Ötös szoba
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥



Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥

Jelenleg 19 felhasználó van itt :: 8 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

✥ Today at 2:30 pm ✥
✥ Today at 2:11 pm ✥
✥ Today at 2:05 pm ✥
✥ Today at 1:11 pm ✥
Népszámlálás
✥ Párizs lakói ✥
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .

✥ Szeretettel Admin tollából
Témanyitás ✥ Ötös szoba •• Szomb. Júl. 15, 2017 10:31 pm

*****


A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Nov. 07, 2017 12:55 pm-kor.
avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets
1223
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Mila Seydoux tollából
Témanyitás ✥ Re: Ötös szoba •• Csüt. Aug. 31, 2017 10:55 pm


Gale &&  Mila
Bőségzavarom van, ahogyan a sarki bolt italválasztékát fürkészem. Annyi üveg, és mind olyan színes. Van, ami gyümölcsös, van olyan, amelyik nem az, és olyan is, amelyiket valami hegyi tűfenyő levelének alsó részéből szűrt folyadéka ízesíti, vagyis ehhez hasonló. Mondanám, hogy otthon vagyok az italok világában, de akkor oltári nagyot kamuznék. Egyszer-kétszer volt alkalmam belekóstolni ezekbe a függőséget okozó szemetekbe, de nem fogok itt térdre borulni a felsorakoztatott választék előtt, és áldani minden hatalmat, mert éppenséggel ilyen mennyei ízvilágot küldött nekünk, földi halandók számára. Szóval az egy-két alkalom bőven elég volt. Jó, volt az három is. Mikor az idegeim vékony húrjain táncoltak akkor négy, és öt is. Kinek hazudok? Azonban ez nem azt jelenti, hogy hirtelen én lettem a mámoros folyadék istennője, és tudom minden egyes fortélyát az üveg csapdájába zárt kábulatnak.  Állatira izgatott vagyok, és ez nem kifejezés. Ez nem csak egy egyszerű este, hanem ez Az este. A hét azon napja, amikor előveszem kedves, segítőkész énemet, beszerzek pár ellazító italt, meg valami agybutító filmet a biztonság kedvéért, és felkarolom a főnökömet egy kis kikapcsolódásra. Ó, nincs semmi közöttünk, - a szigorúan megőrzött távolságon, és a ruhákon kívül, - csupán jó asszisztense, szárnysegéde szeretnék lenni. Olyan, aki ott van még hajnal kettőkor is, ha segítségre van szükség, és nem vall kudarcot. Azt nem ígérhetem, hogy képben leszek, de ott vagyok, és ez azért eléggé nagy szó. Nem mindenki tenné meg. Lehet én sem, de mivel erre nem volt még lehetőség, így addig a pillanatig fényezhetem magamat, ahogyan csak akarom. Egyébként sem lenne rá bizonyítéka, hogy ezt mondtam, én pedig ha tanultam valamit apámtól az az volt, hogy bizonyíték hiányában tagadni kell. Mindent. Még az igazságot is. Szőke tincseimen szántok végig ujjaimmal, és enyhe nyújtózkodások árán veszem le az egyik üveget, ezzel örömet szerezve a pénztárban ácsorgó pasasnak, akinek valószínű ez volt az egyetlen örömteli pillanata egész műszakja alatt. Sóhajtok egyet, a kosárba helyezem az ízesített löttyöt, és a pénztár felé haladva dobálok be még pár dolgot, amivel nem lőhetek mellé. Direkt húzom az árgus szemekkel méregető tag agyát, és olyan sorokba is bemegyek, ahonnan nincsen az égvilágon szükségem semmire sem. Gale csak később érkezik, én pedig túl korán vágtam neki a motel felé vezető útnak. Anyám, még kódszavunk is van: ejtőernyő. Azt hinné az ember, hogy ez egy tipikusan olyan szó, amelyet hétköznapi beszélgetésekbe nem lehet csak úgy beleszúrni, de mégis. A páciensnek olyan érzelmi hullámai vannak, mintha egy ejtőernyőzésből tért volna vissza. Értelmesnek nem mondanám, de az emberi kacifántos érzelemspirálokat úgysem érti senki sem, így azt is mondhatom, hogy kígyószerű mozgásra hasonlóan kúszott végig rajtam az izgatottság, akkor sem vághatná senki sem a fejemhez, hogy marhaságokat hordok össze. Úgy sietek ki fizetés után a boltból, mintha az életem múlna rajta, mert éreztem, hogy beszélni akar hozzám. Láttam abban a sötét tekintetben, hogy próbál elcsábítani, és talán ha öt percnél tovább maradok, még le is térdel elém, hogy örök hűséget fogadjak neki. Én pedig nem bírom a bezártságot, az elkötelezettséget. Olyan madárka vagyok, akinek szárnyalnia kell, nem egy pénztáros csávóval hemperegnie. Az én szárnyaim most a főnököm felé vannak beprogramozva, és nem adom ennél lejjebb. A motel csupán tízpercnyi útra van a bolttól, de háromszor kerülöm meg, mert nem vagyok biztos a dolgomban. Veszek egy mély levegőt, megállok egy pillanatra, és körülnézek. Más motel még a környéken sincs, szóval ez lehet az. Leállítva az autót emelem meg a fenekemet, és farmerem hátsózsebéből egy agyonstrapált cetlit húzok elő, amin a cím szerepel. A hátsó ülésen matatva akadok rá a szemüvegemre, és miután hunyorgások után felkapom a fekete keretes csodát, jobban átlátom a dolgaimat. Nyugtázva magamban, hogy jó helyen vagyok, szállok ki a szinte már elhagyatott környéken, és várok. Magam sem tudom mire. Talán egy szénabálára vagy egy vad vágtára cowboyokkal, de mivel egyik sem érkezik, ezért én hagyom el az autóm közelségét, hogy az olcsó motel biztonságába meneküljek. Egy egyszerű szoba, a motelhez tartozó kissé lepukkant bár rész, és egy biliárdasztal, megfűszerezve a falra függesztett darts táblával. Ez minden, de kezdetnek megteszi. Ígértem már egy lealázást Dr. AztaMindenitDeJóképűVagyok  főnökömnek, talán most lehetőségem is akad rá. Kikérem a kulcsot, és csak egy számot küldök a híváslista tetején szereplő telefonszámra, hogy tudja, mit kell keresnie, majd elindulok a szoba felé.
■ ■ Zene ■ ■  ■ ■credit
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets
7
● ● Posztok száma :
Amanda Schull
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Gale Thompson tollából
Témanyitás ✥ Re: Ötös szoba •• Vas. Szept. 03, 2017 12:07 pm

to Mila


Sohasem tartoztam azon férfiak közé, akik szűklátókörűséggel lettek megáldva. A szüleim nevelésének hála egészen más értékeket képviseltem, jól példázza az is, hogy történetesen van egy béranyánk, akit családtagként kezelünk, és a feleségem sincs kiakadva minden kis zördülésemtől. A munkámból kifolyólag szeretem feszegetni a határokat, megismerni más emberek indíttatását. Párizsba költözni felért egy kínzással eleinte, mert annyira nem kedveltem a helyet, és osztottam a húgom nézeteit. Nem vagyok egy átlagos pasas, nálam a tabu is szabad, és nem szeretem, ha mások berögzült elképzeléseit rám aggatják. Házas ember voltam, szerettem a feleségemet, gyereket akartunk, és emellé a munkám adta a másik legnagyobb mozgatórugót az életemben. Párizsban megnyitni egy új praxist nem könnyű, szinte lehetetlen, hiszen a franciámon van mit csiszolni, még akkor is, ha félig az vagyok az anyám által, és ott van a megszokott, bezárt stílus. Az emberek fele megrökönyödik, ha eljön hozzám, mert nem rejtem véka alá a véleményemet, és felteszem azokat a kérdéseket, amitől a legjobban félnek. Nálam nyílt lapokkal játszunk, mert addig nem tudok segíteni sem, amíg valaki saját magát is becsapja. A fényes jövő felé vezető út első lépése az új asszisztens keresése volt. Pár napig egy Amber nevezetű hölggyel dolgoztam össze, de nem bírta a kiképzést, a rugalmasnak nem mindig mondható időbeosztásomat. Apuka leszek, és ez kötelezettségekkel jár, mint állandó vizsgálatok, vásárlások. Blair fontos szerepet játszik az életünkben, és nem szeretném, ha rosszul érezné magát nálunk. Egy szó, mint száz..egy új asszisztenciát kellett keresnem, aki végül egy szőke istennő lett. A feleségem a másik szőkeség otthon, van bennem hajlam a fétisre, de azért messze állok a konkrét diagnózistól. Mila rajongó jellem, az első interjú alkalmával feltűnt ez a kis apróság, és nagyon szeret pörögni, akárcsak én. A szakmai tapasztalata gyér volt, de én láttam benne fantáziát, és tehetséget, ezért felvettem. Az önálló döntéshozással sohasem akadt gondom, és másnap már ő volt a rendelőm másik bearanyozó ága. Elsőre megértette, hogy nekem nem a betegség alapján kell rangsorolni a pácienseket, hanem nő és férfi, aztán meg korosztály szerint. Nem vehetem egy kalap alá a középkorúakat, a fiatalokat, és az öregeket. Minden életkor más sajátosságokkal jár együtt, és a női és a férfi agy között is hatalmas különbség van. Minden észérvet félretéve Mila lett a szárnysegédem, és elég hamar jutottunk el arra a szintre, hogy szokásokat építsünk ki, vagy megmutassuk a másik gyenge pontjait is.
Debbie és Blair elmentek valahova, talán még a húgom is csatlakozott ehhez a duóhoz, de abban már nem voltam biztos, mert mostanában többet ült a gép előtt, hogy Adriannel egyetlen pillanatot se szalasszon el. A legnagyobb vágya az volt, hogy visszamehessen Ausztráliába, de ezt eddig a család egyik tagja sem teljesítette neki, így én voltam az első, aki elgondolkodott rajta, hogy egy hétvégére átugrik vele. Na mindegy, majd alakul a dolog. Ma este az asszisztensemmel mulatom az időt, és egy motelbe megyünk. Ugye megcsalás szaga van? Azonban semmi ilyen szándék nincs benne, csak megismerjük egymás hibáit. A családjáról vajmi keveset tudok, ahogyan ő is az enyémről, én viszont szeretem megismerni a munkatársaimat, és egyenlő félként kezelni. A motel nem túl bizalomgerjesztő, de az előítéletek helye nem most van itt. Fogom magam, és leparkolok az épület oldalán, majd éppen akkor jelez a telefonom, hogy sms-t kaptam. Megnyitva már látom is a szobaszámot, így a recepción meg sem kell állnom, és egyenesen odamehetek a ma este színhelyére. Kopogás helyett szimplán benyitok egy széles mosollyal az arcomon.
- Helló…na megvannak a kért kellékek? – a billiárd és a darts is nagyon menő, jó régen játszottam, de kedvelem őket.
- Téttel kezdünk? Töltsd ki két pohárba, aztán indulhatunk is. – ma csak egy sima fekete pólóban, és egy farmerban jöttem el. A hétköznapok eleganciája maradjon a rendelő keretein belül.

■ ■ Zene ■ ■Megjegyzés ■ ■credit



A hozzászólást Gale Thompson összesen 5 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Nov. 21, 2017 8:17 pm-kor.
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets
28
● ● Posztok száma :
Ryan Reynolds
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Mila Seydoux tollából
Témanyitás ✥ Re: Ötös szoba •• Hétf. Szept. 04, 2017 2:27 pm


Gale &&  Mila
Az erkölcsileg romlottság és a tiltott percek járják körbe az egész motelszobát, és szinte az én sejtjeimbe is beköltözik ezáltal ez a fajta lopott érzés. Lepakolom a vásárolt cuccokat, a boltban szerzett műanyagpoharakat, és úgy rendezem, hogy az esztétikusan nézzen ki az asztalon. Szinte hihetetlen, hogy egy rosszul összerakott kompozíció mennyire el tud rontani mindent. Az emberek tekintete önkéntelenül vonzza a szépet, a tökéleteset, ezzel ellentétben arra, amiben hiba leledzik, kevésbé figyelnek fel. Ezért kell ügyelni egy étterem berendezésére, a színeire vagy éppenséggel az asztalon tálalt vacsora elrendezésére. Talán köszönetet kellene mondanom az idősebb Seydouxnak, aki megtanította, hogy a szépség, és a figyelem középpontja kéz a kézben járnak. Természetesen ő volt az a személy is, aki vetkőzős pókert játszott egy csoport ingatlanügynökkel, és egyéb felvágós elittel, majd a ruhájukkal tért haza. Állítása szerint a tagok jó stílussal rendelkeztek, és ezzel kompenzálták az ocsmány képüket. Szóval ne kövezzenek meg, hogyha azt mondom, néha bizonytalan vagyok mit tanulhatok el az öregemtől, és mit nem.
Izgatottan várakozok, és nem tudom leplezni örömömet amiatt, hogy a főnökömmel tölthetek pár lopott órát. Nem mintha bűnösek lennénk vagy bármi. Vele kapcsolatban egy a mottó: Semmi tapi, csak pacsi. Amíg ezt észben tartom, nem lesz probléma. Mégis egy lány örvendhet titokban, mert amíg fejben elzárom a kis összezavarodott gondolataimat, addig nem kell a külvilágnak magyarázkodnom önmagam miatt.
Körbejárom a nagynak nem nevezhető szobát, melyben elég tágas részt foglal ez az ágy, szinte ebből áll az egész. Nem okoz nagy meglepetést a dolog, ugyanakkor mégis igyekszem a magam módján kikerülni a bútordarabot. Nem bízok a szemétben. Tudom, hogyha ráülök, vagy netalántán gyengeségemben eldőlök rajta, akkor két dolog fog történni: Mila bealszik, vagy a másik, hogy a rosszabb Mila ébred fel. Gale valószínű egyikért sem rajongana igazán, és a munkám fontos. Asszisztensének lenni egy olyan elismert pszichológusnak, mint ő? Nos, nem minden bokorban terem ilyen lehetőség. Nem szúrhatom el, csak mert nem vagyok híve a saját elveimnek. Várakozásom közben a szobához tartozó teraszt választom következő célomként, de mielőtt kimennék, a kilincs egy rosszabb mozdulat következtében megadja magát, és a kezemben marad. Elhúzva a számat forgok úgy, hogy vissza tudjam tenni a helyére, de sehogy sem akar összejönni.
- Gyerünk már. - toporgok a teraszajtó előtt állva, és ha van szemtanúja eme kis műsornak, most biztos vagy sokkot kap vagy éppen a mentőt hívja, aki szépen elvitet engem egy zárt, és otthonosnak nem nevezhető helyre. Éppen újabb próbát teszek arra, hogy visszahelyezzem a nyitáshoz alkalmas tárgyat, amikor a szobához tartozó ajtó hirtelen kinyitódik, én pedig ijedtemben ugrok egyet, és a hátam mögé rejtem a kilincset, miközben két kezem csapdájába zárom. A fenébe...tudhattam volna, hogy tökéletes időzítéssel rendelkezik. Legszívesebben most felpofoznám magamat, ehelyett úgy vigyorgok, mint a tejbetök.
- Mr. Thompson...Gale..helló. - köszönök mindenféleképpen, és szinte ösztönösen integetek, csak azt nem veszem figyelembe, hogy mindezt azzal a kezemmel teszem, melyben ott lapul meg a kilincs.
- Ó, minden megvan persze. Ez pedig? - biccentek fejemmel a kilincs felé. - Kiderült, hogy a teraszajtó csupán a dekoráció része, és nincs benne az árban. Borzalmas.
Rosszalló fejcsóválás közepette fordulok úgy, hogy ismét megpróbálkozzak a kilincs visszatételével, és most elsőre sikerül. Jellemző. Szőke tincseimet a fülem mögé igazítva indulok meg a kis asztal felé, majd bontom fel az alkohollal töltött üveget, és töltök a két műanyag pohárba. Az egyiket felé nyújtom, a másikat pedig ami az én kezemben maradt arra szánom, hogy most lealázzam a főnökömet.
- Mi mással, Gale? - vonom fel egyik szemöldökömet érdeklődően, majd tovább folytatom.
- Négy kört játszunk. Ha én nyerek, mosolyogva fogod megengedni, hogy beszerezzem azt a bőrfotelt, amiért mindig úgy fintorogsz, mintha citromba haraptál volna. Tudod mit? Jobb ötletem van! Te fogod bevinni nekem. - mutatok rá egyenesen, és széles vigyor kúszik az arcomra.
- Te jössz. Bár a helyedben nem nagyon törném a buksimat, mert esélyed sincs. - kapok be egy szem chipset a kibontott zacskóból, és egy ártatlan vállvonással pecsételem le mondandómat.
■ ■ Zene ■ ■  ■ ■credit
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets
7
● ● Posztok száma :
Amanda Schull
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Gale Thompson tollából
Témanyitás ✥ Re: Ötös szoba •• Vas. Szept. 17, 2017 5:21 pm

to Mila


Nem lenne ésszerű, sem megmagyarázható, hogy miért bérelek ki egy szobát az asszisztensemmel, de már a születésem óta nem úgy működöm, ahogyan kellene. A szüleim a nyílt beszédre tanítottak, nem rejtegetek semmit, és nincs okom arra se, hogy a feleségem ne bízzon meg bennem, amikor bevállaltam a béranyaságot is. Kedvelem Blairt is, és lehetséges, hogy nem a hétköznapi értelemben vagyunk család, de én ezt választottam, és kitartok mellettük. A bizalom nemcsak erre jellemző, hanem a munkámra is, ezért ha valakibe energiát fektetek, és jónak látom, az igyekvés ott van a tetteiben, akkor nálam nyert ügye van. Mila szorgos, és friss a szakmában. A tapasztalok híján más biztos nem alkalmazta volna, de én megtettem, és nem csalódtam idáig benne, így hogyan is mondhattam volna nemet egy kis csapatépítőre? A recepciót egy az egyben kihagyhatom, mert már sms-ben értesítve lettem az előzményekről, és tudom, hogy merre visznek a lábaim. A környezet nem túl bizalomgerjesztő, de ha minden meglesz az estéhez, akkor panaszra nincs okom. A szervezést most Milára bíztam, nem akartam belekontárkodni az ötletébe, én csak igent mondtam, és jöttem a megbeszélt időpontban. Az ajtót kinyitva egy széles mosollyal köszöntöm, és körül is nézek a szobában. Az öltözékemet a nem hivatalos formára cseréltem el, és örülök, hogy nem feszeng a jelenlétemben, mint a legtöbb női nemű egyed. A kezdeti látvány meg kellene, hogy akasszon, amiért egy kilincs van a kezében, de csak finoman felnevetek a jeleneten.
- Nem hiszem el, hogy a teraszajtó kilincse nálad maradt. Szerintem a későbbiekben ne környékezd meg, mert kieshetsz, főleg, ha alkohol is lesz a szervezetedben. Add ide, talán sikerül megszerelnem. – lépek oda hozzá lezseren, és ha megkapom tőle, akkor jól szemügyre veszem, és átszelve a tágas helyiséget állok meg a másik felében az ominózus ajtó előtt.
- Nem egy mai darab…de igen…itt az egyik csavar. – hajolok be az asszisztensem előtt, és felveszem a földről az alig látható eszközt. Megforgatom a kezeim között, de ő is bepróbálkozik vele, és akkor a helyén marad a szerkezet.
- Ehhez mégsem kellek. – vonom meg a vállamat, és elhajítom a kis vasdarabot, aztán körülnézek a játékasztalokon, miközben Mila alkoholt tölt ki nekünk.
- Lehetett volna más is, de szeretem a biliárdot. – veszem el tőle a poharamat, és csak röviden emelem fel, utána bele is kortyolok, mert máris a szabályokra térünk át.
- A bőrfotel? Vannak jobb terveim is arra, hogy mit kellene a rendelőben átalakítani, és biztos ebben akarsz fogadni? – sóhajtok egyet, és elveszem az egyik dákót, ha már ezért jöttem el, hogy ma lealázzam a kisasszonyt.
- Én viszem be? Előbb kezdjük el a játékot…honnan kellene tudnom, hogy értesz hozzá? A fehér golyót simán összekeverheted a többivel, és akkor már szinte borítékolható a győzelmem. – magabiztosan húzom ki magam, de a szavaim mögött egy kis játékosság lapul, mert a szőkesége ellenére tudom, hogy nem buta, elvégre én alkalmazom. A kis háromszöget felhelyezem középre, és beigazítom a golyókat is a kezdéshez.
- A krétát merre találom? – pillantok fel átmenetileg, aztán csak fogom magam, és átbattyogok a másik térfélre a fehérrel együtt.
- Még szép, hogy én jövök, mivel én kezdek. – vigyor költözik az ajkaimra, és egy erős lökéssel nyitom meg a játékunkat, aminek köszönhetően az első teli kék le is megy.
- Hoppá…azt hiszem ez az enyém lesz. Mit mondtál….ha én nyerek, akkor lógsz nekem egy masszázzsal, rendben? – öltöm ki rá a nyelvemet, és beviszem a következőt is. Az egyetem alatt verhetetlen voltam, de erről neki nem kell tudnia egyelőre.

■ ■ Zene ■ ■Megjegyzés ■ ■credit

avatar
Egészségügy
Tell me your secrets
28
● ● Posztok száma :
Ryan Reynolds
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Mila Seydoux tollából
Témanyitás ✥ Re: Ötös szoba •• Kedd Szept. 19, 2017 8:46 pm


Gale &&  Mila
Sokszor megfordult a fejemben első találkozásunk óta, hogy a főnököm nem erről a bolygóról származik. Nemcsak azért, mert szerintem példaértékű a munkájában, hanem mert bármibe belefog, Gale megsemmisíthetetlen. Meg azért vegyük hozzá, hogy kinézetre sem kell panaszkodnia, bár ezt csak másoktól hallottam, én nem igazán vettem észre. Jó vicc Mila, nagyon jó vicc. Szóval, a kis elkalandozó elmém azzal állt elő, hogy létezik egy olyan bolygó, ahol a sok jól kinéző férfiuraság megjelenik, majd a földre küldik őket, hogy tönkretegyék szegény, védtelen nők idegeit. Így lenne? Talán. Gale-t elnézve egészen biztos. Bár tartom tőle a kiszámolt pár lépés távolságot, és igyekszem úgy viselkedni, hogy még véletlenül se jöjjön rá titkolt érzéseimre, azért van egy sejtésem, hogy az utóbbival kapcsolatban csúfosan bebuktam. A szüleim arra neveltek egészen 12 éves korom óta, hogy soha nem szabad túlságosan kiadni magadat, különben az emberek elveszítik irántad az érdeklődést. Más emberekkel tökre működik a pókerarc meg a testtartás, amit anyával gyakoroltam a tükör előtt, meg a bevásárlóközpontban, és kint a téren, amely azt sugallta a külvilág felé, hogy: Hé, idenézz, soha nem tudhatod, meg ki vagyok. Azonban a szüleim sem számoltak a Gale Thompson féle mindent letaroló kinézettel, amely képes másodpercek alatt semmivé változtatni évek kemény munkáját. Anya, apa, miért nem készítettetek fel erre?! Úgy érzem magamat, mintha nyitott könyv lennék előtte, és ez nem tuti. Nagyon nem.
A megérkezése eléggé távol áll a hétköznapitól, melyre én vagyok a bizonyos pont a teraszajtó kilincsével a kezemben. Természetesen hős lovagom a segítségemre siet, én pedig ártatlanul vigyorgok, mintha semmiről sem tehetnék, de azért bólintok egyet megelőzően a figyelmeztetésére.
- Ó, ilyenek nem hinném, hogy meg fognak történni. Tudomásul vettem a kapcsolatomat azzal a kilinccsel, többet nem próbálkozok be nála. – jegyzem meg gyorsan, mégis inkább úgy döntök, hogy saját magam szerelem vissza, ha már én okoztam a problémát. Meg amúgy is, nem vagyok én olyan elveszett kislány, és egy részem a nap minden percében szeretné megmutatni, hogy bár az agyam néha kilométerekkel arrébb van a helyétől, de nem vagyok haszontalan szőkeség, aki csak réti nyuszi módjára pislog, ha a nagyfőnök belép az ajtón.
Az alkohol kitöltése után előhozakodok a biliárd ötletével, meg mellé az egyetlen dologgal, ami a kényelmemet szolgálná egy hosszú nap után, amit ott töltünk. Természetesen neki is akadnak ötletei, de most csak az én igényeimre tudok figyelni.
- Gale, szükségem van arra a bőrfotelre. Anyucinak kényelem kell, és az a szék nem elégíti ki ezt eléggé. – vallom be, de már húzza is az agyamat a képességeimet firtatva. Oldalra biccentve fejemet mérem végig az előttem állót, végül sóhajtok egyet.
- A meglepetés erejével szeretnék élni. Terítsem ki egyből a kezdésnél a lapjaimat? Milyen ellenfél lennék akkor? – hozakodok elő én is a kérdéseimmel, majd miután a krétát megszerezzük, és felkészülünk a közös játékunkra, ő vállalja át a kezdő szerepet. Elhelyezkedik, én pedig úgy figyelem őt, mint egy tanulmányt, amit sajnálatos módon nem tanítottak meg akkoriban az iskolapadokba roskadva. Miközben előnyt szerez, ő is elmondja végre mit vár el tőlem a nyeréséért cserébe.
- Én nem emlékszem semmi ilyesmire, de legyen. – a fejemet ingatom, végül beleegyezek a feltételekbe, de ki gondolta volna, hogy itt nem áll le? Lehetséges, hogy valami másban kellett volna fogadnom vele? Nem, ilyen könnyen nem adhatom fel.
- Mindenkinek jár egyszer a gyereknap. Élvezd ki, mert a fotel az enyém lesz. – támaszkodok meg egyik kezemmel az asztal szélén, teljes elszántsággal, hogy legyőzöm a főnökömet, amibe már nem is vagyok annyira biztos, mint a legelején.
■ ■ Zene ■ ■ ■ ■credit
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets
7
● ● Posztok száma :
Amanda Schull
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Gale Thompson tollából
Témanyitás ✥ Re: Ötös szoba •• Kedd Okt. 03, 2017 12:42 pm

to Mila


Nem szokásom az alkalmazottakkal való hencegés, sem túlzott kötődés, de sok minden felborult az ideköltözésünk óta, és Mila már a második asszisztensem. A szigorú főnök szerepét nem rám szabták, és ha fejen állnék, sem bírnék távolságtartó lenni vele teljes mértékben. Kedvelem, és az első pillanattól fogva egy olyan összhang van közöttünk, ami nagyon ritka. Nem feltétlenül a kinézete miatt, de mondjuk az sem utolsó szempont a betegeim körében, akik a férfitábort erősítik, hanem olyan ez, mintha egy szórakoztató, és gondoskodó nő egyesülne a testében. Megbíznak benne, és nekem ez óriási előny. A motel nem túl bizalomgerjesztő elsőre, és tényleg tartok tőle, hogy a fejünkre omlik a homlokzat, de amint átlépem a küszöböt, egy kicsit megnyugszom, és az üzenetben leírtak alapján tájékozódom. Nem lepődöm meg azon, hogy a szőkeség megint valami nem túl hétköznapin ügyködik, és meg sem kell látnia, mert a kezében marad a kilincs. Azonnal a segítségére sietek, de úgy tűnik, hogy nélkülem is feltalálja magát.
- Nem minden kapcsolat gyümölcsöző, és ez bizony köztetek nem az, de ne aggódj, mert iszunk a végére. A szakítás nehéz folyamat. – vigyorodom el, hogy oldjam a benne fellépő feszültséget, de jól veszi az akadályokat, és inkább áttér a piák kitöltésére. Nekem marad a biliárdasztal feltérképezése, és a dákók megszerzése, ami nem kis feladat egyébként, mert az egyik majdnem beakad a szélébe. A végén megfogom a sajátomat, és bekrétázom a végét. A fogadások kerülnek előtérbe, és a nagyszerű győzelmi nyeremények, de a bőrfotelra felhúzom az orromat.
- Ezzel nem érsz nálam el semmit. Nyerd el, mert a „kell” még nem meríti ki azt a fogalmat, hogy szükséged is van rá. Mi a bajod a mostanival? Szerintem kényelmes, és a forgókereke is működik még. Nem születtél bankárnak, és ügyvédnek sem, nem értem, hogy mi ez a nagy fellángolás az olasz bőr iránt. Megint a divatbemutatót lested? – teszem fel a nyilvánvaló kérdést, miután a legutóbbi ebédszünetben azon kaptam, hogy a neten leskelődik a legújabb divatbemárkák után. A nőknek ez egy nagy gyengéje…lásd a húgomat, aki szintén belekóstolt szimpla unalomból a vásárlásba.
- A meglepetés ereje még várat magára, de tudnod kell, hogy az egyetemen verhetetlen voltam. – somolyogva hajolok be, és a háromszög felállítása után meg is lököm a fehéret, és ezzel megszerzem az első pontomat. Időközben az is szóba kerül, hogy én mit akarok, ha mégis Fortuna a kegyeibe fogad ma estére.
- Beleegyezel? Akkor szavadon foglak, és hidd el, hogy mindent behajtok. – kacsintok rá, és elküldöm a bal középső lyukba a következőt, de a harmadik próbálkozásom kudarcba fullad, tehát Rapunzel megcsillogtathatja a tudását, és ezzel kezdetét veheti az igazi versenyhelyzet.
- Ugyan már, most mutasd meg, hogy mit tudsz. – állok el az útjából, és most van időm egy kicsit jobban szemügyre venni a kinézetét. A haja sima, és egyenes, leheletnyi sminket csempészett fel a szemhéjára, és ott csillog az ajakbalzsam is…ha naiv lennék, eszembe se jutna, hogy tetszeni akar, de így megfordul a fejemben, és nem vagyok rest galád módszerekhez nyúlni. Mellésétálok, és elvonom a figyelmét a lövéséről. A kezemet az asztalra támasztom le, és a csípőmmel fogom meg a dákót.
- Kinek sminkeltél Mila? Talán a főnöködnek akarsz tetszeni? – ugratom őt, de a kíváncsiság ott lappang a belsőmben, és a kéklő szivárványhártyákat fürkészem kitartóan.

■ ■ Zene ■ ■Megjegyzés ■ ■credit


avatar
Egészségügy
Tell me your secrets
28
● ● Posztok száma :
Ryan Reynolds
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Mila Seydoux tollából
Témanyitás ✥ Re: Ötös szoba •• Pént. Okt. 20, 2017 12:02 pm


Gale &&  Mila
Ideköltözésemkor anyám a lelkemre kötötte, hogy mihelyst megdobban a szívem egy úriember iránt, egyből jelzek neki. Nem érdekli, hogy füstjeleket, égre írt üzenetet vagy galambpostát használok, de tudnia kell abban a minutumban arról, hogy nem lettem érzéketlen robot, hanem igazán egy hatalmas szívvel megáldott nő vagyok, ahogyan ő is tartja saját magát. Érdekes volt végighallgatni ezt a kis monológot, és ráeszmélni, hogy csak innen derülne ki az emberi mivoltom, másképpen viszont elkönyvelnének valami olajozatlan tákolmánynak. Megdobbant azóta valaki iránt az én kis ketyegőm? Hogyne. Itt van Gale Thompson, aki a maga tiltott valójában képes tönkretenni egy másodperc alatt, mégsem jelezhetek édesanyámnak, hiszen a kiszemeltem gyűrűsujján ott csillog az a bizonyos ékszer, melyet minden erőmmel tiszteletben tartok. Celia Moreau a szabadidejének korlátozásától csak a hűtlenséget utálja még jobban, és ha bejelenteném neki, hogy egy nős ember csalt ki belőlem bármilyen érzelmet is, biztos aznap jó pár imát elmormolna értem, hogy megszabadítson minden gonoszságtól. Szerencsére ez elkerülhető végkifejlet, hiszen ha rajtam múlik, szülőanyám sosem fogja megtudni érzelmi botlásomat, sem csalfa gondolataimat, amelynek muszáj csak elkószált bűnös eszméknek maradniuk.
A főnököm már jól ismer. Tudja, hogy mennyire szétszórt tudok lenni, de a kezemben maradt kilincs már nálam is kicsapta a biztosítékot. Ennek ellenére magamhoz képest meglepő gyorsasággal oldom meg a problémát, melyet a jelenléte nélkül képtelen voltam.
Egyszerű mosollyal nyugtázom Gale szavait, és mihelyst visszakerül a helyére az ajtóhoz illő darab, apró, pusztán megjátszott fintorral reagálok, végül összeszedem jól elzárt istennői mivoltomat, és határozottságot színlelve töröm meg a tőlem szokatlan csendet.
- Még jó. A szívem nem bírná ezt a megpróbáltatást folyékony vigasz nélkül. – jegyzem meg mellékesen, de nem sokat időzök a képletesen összetört szívem megragasztásával, mert az ittlétünk oka jobban felspannol, mint azt ahogyan emberileg eltudnám szavakkal magyarázni. Az italok kitöltése után egyből a tudtára is hozom, hogy mire lenne szükségem, de nem vesz komolyan. Magyarázatokra, okokra van szüksége miért is van szükségem annyira egy bőrfotelre. Komolyan, kinek kell ezt megmagyarázni?
- Nem néztem divatbemutatót. – vágom rá tiltakozásom kifejezéseképp, de utána csak panaszosan kifújom a levegőt.
- Jó egy kicsit..de nem ez a lényeg. Nem szeretnél boldognak látni? Mert engem Gale az a fotel irtó boldoggá tenne. – folytatom tovább, de nem hagyom figyelmen kívül a játék menetét sem, amiben nem meglepő módon jeleskedik. Igazságtalannak tartom, hogy néhány személy egyszerűen csak tökélyre lett fejlesztve, míg a magam fajta halandó örül neki, ha nem törik a tükör ezernyi darabra a reggeli kinézete miatt vagy esek orra az eleganciára szabott magasított lábbelikben.
- Ha már a kényelmesnél tartunk, gondolom nem okoz problémát majd, ha kicserélem a székünket, igazam van? – érdeklődve vonom fel az egyik szemöldökömet, miközben minden mozdulatát figyelemmel követem, mint egy ragadozó a prédáját. Lehet a divatbemutatók nézése mellett az állatos műsorok tanulmányozását is csökkentenem kellene, mert bárhogyan is nézem, nem születtem sem gepárdnak, sem bármilyen nagyobb termetű macskának kiélezett vadászösztönnel.
- Ki gondolta volna? – égnek emelem egy pillanatra a tekintetemet az egyetemi éveit említve, de ez nem azt jelenti, hogy nem él bennem egy jó nagy adag versenyszellem vagy lettem még jobban megszállottja a győzelemnek. Elszánt vagyok, mi több legyőzhetetlennek érzem magamat, és mikor rám kerül a sor, meg is csillogtatom felé tudásomat.
- A beleegyezésem édeskevés lesz, főnök.  – vigyorodok el egyenlítve a játék állásán, de egy kissé meginog a billiárdba vetett figyelmem, amikor olyan kérdéssel hozakodik elő, mellyel nem számoltam. Hümmögve egyet ízlelgetem ezt a pár szót, és igyekszem figyelmen kívül hagyni a társaságom közelségét, ami kissé zavarba hoz. Ennek ellenére azon vagyok, hogy kívülre ebből minél kevesebbet mutassak meg.
- Csoda, hogy még nem ejtett orra az a hatalmas önbizalmad. Egy nő már nem is sminkelhet csak úgy szimplán saját magáért? Ti férfiak azt hiszitek, hogy minden körülöttetek forog.  – a fejemet csóválom, végül megszerzem az előnyt, de a következő már rosszabbul megy, így ismét övé a terep.
- Gondoltam nyilvánosságra hozom a mostanában kialakult menthetetlen szerelmemet önmagam iránt. – vonok vállat játékosan, majd a poharamért nyúlok egy kis segítség érdekében. Ha ilyen kérdésekkel bombáz, nem csak egy-két italra lesz szükségem.
■ ■ Zene ■ ■  ■ ■credit
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets
7
● ● Posztok száma :
Amanda Schull
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Gale Thompson tollából
Témanyitás ✥ Re: Ötös szoba •• Pént. Nov. 03, 2017 6:48 pm

to Mila


Nem tudom, hogy a feleségem mit szólna, vagy más a házban ehhez a kis görbe estéhez, de a gyűrű nekem sokat jelent, és nem csalnám meg Debbiet. Szeretem őt, de néha úgy érzem, hogy másfele tartunk, vagy túl sok időt töltünk egymás társaságában. A karrierje, a munkám is egy igazi kihívás, meg egyeztetés kérdése, de Blair, és a szüleim miatt még többet hozunk ki a mostani helyzetből. Megpróbálok kiegyensúlyozott lenni, nem kivetíteni a gondjaimat másra, de ilyenkor...amikor Milával vagyok nem kell megjátszanom magam. Nem sok ideje áll az alkalmazásomban, de kedvelem. Jól döntöttem akkor, hogy a szívemre hallgattam, és nem az eszemre, mert akkor nem őt vettem volna fel. A tapasztalat fontos, de még fontosabb az, hogy együtt tudjak dolgozni az asszisztensemmel, és hasonló legyen a gondolkodásmódja, mint nekem. Megtalálta a zsák a foltját. A lepusztult kinézetű szoba nem hoz zavarba, egy ideig az egyetem alatt hasonló szállásokon aludtam, de sohasem panaszkodtam. A játék kedvéért vagyunk jelen, igaz a darts volt az alapja az estének, meg az alkohol, most mégis biliárdozunk, és már tétekről hadoválunk. Megindul bennem az adrenalin löket, egy kis időre levehetem a vállamról a terhet, és ismét visszabújhatok a fiatalkori bőrömbe. Mekkora felüdülés volt a főiskolán, ha esténként bandába szegődtünk, a szobatársakkal együtt buliztunk, olcsó sört szlapáltunk. A divatbemutatóval direkt cukkolom, nem tettem szóvá odabent, mert mindenkinek megvannak a maga gyengéi, de Mila hajlamos sokkal szeleburdibb lenni, mint női társai. Belekortyolok a poharamba, és azon morfondírozok, hogy melyik golyót tegyem el legközelebb, mert eléggé jól állok a kezdés óta.
- Én szeretném, ha boldog lennél, de egy fotel még nem zálog ahhoz, hogy hosszú távú eredményeket érjünk el a depressziód, vagy a kényszerhajlamod kezelésében, nem gondolod? – kacsintok rá, de eléggé jó a meggyőzőereje, sőt beadnám a derekamat, ha nem ismerném úgy, mint a rossz pénzt, de a nagyzolásomnak meglesz a böjtje, mikor elrontom a lökést, és átadom neki a lehetőséget a játék folytatására.
- Ahhoz előbb meg kell nyerned ezt a kört, és te jössz. Mutasd meg, hogy a szőke kobakod többet rejt, mint egy kis agy. – hergelem fel, de az élcelődés sem olyan hatással van rá, hogy megsértődne rajta, mint a legtöbb nő, hanem visszavág. Oldalról sandítok végig a kinézetén, és nem vagyok rest szóvá tenni, hogy észrevettem a leheletnyi sminket az arcán. Odaállok mellé, hátha zavarba hozom, de nem átlagos lány, és máris ott a pontszerző magas labda nála.
- Én ezt nem állítottam. – védekezően tartom fel mindkét kezemet, így a lábam között fogom meg a dákómat, és felnézek a málló plafonra.
- Én csak abból indultam ki, hogy neked már megvan a megfelelő önbizalmad, és a hétköznapokban sem sminkelsz, ha találkozunk, de ez most informális környezet, ha nem tévedek? – mutatok a dákóval az ágy, a pia, aztán meg a terasz felé.
- Itt most nem tartasz feltétlenül a főnöködnek, vagy rosszul hiszem? – féloldalas vigyorral veszem át a helyét, és miközben a riposzton rágódik, én lelökök egymásután két golyót is.
- Már most érzem, hogy vesztésre állsz, de ne aggódj, majd karácsonyra megkapod azt a széket, ha nem felejtesz el írni a Mikulásnak. Menthetetlen szerelem? – hajolok be a biliárdasztal fölött, és úgy tekintek fel a kéklő szivárványhártyákba.
- Nárcisztikus éned ma este fog a felszínre törni? Várjál, akkor rosszul ítéltelek meg, és most bántja az én egómat is, hogy nem feleltem meg az elvárásaidnak, hogy miattam vidd fel a szájfényt. – biggyesztem le az ajkaimat, és kegyelemdöfésként belököm az utolsó előtti golyómat is.
- Rosszul áll a szénád Mila. – egyenesedek ki, és a krétával együtt hegyezem ki a dákóm végét, de a kaján vigyort nem tudom letörölni a képemről.

■ ■ Zene ■ ■Megjegyzés ■ ■credit

avatar
Egészségügy
Tell me your secrets
28
● ● Posztok száma :
Ryan Reynolds
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Sponsored content tollából
Témanyitás ✥ Re: Ötös szoba ••

Tell me your secrets

Ötös szoba
Second Chance frpg
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Pihenőszoba
» Fürdőszoba
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Fürdőszoba
» Fürdőszoba

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Külváros :: Városszéli motel-