintok rá vidáman és ismét arcvonásait fürkészem. Bárcsak tudnám mire gondol, hogy milyen képzelgések cikázhatnak a fejében...

■ ■ Zene ■ ■bocsi, hogy csak most Embarassed ■ ■credit




I admit I made mistakes But yours might cost you everything
Can't you hear me calling you home?
avatar
Civilek
Tell me your secrets

57
● ● Posztok száma :
Chris Hemsworth
● ● karakter arca :


Szeretettel Admin tollából
Témanyitás Re: Műhely •• Csüt. Május 18, 2017 9:23 pm

avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets

846
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


Szeretettel Sponsored content tollából
Témanyitás Re: Műhely ••

Tell me your secrets


Műhely
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Az öreg kovácsműhely
» Mystic Falls - Grill
» SAO extra fejezetek
» alvilági szórakozóhely
» Zeg-Zug Fegyverkovács műhely - T2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: Belváros :: Hunting Car Services-