REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥



Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

Today at 10:41 am
Yesterday at 10:04 pm
Yesterday at 8:54 pm
Yesterday at 8:37 pm
Yesterday at 8:37 pm
Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥




A legtöbb felhasználó (43 fő) Kedd Okt. 17, 2017 9:10 pm-kor volt itt.
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .
REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY



Szeretettel Admin tollából
Témanyitás REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Hétf. Júl. 17, 2017 10:05 pm

******
avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets

954
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


Szeretettel Armand Assante tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Hétf. Aug. 14, 2017 7:05 pm

Pandora – Armand


A hosszú műtét jutalma két dolog (a harmadikon kívül). Hazamehetek, pihenhetek és még túlórapénzt is kapok. Tudom, dög vagyok ezért, de ebből élünk (meg apám tőkéjéből. Mármint, Armand apjának a tőkéjéből). De a siker az, ami inkább hajt előre, a páciens túlélte a műtétet, már csak lábadoznia kell.
Nincs kedvem most az itteni zuhanyzót használni, egy méregerős kávé és péksütemény halmának befalása után a bringámat kaptam a vállamra és tartok kifelé. Eszemben sincs a közösben parkoltatni a cangát, kocsi és motor még oké, a bringámat nem adom. Ez meg a Violet-örökség része. Armand, nem én, skizó még nem vagyok (remélem), sokszor mondogatta, hogy képes leszek harmadiknak a biciklit berakni az ágyba, annyira babusgatom. Mit ne mondjak, igaza volt. Néha nagyon szerettem volna a szobába behozni, hogy rávessek néha egy-egy pillantást.
Zizeg a telefon, fene, hogy a zsebembe tettem, még mindig nem tudom megszokni, hogy NEM tesszük a mobilt a zsebembe, mert ha beindul, akkor én is.
- Hogy b... – inkább elhallgatok és halászom a zsebemből, állva a folyosó közepén, teljesen elfeledkezve arról, hogy ez egy közlekedő folyosó, hiába széles és a vállamon meg egy bicikli van.
Megnézem a kijelzőt, üzenet jött, az nem lényeges, de mire visszatenném a kabát belső zsebébe, mire lendülne a kezem, addigra én lendülök, mert a bicikli hátsó kereke önálló életre indította az egész vázat, magával rántva és megfordítva, így szerencsére a bicikli leesik a vállamról, de én hülye, automatikusan kapok utána, még él bennem az anyareflex, mire állon vág a nyereg.
Á, nem állok ott, az államat fogva, mint egy hatéves, nem törődve azzal, mi vitte el majdnem a biciklit. Valójában nem tudom eldönteni, röhögjek, vagy inkább ordítsak, mert baromira fáj az ütés.
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets

19
● ● Posztok száma :
Nikolaj Coster-Waldau
● ● karakter arca :


Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Kedd Aug. 15, 2017 9:21 pm

Pandora && Armand

Pontosan annyi kedvem volt megint betenni ide a lábamat, mint amennyire kiült az arcomra. Utáltam ezt a helyet, a sok fertőtlenítő szagot, az orvosok fura pillantását, vagy éppen aggódóét. Nem tudom mitől tart ez a kórház. Megmentették az életemet, vagyis valami olyasmi, mert igazából az enyémet senki se mentette meg. Meghaltam, mint az a szerencsétlen lány is, akinek gondolnak engem. Egyszerűen még két év után is tudtam ezen bosszankodni, vagy éppen érthetetlenül állni a dolgok elől, de ahogy mindig úgy most is megtorpantam pár pillanat erejéig a folyóson és vettem egy mélylevegőt. Így próbáltam nyugtatgatni magam és szép lassan sikerült is lenyugodnom, az pedig kész szerencse volt, hogy ezeken a folyósokon nem jártak annyian. Ugyanakkor errefelé is volt egy kijárat, amit jobb szerettem, mint a főbejáratot, hiszen olykor újra és újra megjelennek az idegesítő paparazzik és az se segített igazán, hogy a múltkori balesetem, amikor a szoknyámat elvitte egy biciklis az bekerült a címlapokra. Legszívesebben elégettem volna az összes ilyen szennyújságot, én pedig jó pár napig rejtőztem mindenki elől, hiszen a kollégáim közül is páran furán pillantottak rám. Mintha én tehettem volna arról, hogy elvitték a szoknyámat, mert rossz helyen biciklizett az illető és figyelmetlen volt. A ruhám beakadt és paff, meglett a baj.
Újabb fejrázás, újabb mély levegő, majd egy megszokott idegesítő szokásként végigsimítok a szoknyámon, hogy utána folytassam az utamat, csak arra nem számítok, hogy hamarosan egy kerék akar elütni. Könnyedén csapódik nekem, mire egy kisebb sikítás közepette a földön kötök ki, majd sietve kúszom/ugrom arrébb, amikor is még a bicikli is a földre zuhan. Szerintem ideje lesz kerülnöm eme fajta közlekedési eszközöket. Kell egy kis idő, mire sikerül felfognom, hogy nem egyedül vagyok a folyóson.
- Jól van? – kérdezem meg aggódva, hiszen hirtelen fel se tűnik, hogy ismerem az illetőt. Lassan pedig sikerül lábra tornáznom magam, de az egyik lábam kicsit fáj az ütközésnek köszönhetően. A ruhám… inkább hagyjuk, mint akin átment egy kisebb úthenger. – Armand? – szólalok meg végül ismét meglepetten, majd közelebb sétálok. – Minden rendben van? Nagyon megütött? – bár fogalmam sincs, hogy hol találta el, ha csak nem vérzik az arca, szája. Mert akkor eléggé nyilvánvaló, de mivel éppen azt próbáltam elkerülni, hogy palacsinta legyen belőlem, nem is nagyon figyeltem azt, hogy a másiknak milyen baja esik közben.


■ ■  Bocsi, nyomi lett. Lesz még jobb is. doboz ■ ■credit

avatar
Online
Elit
Tell me your secrets

486
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


Szeretettel Armand Assante tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Csüt. Aug. 17, 2017 7:38 pm

A sikításra a kapkodás gyorsabb lesz, hogy megfogjam a nyamvadt kétkerekűt, s hogy ne mozgassam, hanem csak megtartsam, de a lendület beindult és jól állon töröl. A kormányt fogom, de olyan szerencsétlen, nyaklott helyzetben van a bicikli, hogy aki látná, elröhögné magát, de én csak az állam fogom, ezer szerencse, hogy nem hallottam se reccsenést, se erős nyomást, de azért istenesen fáj. A férfitest tényleg ilyen nyámnyila, Violetként ez meg se nyekkent volna.
Ja, igen, volt egy sikítás. És én férfi vagyok, tehát nem azért ugrok, mert anyatigris vagyok, hanem mert úriember segít bajbajutott hölgyeken. Egészen addig ezt merő ostobaságnak tartottam (az én Armandom bármikor megmenthetett. Azok az erős karok, széles vállak, awww...), míg nem érzékeltem saját magamon azt, hogy bizony kisebb energia befektetéssel, sokkal erősebb vagyok, mint nőkoromban. Új szót fedeztem fel. Nőkoromban. Értelmezi egyáltalán ezt a szótár?
Szóval fordulni és ugrani, hiába fáj veszettül az állam, még a látásom se túl tiszta.
- Ön jól van? – ez nagyjából úgy hangzik, mint amikor a kölköt játékból a dunyha alá tettem és úgy játszottunk medvéset. Fojtottan és raccsoló-selypítősen. Nem érzem a nyelvem sem. Ugye nem haraptam le?
- Igen. Pandora? Neked esett-e bajod? Szerencse, hogy kórházban vagyunk – fordulok felé, megnézve, aztán elmosolyodom, amennyire tudok, de mégsem megy, a kezem vissza kell tenni az államra. Nem ugrott ki, de jól eltalálta baloldalon a nyereg.
- A sikítás egészen frenetikusra sikerült – a falnak döntöm a biciklit, nem érdekel, ki szól meg érte. És azta, még mindig raccsolok és selypítek. Le kell hűtenem az állam, lehet, hogy nem is lesz elég a hideg kóla.

//Még egyszer szabadkozol, összecsomagollak és postára adlak Razz <3 <3 //
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets

19
● ● Posztok száma :
Nikolaj Coster-Waldau
● ● karakter arca :


Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Csüt. Aug. 17, 2017 10:27 pm

Hirtelen tényleg nem akarom elhinni, hogy ennyire elhagyott volna Fortuna. Két éve megöltek, belekerültem ebbe a testbe, aki ráadásul öngyilkos akart lenni. Pedig én sose tennék ilyet, mellé pedig még megnyertem magamnak a mágnás kisasszony címet is, pedig nem kértem. És akkor ott van az az incidens, amikor leszakították a szoknyámat, most meg tényleg egy kerék üt agyon majdnem, hogy utána egy bicikli essen rám majdnem. Ez tényleg Pazar nap, bár azt se értem, hogy mit keres a kórház folyosóján valaki biciklivel, hiszen még futkosni is tilos.  
- Remekül. – mormogom kicsit az orrom alatt, mielőtt sikerülne felállnom és a kisebb ütések ellenére is felmérni azt, hogy komolyabb bajom nem lett. Aztán pedig kapcsolok, hogy vélhetően talán másnak nagyobb baja is van, mint nekem a rosszkedv és mellé ez. Egyébként se szerettem sose bunkó lenni senkivel se. Inkább akkor hallgatásba is képes vagyok menekülni, mintsem megszólaljak, vagy ha igen, akkor inkább jobb menekülni.
- Szerencse? Inkább balszerencse, én megmondtam, hogy ezt a helyet jobb elkerülni és lám, igazam is lett. – ebből pedig tökéletesen érezheti, hogy tényleg nem szívesen teszem be ide a lábamat. Kár, hogy ez nem kívánság műsor és kötelező megjelennem, mert ha nem teszem meg, akkor eljut anyáék fülébe és akkor meg kezdődik a csata, meg a szentbeszéd, ahhoz meg se kedvem nincs, se ingerenciám, mert már rég kinőttem belőle. Főleg, amikor olyan miatt kell hallgatnod, amihez semmi közöd sincs.
- Köszönöm, most már tudom, hogy bátran alkalmazhatom. – mosolyodom el barátságosan, majd végül közelebb lépek és kicsit megrázom a fejemet. – Talán nem kellene beszélned, meg erre egy fagyott borsó se ártana… mármint jég. – pontosítok sietve, majd körbenézek és a biciklire nézek. Még mindig nem értem, hogy miként is hozhatta be, de nem az én dolgom. Én itt csak páciens vagyok, semmi több. – Esetleg van itt is valahol jég? Akkor hozok neked, nem vagyok orvos, de ezt talán még én is el tudom látni. – hogyne tudnám ellátni... Nem törött, így kábé olyan, mint amikor egy bűnöző éppen állon vág, vagy szájon. Nem először látok hasonlót, de szerencsére velem még sose történt ilyen, remélem ez így is marad.

|| Hahha, azt azért megnézném. Razz <33
avatar
Online
Elit
Tell me your secrets

486
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


Szeretettel Armand Assante tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Pént. Aug. 18, 2017 8:56 pm

- Kórházba senki sem szeret járni. A személyzeten kívül – felnevetnék, de inkább nem kockáztatok.
- Sajnálom, nem akartam senkit sem megsebesíteni – eddig a bicikli nem minősült veszélyes eszköznek, azt hiszem, az igazi Armandnál is a saját hülyesége okozta saját halálát, mint ahogy nálam a saját ügyetlenségem és figyelmetlenségem. A versenyszellememről meg nem is beszélve. Meg is kaptam érte a magamét.
- Az biztos, hogy én elfutnék, elég hangos volt.
A nem kéne beszélnemre legyintek. Már késő, mozgattam az állkapcsom, ha el lenne törve, akkor nem menne.
- Eltörve nincs, a nyelvem viszont szépen szafaládé méretűre fog dagadni, szóval jég is kéne. Igazi. A büfében talán van – indulok meg, amire a bicikli nyaklik egyet és elborul. Felsóhajtok és úgy hagyom. Ha elviszik, nem bánom, még ha méregdrága is volt. Ezért nem hagyom a lenti őrzőben. Most viszont rendesen cserbenhagyott. Aztán három lépés után mégis visszafordulok és megfogom a felső, átvezető száránál a járgányt és úgy viszem.
- Lift? – engedem előre Pandorát. – Neked sem ártana jegelni a csuklódat, vagy a kezedet.
Hohó, kezd dagadni a nyelvem, még viccesebben beszélek, mint fél perccel ezelőtt, fel is függesztem a tekintetem a lift mennyezetére és inkább hallgatok.

|| ||
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets

19
● ● Posztok száma :
Nikolaj Coster-Waldau
● ● karakter arca :


Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Szomb. Aug. 19, 2017 9:42 pm

- Aww valld csak be, hogy ők se mindig. Hallgatni a sok beteget, meg amikor ők jobban tudják mi is a bajuk. Azért az eléggé fárasztó lehet. Bár igaz, te inkább altatva látod őket, így lehet ilyen szemszögből neked könnyebb. – mert azt azért nem mondanám, hogy a munkáját tekintve az könnyű. Nem hiszem, hogy lennék valaha orvos vagy ha igen, akkor ilyen szakirányt választanék. Egyetlen egy rossz lépés és máris valakinek az életébe kerülhetett dolog. Tudom, egykoron a rendőröknél is így volt, de valahogy mégis jobban félném azt csinálni, amit ő, mint attól félni, hogy rendőr legyek újra.
- Semmi baj, megesik. – rántom meg kicsit a vállaimat, hiszen nem történt semmi komolyabb baj szerencsére, meg elnézve őt sokkal rosszabbul van, mint én. Így inkább neki kellene orvost keríteni, mintsem nekem.
- Biztató, akkor lehet lassan valaki megjelenik itt, mert nem tudja mi is történt. – remélem azért annyira hangos nem volt, hogy idecsődítsen valakit. Nincs kedvem még több ember figyelmét elviselni ma. Legszívesebben egész nap otthon maradtam volna, néha vannak ilyen napjaim. Két év, két éve élem valaki más életét, elégé bizarr és még mindig képes olykor eléggé mélyre nyomni.
- Szerintem jobban járunk, ha inkább valami ápolót keresünk és onnan szerzünk jeget. – pillantok rá komolyan. Nem vagyok orvos, de az is tuti, hogy nem a büfébe fogok menni jégért. Végül pedig elindulok lassan a lifthez, hogy megnyomjam a megfelelő gombot, mert pontosan tudom, hogy merre is kell már menni a sürgősségire. Ott biztosan tudnak adni neki valamit, arra meg, hogy továbbra is beszél csak megforgatom a szemeimet. Miért kínozza magát? Biztosan nagyon fájhat neki.
- Jól vagyok, ne aggódj ennyit. – pillantok rá a liftben, majd hamarosan meg is érkezünk a földszintre és ha megpróbálna a büfé felé menni, akkor elkapom a kezét és magammal húzom a sürgősségi irányába, legalábbis megpróbálom. – A sürgősségire megyünk és nem a büfébe! Remélem te se gondoltad komolyan azt, amit fent mondtál! – komolyan orvos és akkor még ő se akarja betartani a szabályokat? Az eszem megáll.
avatar
Online
Elit
Tell me your secrets

486
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


Szeretettel Armand Assante tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Vas. Aug. 20, 2017 8:18 pm

- Az nem zavar – vonok vállat. Az nagyjából olyan, mint amikor a gyerekeim kezdik el mondani a magukét. Vagy valami hasonló. A felnőtt én vagyok, meghallgatom őket, ha igazuk van, akkor igazat adok nekik, ha nem, akkor meg úgyis úgy döntök, ahogy megfelelőnek gondolom. Ez a határozottság van a válaszomban, selypítés-raccsolás ide meg oda. – Nem mindig alszanak – nevetem el magam, de aztán felszisszenve abbahagyom. Áh, ezt az egyet nem bírom a férfitestben! Ilyen nyámnyila testet!
- Mire ideérnének, addigra mi már nem leszünk itt – nem merek most mosolyogni sem.
Csak szusszantok az ápolóra. Ugyan, egy kis jég, az meg minél előbb, utána meg jöhet a többi. Vagy inkább hazamegyek utána és letolok fél üveggel a legjobb whiskyből és holnapra már csak a lila volt marad a képemen. Meg a duzzanat, ha közben lecsúszok a fagyasztott borsóról álmomban.
Csak egy képet vágok arra, hogy ne aggódjak annyit, de lassan a képvágás sem fog menni.
A biciklit nekitámasztom a falnak, nem fogom magam után végighúzni a folyosón.
A rántásra újfent megharapom a nyelvem, s mivel a zsibbadás már kijött belőle, s istentelenül fáj, felnyögök, de fel nem ordítanék. Az olyan... fúúúj. De a másik kezem odakapom az arcomhoz és rosszallóan tekintek Pandorára, miközben hagyom magam rántani a sürgősségire.
Ott viszont egyből az őt tolom előre, és mutatok rá végig, hogy nézzék meg, majd az államra mutatok és a nyelvemre be, mert beszélni azt most éppen nem megy. Jeget basszus, jeget, de rohadt gyorsan!
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets

19
● ● Posztok száma :
Nikolaj Coster-Waldau
● ● karakter arca :


Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Vas. Aug. 20, 2017 8:38 pm

Nem felelek azokra, amit mond, mert nem akarom, hogy többet beszéljen. Nem azért, mert idegesítene vagy bármi, hanem mert egyszerűen nem akarom, hogy komolyabb baja essen. Nem vagyok orvos, Maisie szerintem jobban tudná mi kéne a betegnek, ahogyan Armand is biztosan tudja, de én nem. Nem voltam sose orvos, egy kicsit jobban értek hozzá, mint az átlag, de akkor se mondanám biztosra a dolgokat. Rég volt már az, hogy rendőr voltam én is. Ahogyan még mindig csak messziről voltam képes megnézni a síromat, nem voltam képes odasétálni, mintha csak túl ijesztő lenne szembenézni a halállal, vagy mi is lenne a legjobb szó rá.
- Sajnálom, de ha nem akadékoskodsz, akkor kevésbé fog fájni. – pillantok rá, amikor tudomásomra hozza a rántásom nem volt éppen finom számára. Komolyan, elhiszem, hogy fáj neki, de már rég ott lehetnénk a sürgősségin, ha nem akarná játszani a férfimacsót, hogy neki semmi baja nincs. Elég ránézni és látszik, hogy de van baja.
- Hééé, inkább őt lássák el, mert neki nagyobb baja van. – mondom sietve, mire a nővérek megforgatják a szemüket. Az egyik engem visz magával, a másik pedig Armandot kapja el. Hamarosan pedig kapok sínes kézrögzítőt, mert nagy baj nincs állítólag, de azért megzúztam sikeresen. Már csak ez hiányzott. Sóhajtok egyet, aztán pedig vissza is kísérnek hozzá. Elmosolyodom, amikor meglátom, mert érdekesen fest, de mintha már kicsit lejjebb ment volna a duzzadás. Leülök mellé az ágyra, ha nem feküdt rajta, ha meg feküdt, akkor kicsit arrébb lökdöstem, hogy legalább a szélére le tudjak ülni.
- Szomorú, nem volt rózsaszín nekik. – mutatom meg a rögzített, de csak viccnek szánom, majd elveszem tőle a jeget és inkább én tartom oda az arcához. – Jobb már? – bár abban se vagyok biztos, hogy tud beszélni, de akkor inkább pislogjon párat, vagy valahogyan igazán megpróbálhatna majd jelezni.
avatar
Online
Elit
Tell me your secrets

486
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


Szeretettel Armand Assante tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Kedd Aug. 22, 2017 9:14 pm

- Ilyen se volt még, hogy elraboljanak – színészkedek, de ezt már alig tudom kipréselni a számon, és a mellett, hogy hihetetlen szinten fáj, annyira tudnék röhögni a saját beszédemen, ezért maradok a pantomimnél.
Hogy aztán rosszallóan nézzek rá a kezem felett. Sosem tudhatja, lehet, hogy nálam a füst nagyobb a lángnál!
Nem haraptam le a nyelvem, s le belőle, de összezúztam, kaptam injekciót, csak úgy sürögtek körülöttem a nővérkék, és a dokinéni, és valahol felmerült bennem a régi tulajdonosa a testnek. Szeretett szoknyák alá nyúlkálni, a csibék csiripelését hallani maga körül. Ha nem lenne rossz, erre most vágnék egy arcot. Nagy kan voltál, Armand, lehet, hogy ezért fizettél azzal, amivel? Nem felejtettem el, ki vagyok, de álmaimban, vagy bevillanásokban felbukkan a valódi Armand és nehéz eldöntenem, hogy jó vagy rossz lélek volt-e. Nem is az én reszortom. De ha adott, azt kézzel és szívből. Talán ezért is akart doki lenni, nem feltétlenül a pénz, vagy a felvágás a szakmájával, volt a hajtóerő.
Aztán kaptam jeget a számba is, és kívülre is, hogy még jobban segítse a duzzanatot lohasztani. Plusz még várni a röntgenre, mert az alapján tudnak még többet mondani. Sóhajtva ülök az ágy szélén, lóbálni sajnos nem tudom, pedig elég magasra teszik ezeket az ágyakat, hogy hozzá lehessen kényelmesen férni a pácienshez. Ezt az újítást kifejezetten szerettem, nem Gizmóként kell görnyednem a beteg fölé a műtőasztalon vagy az ágynál.
Majdnem felnevetek, de abból sziszegés lesz, a fájdalomcsillapító ugyan hat, de ha az ember hülyeséget csinál, akkor azt még érezni. Csodálkozva nézek arra, hogy elveszi a jeget, aztán elégedetten és kissé értetlenül tekintek rá, amikor végül is az arcomra teszi vissza.
Kaptam tollat és füzetet, mert a beszéd egyelőre nem csak, hogy nem megy, de még tiltva is van.
Kicsivel. Neked mit mondtak?„ majdnem odateszem elé, mire rájövök, hogy így félreérthető, mert egyszerre írni és gesztikulálni nem megy, ezért gyorsan visszakapom magam elé a füzetet és még kiegészítem. „ rólad.
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets

19
● ● Posztok száma :
Nikolaj Coster-Waldau
● ● karakter arca :


Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Pént. Aug. 25, 2017 9:18 pm

- Mindent egyszer el kell kezdeni nem? Vagy éppen kipróbálni. – rántom meg a vállaimat könnyedén miközben magammal húzom. Az se érdekel, hogy nem örül neki, de nem érdekel. Rosszabbul néz ki, mint az én kezem. Meg egyébként is tudom használni, így akkora baj nem lehet. Maximum zúzódás, az meg nem a világ vége. Pihentetés, kenőcsők és hamar jobban is lesz, legalábbis remélem tényleg ennyi a baj.
- Gondoltam csak segítek, úgy mégis csak könnyebb írni, ha én fogom, vagy kéred vissza? – pillantok rá kérdőn, amikor meglátom a pillantását, amiért elvettem a jeget és én nyomom az arcához. Ezt se hittem volna, hogy itt ragadok a kórházban. Pont azon a helyen, amit ha tehetnék, akkor 7 mérföldes körzetben elkerülnék, de nem tehetem meg. Ha nem jelenek meg, akkor „anyáék” is riasztva vannak, arra meg pláne nem vágyom. Elég elviselnem azt, hogy pszichológushoz kell járnom olyanért, amit nem is én követtem el. Kész vicc ez a második esély és egyáltalán nem jobb. Minden sokkal nehezebb, nem is kicsivel.
- Csak kicsit megzúzódott, de semmi komoly. – felelek sietve, majd kíváncsian pillantok az ajtó irányába, de senki se jön. – Mit mondanak, mekkora a baj? Netán pár napig némaságot kell fogadnod, vagy csak pár óra lesz? – kérdezem kíváncsian, mert fogalmam sincs mekkora lehet a baj nála, nem fest még mindig túl jól. – Mikorra lesz eredmény? – az is lehet, hogy nála még meg sincs a pontos diagnózis. Kicsit meglóbálom a lábamat, mint a kisgyerekek, hiszen az enyém nem ér le a földig, még így se. Magas vagyok, de annyira akkor talán még se. – Hazavigyelek majd? – a biciklije tönkre ment és akkor még ott van az a sérülése is.

Rövid és béna lett, bocsi doboz
avatar
Online
Elit
Tell me your secrets

486
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


Szeretettel Armand Assante tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Szomb. Aug. 26, 2017 8:58 pm

- Sokba fogok kerülni. Kényes ízlésem van – ha ezt egyáltalán lehet hallani, mert a nyelvem az teljesen lebénul, s az állam is beindul.
Meg akarom rázni a fejem, de akkor meg a jégakku nyomná szét az állam, így a kezemet kezdem rázni, jelezve, hogy nem, nem baj. Mosolyognék, de eléggé lebénítottam az arcom, a szemem azonban vigyorog. Amihez a fájdalomcsillapító nagy mértékben hozzájárult.
Megkönnyebbülten felsóhajtok, hogy nincs nagyobb baja.

„Az jó, örülök, hogy nem esett nagyobb bajod.”
„Holnapra már lohadni fog, de még nagyon nem beszélhetek. Szerencse, hogy több órás műtétem lesz, az asszisztensek meg szavak nélkül is tudják, mit kérek.” A profizmus. Amit szeretek. Armand szeretett, pontosabban.

„Nemsokára hozzák az eredményt a röntgenről, de nem tört el, azt érezném.”
Kimaradt, hogy mi, ismét visszakapom a papírt és hozzátoldom: „ az állam”

Az írásom finom, nőies, olvasható. Még Armand keze sem tudta eldurvítani, főleg, hogy nagyon precíz mozdulatokat tudok vele tenni. Ha én ezzel tudtam volna hímezni és lőni...

Ha nem te vezetsz..” Amikor elolvasta ezt, akkor a keze felé intek.

Megérkezik a doki, megnézi egy pillanatra ugyan Pandorát, de máris mondja az eredményt. Nincs eltörve, csak erősen megzúzódott, így pár napig sötétlila folttal fogok rohangálni. Nem gond, van sminkcuccom, majd letakarom vele.

„Mehetek?” Tartom a doki elé a füzetet, mire szabad utat kapunk.

Pandorára nézek, kérdőn, s felállok, miután a kolléga távozott, de láttam rajta, hogy alig bírja visszatartani a röhögést. De jó, mindenki rajtam fog röhögni.

„Meghívhatlak valamire, fájdalomdíjul?”
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets

19
● ● Posztok száma :
Nikolaj Coster-Waldau
● ● karakter arca :


Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Szomb. Aug. 26, 2017 9:32 pm

Elkerekedik a szemem, mert nem akarok hinni a fülemnek.
- Megvesztél? Így akarsz műteni? – kérdezem minden hezitálás nélkül. Talán néha túlzottan is őszinte vagyok. – Értem én, hogy nem a kezed sérült meg, de nem tudsz beszélni és mellé még gyógyszert is kell szedned. Te se akarhatsz ekkorát kockáztatni. – mert ha igen, akkor a végén nehogy megint megsérüljön, hogy ne jöhessen be, mert én tuti nem fogom engedni. Tudom, csak ismerősök vagyunk, de akkor is ez totálisan felelőtlenség lenne. Az se érdekel, hogy menny ideje csinálja már ezt, aztán meg ha valami baj történik, akkor őt veszik elő.
Az írása meg egészen nőies, és szép. Oké, tudom egy-két pasi tud így írni és szívsebész, így annyira nem kellene meglepődnöm. De ugyanakkor kisebb mosolyt még az én arcomra is csal vele.
- Semmi bajom, de köthetünk alkut. Én nem vezetek, te meg nem műtesz holnap. – eléggé határozottan csendül a hangom és láthatja, hogy nem viccelek. Rajta áll igazából. Tudom, szeméthúzás a részemről és nem is nagyon szoktam ilyet tenni, de most más lehetőséget nem láttam.
- Meghívni, így? Beszélni nem tudsz, majd legközelebb, amikor már te is jobban leszel? – vetem fel, mert az mégis annyira ízé lenne, ha én eszem vagy iszom valamit, ő meg csak ül és bámul némán. Az annyira nem lenne jó.
- Elvigyelek akkor, vagy fogjunk taxit? Miként döntöttél? – pillantok rá kérdőn, mert tényleg nem igazán fájt a kezem, így simán el is vezetek, de tényleg érdekelt, hogy átgondolta-e azt, amit mondtam. Biztosan más is megtudja műteni azt a beteget, nem ő az egyetlen szívsebész a kórházban.
avatar
Online
Elit
Tell me your secrets

486
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


Szeretettel Armand Assante tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Vas. Aug. 27, 2017 1:03 pm

Felemelem a kezem megadóan. Higgye csak azt, hogy egyetértek vele, viszont a holnapi műtétet meg tudom oldani, máskülönben, ha nem, akkor beugrasztok majd valakit helyettem. Más nem annyira lenne jobb, még így sem, ahogy most vagyok, így a legjobb megoldás továbbra is én maradtam. Szerényen fogalmazva.

„Átgondolom, köszönöm a tanácsot.”

Áhhh, az ilyet nem szeretem. Alku-alku-alku. Versenyző szellemű vagyok.

„Rendben”

Elvégre a holnap az mindig holnap lesz...

„Elnapolva. Majd egyeztetünk időpontot.”

Becsukom az egyik szemem, a másik oldalon felvonom a szemöldököm. Mééég szerencse, hogy nem ezen az oldalon olyan az állam.

„Abban egyeztünk meg, hogy ha nem műtök holnap, akkor nem te vezetsz. Taxi. Én fizetek”

Összeszedem a holmim, a biciklit a recepcióhoz tolom, ahol egy kedves mosollyal tartom a füzetet a kolléga elé, hogy kérünk egy taxit, a biciklit meg itt hagynám.
Nehéz egyszerre a jeget nyomni az arcomhoz, és biciklit tolni, ezért a jeget odaadom Pandorának.
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets

19
● ● Posztok száma :
Nikolaj Coster-Waldau
● ● karakter arca :


Szeretettel Pandora Fournier tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Vas. Aug. 27, 2017 1:52 pm

Nem most jöttem le én se a falvédőről, hogy ennyire könnyedén elhiggyem azt, hogy beadta a derekát. Lehet ő az idősebb, de én meg nem vagyok hülye, vagy éppen olyat, akit most engedtek csak ki a világba. Egy részt rendőr voltam, másrészt meg minden egyes napomat hazugsággal töltöm, így érthető, hogy nem dőlök csak úgy be, de egyelőre még nem adom a tudtára, inkább csak bólintok, mint aki tényleg elhiszi azt, amit hallott.
- Rendben van. – egyezek bele, mert így tényleg értelmetlen lenne bárhova is elmenni. A jeget továbbra is magamnál tartom és úgy nyomom az arcára, ha tudom, ha nem, akkor csak fogom a kezemben és úgy haladok mellette. Csak tudnám, hogy miért cibálja még mindig a biciklijét magával. Ott se lopná el senki se, vagy valamelyik kollégája is bezárhatná megfelelő helyre. Mindegy is.
Sietve hívok taxit és 5 percen belül meg is érkezik. – Mi is a cím? – kérdezem meg, és ha megvan, akkor megmondom a taxisnak, hogy hova menjen, aztán pedig a saját címemet is, de mielőtt még kiszállhatna a taxiból elkapom a kezét.
- Ha holnap a kórházban talállak, akkor remélem gyorsabban tudsz futni, mint hogy telefonáljak. – mondom teljesen komolyan, ebből pedig sejtheti, hogy nem vicceltem azzal, hogy meg ne próbáljon így műteni. Lehet bárki bármennyire is profi, akkor se kell feleslegesen kockáztatni. Más is el tudja végezni, ez mégis csak egy kórház.

Ha már semmi olyat nem írsz, akkor köszöntem a játékot!  iloveu
avatar
Online
Elit
Tell me your secrets

486
● ● Posztok száma :
✶ Gal Gadot
● ● karakter arca :


Szeretettel Armand Assante tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Kedd Aug. 29, 2017 8:57 pm

Amikor elsőnek akarja a címemet a taxisnak, megrázva tartom fel a kezem.

„Először téged viszünk haza, ebben nem vitatkozom veled.”

Komolyan nézek rá, miközben a füzetet tartom felé.
Nagyot sóhajtok, ahogy megfenyít, végül féloldalasan elmosolyodom.

„Kedves, hogy így aggódsz a páciensekért. Pihenj sokat a kezeddel!”

Még integetek felé, aztán intek a taxisnak, hogy irány az én házam, majd előveszem a mobilom.

„Szia Amanda! Baleset ért a kórházban, a munkajegyzőkönyvet leadtuk. Holnapra kérek egy helyettesítőt, konzultánsnak még részt tudok venni a műtéten. Megoldható? Armand Assante M.D.”

Nem annyira komoly műtét, de Pandorának igaza van abban, hogy jobb félni az ördögtől.


//Szintén köszönöm a játékot, élveztem! *-* //
avatar
Egészségügy
Tell me your secrets

19
● ● Posztok száma :
Nikolaj Coster-Waldau
● ● karakter arca :


Szeretettel Admin tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY •• Kedd Aug. 29, 2017 9:27 pm

avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets

954
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


Szeretettel Sponsored content tollából
Témanyitás Re: REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY ••

Tell me your secrets


REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Hírszerzési osztály

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Belváros :: Kórház-