Sugárút - Page 2
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ


Akik erre járnak

Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot

Nincs



A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek

✥ Yesterday at 10:06 pm ✥

✥ Yesterday at 9:08 pm ✥

✥ Yesterday at 7:01 pm ✥

✥ Yesterday at 6:21 pm ✥

✥ Hétf. Aug. 13, 2018 9:11 pm ✥

✥ Hétf. Aug. 13, 2018 9:05 pm ✥

✥ Hétf. Aug. 13, 2018 8:29 pm ✥

✥ Vas. Aug. 12, 2018 10:59 pm ✥

✥ Vas. Aug. 12, 2018 9:24 pm ✥

Párizs lakói


Témanyitás ✥ Sugárút •• Szer. Júl. 19, 2017 8:54 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

First topic message reminder :

Forrás: google
Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2251
● ● Reag szám :
1467
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


SzerzőÜzenet

Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Vas. Nov. 05, 2017 11:39 am
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

- Pontosan! - bólogatok, mikor gyakorlatilag ugyanazt mondja el, amit én is gondolok az egészséges életmódról. Nem vagyok térítő típus, és nem is szoktam azt mondogatni másoknak mit lenne helyes csinálniuk, azonban hiszek abban, hogy a megfelelő mozgás, vagy épp a jó táplálkozás az mindig is fél egészség.
- Hmm... ez a sushi nagyon finom. Jó a szakács! - állapítom meg, majd már rutinos mozdulatokkal mártom meg a rizsbe tekert húst a szójaszószba, és tolom a számba. Azt hiszem ez az az étel, amiből soha nem tudnék eleget enni. Imádom!
- Ó! Egy étteremtulajdonos! - csillan fel a szemem, hiszen már úgyis volt eszembe, hogy Théodoret el kellene vinnem valami jó kis helyre. És elég korrektnek tűnik Ed ahhoz, hogy talán megbízhatnék benne annyira, hogy nem csődítené ránk a sajtót, ha valami romantikára vágynánk.
- Mmm ... ismerem a helyet... - bólogatok teli szájjal, majd újabb adag sushiért nyúlok.
- Igaz, még nem voltam ott soha kajálni, csak mindig nézegetni szoktam, mikor elhaladok előtte. Szeretem az ilyen meghittebb, családiasabb helyeket, és Párizsban olyan kevés van ezekből. Tudod én az a típus vagyok, aki mondjuk Olaszországban is megkeresi a Mamma vendéglőjét a legeldugodtabb kis utcában, hogy igazi olasz ízeket kóstolhassak. Mert hát valljuk be, azok mindig jobbak. Az nem a külsőségekről szól... - mosolygom a férfira, majd mielőtt még a szamurájt kienném a vagyonából csak kidobom a szemétbe a pálcikámat, és a kávéra vonatkozó felajánlás hallatán vadul bólogatni kezdek.
Egyből kiszúrom a szemben lévő kávézót, és ha engedi akkor rendelek egy espressót neki is és magamnak is.
- Kérsz hozzá tejet, vagy valamit? - kérdezem, majd mivel én tejjel iszom a kávémat, kérek hozzá egy kis piklivel. Mikor a gőzölgő aroma bomba megérkezik a kanalat a kezembe véve kezdem kavargatni azt, majd tekintetemmel a férfit fixírozom.
- És milyen az étterem? Bejárattad már? Milyen ételeket készítesz? - kérdezem érdeklődve, hiszen úgy látom, hogy szereti a szakmáját, így erről is biztos szívesen mesél majd.
Média,mûvészet
avatar
● ● Posztok száma :
187
● ● Reag szám :
143
● ● Keresem :
Én vagyok itt, - semmi vagyok,
Kóbor, parányi fény,
De éjbezuhanók alatt
Mindíg virrasztok én.
Én vagyok itt, - semmi vagyok,
Egy illat, lehelet,
Keresztezem a rohanó rögöt
S a zúgó végzetet.
Én vagyok itt, - semmi vagyok,
Alaktalan alak,
De ha egy kicsit Te is akarod:
Megállítalak, és megtartalak.
● ● karakter arca :
Harry Shum Jr.


Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Pént. Nov. 10, 2017 5:43 am
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Darren & Edmund


Főtér: Feketébe öltözött férfi, egy vödör hal, egy szamurájkard

Nem számítottam rá, hogy ennyire meglepem a munkámmal, de örömmel fogadom a pozitív hozzáállását, hiszen ez is egy remek foglalkozás, ugyanúgy lehet szeretni és élvezni, mint a táncot, vagy a zenélést. Szóval, amíg szeretjük a munkát, addig rossz élményként sem élhetjük meg. Az meg hogy ismeri, de még nem járt minálunk, az még egy plusz pont, hogy akár a későbbiekben ő és a családja betérjenek mi hozzánk.
Vagy ha családostul nem is, hát valakivel, akihez közel áll. Szívesen látott vendég nálunk mindenki. Kérésekre, óhaj-sóhajoknak eleget teszünk, igyekszünk a legjobb arcunkat mutatni, szeretjük látni az emberek jókedvét mikor betérnek hozzánk, majd másnap is jönnek és a következőkön is. A legjobb érzéssel tölti meg az embert, és aki nincs ebben benne, az nem is tudja, mi minden szép van ebben az egészben. szavaira elmosolyodom, főleg, hogy szereti a családias hangulatot. Nálunk meg van az is, meg van a jó hangulat is, a személyzet készségesen és nyitottan áll a vendégek szolgálatára, szóval ez is elengedhetetlen dolog. Meg szeretem, ha konfrontáció nélkül halad minden, szeretem, ha a személyzet toppon van, ha a vendégeink jól érzik magukat.
Akad rengeteg törzsvendégünk is, mindennapos látogatóin, asztalaik is vannak, ugyanazon időpontokban térnek be, már tudjuk mikor ki és mit fog enni és mikor jelenik meg. Ha meg késik, akkor aggódunk, vagy ha épp nem is érkezik. Családiasak vagyunk, kis gyerekek igényit is kiszolgáljuk, etetőszék, vagy épp dinó formájú húsi… a mosdóink a mozgáskorlátozottak számára is könnyen megközelíthető, egy másik helységben pelenkáztatót is kialakítottunk, bár ez utóbbi csak nem régiben lett kialakítva.
A kávé kérdés mindkettőnk felől helyeslő, szóval két kávé lesz.
- Tej és cukor, köszönöm. - mosolyodok el, amint megkapjuk a feketét, a hozzá tartozó cukoradaggal és tejjel, megvárom, míg ő önt magának, ezután veszem át, töltök tejet magamnak is. A pikszist visszaadom a tulajnak és kevergetés közben figyelmem az övé. Egy korty után már a kérdését is felvezette, szóval újbóli kevergetésnek ítélem a koffeint.
- Hát már 5 éve lassan, hogy megnyitottunk és mára már telt házzal vagyunk, törzsvendégekkel, rengeteg mosollyal találkoztam ebben a pár évben és nagyon jól esik a dolog. Tavaly meg megkaptuk a Michelin-csillagot. - nem magamról beszélek, hanem a munkatársaimról, a második otthonomról, akik időközben a Családommá nőtték ki magukat és jó csapatmunkánk is van. Mindenki tudja a dolgát, ha kell hát besegítünk a lemaradtnak vagy ha épp olyan a sütés-főzés, akkor mindünk keze benne van.
- A foglalások száma megnőtt, egyre népszerűbbek leszünk és nem csak Párizs számára. Mikor megkezdtük a munkálatokat, nem gondoltam, hogy ekkora népszerűséget fog majd élvezni. - folytattam, mert ez jó dolog.
- Ráadásul, ha megkérnek minket, akkor bezárunk, akár egy esküvői külön ebéd miatt, vagy bármi más miatt, akkor előre kiírjuk a dolgot, hogy melyik napon leszünk zárva és tök jól megérti mindenki. Mondjuk remek csapat áll mellettem, Nélkülük már nehezebben menne. - vigyorgok, majd folytatom a kávéba kortyolást, csak ezután felelek minden másra.
- Az ételek pedig változatosak, szeretjük a hazai ízeket, de más különlegességgel is szeretünk előállni és különböző igényeket is teljesíteni. A francia konyhától, az angol, a kínai, a spanyol az, ami eléggé nagy körben mozog, több féle étel készül, mindenki képes ötletekkel előállni és elém is állnak a véleményükkel, vagy épp egy- egy egzotikussággal, amit kipróbálhatunk magunk között és ha beválik, akkor nagy adagban is elkészítjük.  - magyarázok, hogy megértse a bent működő dolgokat, és hogy mindennél fontosabb, az, hogy csapat legyünk és ne külön külön tevékenykedjünk a másik tudta nélkül. Na azt nem kultiválom, szóval szeretem ha a szemembe mondják és nem a hátam mögött. Meg persze az én beleegyezésem is kell, hogy mi mehet és mi nem.
- Hétfőtől péntekig reggel 6-tól, este 20:00-ig nyitva vagyunk, bár mikor hogy, van, amikor elhúzódik a zárás, van, amikor csak bent maradunk beszélgetésekre, szóval igen, mint mondottam családias a hangulat. A Hétvégi nyitva tartás az már változatosabb, páros hétvégén nyitva vagyunk reggel fél nyolctól délután 17:00- ig, de ez nagyon változó, a vendégek létszámától függően alakítjuk az időnket is. - mert a vendégekért vagyunk nyitva olykor, bár a vasárnap az olykor necces, van, amikor zárva tartunk, attól függően, hogy a szombat mennyi embert vonz be hozzánk.
- Szóval...szívesen látnálak mifelénk és ha bármi van, amit megtehetek érted, csak szólj. - szavaim komolyan csendülnek, tekintetem a fiúra szegeződik.










One life


Elit
avatar
● ● Posztok száma :
154
● ● Reag szám :
141
● ● Keresem :
Az iker
● ● karakter arca :
Tyler Hoechlin


Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Szomb. Dec. 30, 2017 10:04 am
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2251
● ● Reag szám :
1467
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Hétf. Márc. 05, 2018 8:57 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Morgane & Samuel

Ismét vásárlásra adtam a fejem. Süteményt vettem, meg pár chipset és egyéb rágcsálni valót. Megyek át Laure-hoz délután, így aztán felkészülök kisebb meglepetéssel. Sétára adtuk a fejünket ma, de előtte valami filmet akart megmutatni, szóval eléggé izgatott vagyok a dolog miatt. Már várom, hogy láthassam és újra mosolyogni lássam. Azt hiszem ez tényleg szerelem. SMS íráshoz előkapom a telefonom és pötyögök hamar apának, hogy végeztem, bár még átugrok két helyre. Szóval a szatyromba süllyesztem a mobilt, és igen, ott van a pénztárcám is. Akarok venni egy két pólót is, hiszen amik most vannak, azokat kinőttem… vagy valami olyasmi és hát…nos igen, jó lenne váltani. Meg akarok venni egy laptopot is a későbbiekben, már összegyűlt rá a pénz, de még hanyagolom, nem érzem szükségesnek.
De inkább a születésnapokra, névnapokra költök, azzal esélyesebb, hogy mosolyt fakasztok a többiek arcára. Maelys ajándékát még mindig nem tudtam átadni, nem találkoztunk és nem is beszéltünk már jó ideje. Laure szülinapja júliusban van, addig még kiötlöm hogy mit is vegyek neki… majd kifaggatom, hogy miket szeret és azok közül válogatok. A húgomnak már volt, majd decemberben megint, ez is kicsit odébb van. Apának és a feleségének megint csak odébb van. Október és május. Ráérek még agyalni, hogy kinek mit vegyek, még listát is írni fogok esélyesen. No meg bakancslistával is készülök. Van jó pár dolog amit itt Párizsban meg akarok tenni, vagy épp Franciaország területein… már van 5 pontom, két nagyobb és három kisebb, de egyedül megcsinálni hát nem épp izgalmas. Majd ráveszek valakit a családból, hogy jöjjön el velem. Együtt átélni a dolgokat jobb mint egyedül. Egy újabb boltba mentem be közbe, de póló helyett egy szívecskét tartó plüss malackát vettem, hasonlít Laure Mú malacára. És szerintem aranyos is. Egy következő boltba is bementem, hiszen ez egy babáknak ruhabolt és játékot is lehet vásárolni nekik… az hiszem ha ruhát nem is, játékot a kis krapeknak igenis veszek és végre erőt veszek magamon, hogy a nővéremhez érkezzek. Még kis cipőt és zoknit is találtam, szóval alap hogy megvettem mindkettőt még pluszban.
Az időt meg nem figyeltem, a telefonomra meg érkeztek az újabb és újabb SMS-ek… azt hiszem apa az, ismerem az ő üzenethangos beállítását, csak épp nem értem rá válaszolni.
Csak miután fizettem, akkor álltam félre, hogy megnézzem mit is írt vissza.
Itt van a közelben, nagyjából a cím alapján 10-15 méterre parkolt. Nagyszerű. Milyen rendes tőle, hogy haza visz. Vissza is írok, hogy igyekszem. Szóval kilépek a boltból és kint teszem el a tárcámat és telefonom újra. Ekkor jött belém valaki, a haja sötét volt, azt hiszem fekete és elég alacsony...



Egyetemista
avatar
● ● Posztok száma :
164
● ● Reag szám :
142
● ● Keresem :
Our Family

● ● karakter arca :
Cohl Mohr


Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Kedd Márc. 13, 2018 11:30 am
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

- To Samuel

Pénzre van szükségem, nem várhatom el és nem is szeretném, hogy esetleg Timothy állja a költségeimet, utálok függni bárkitől is, a magam ura vagyok. Ideje tehát visszatérnem az utcákra, a legjobb és leggyorsabb lehetőség a pénzszerzéshez a tolvajlás. Tél van, bár a nappalok egyre hosszabbak, de szerencsére ebben az időben már sötétedik, vagyis pont alkalmas kiüríteni a
zsebeket. Szeretem a forgalmas helyeket, ahol lehetőség szerint sok turista és még több pénzeszsák fordul meg. Észrevétlenül lehet elcsenni az értékes holmikat, ha meg véletlenül rajtakapnak a hatalmas tömegben könnyen köddé válhatok. Kapucnimat a fejemre húzom, és az egyik üzlet sarkánál, a falnak dőlve, kezemben a füstölgő cigivel figyelem a járókelőket. Az lépés mindig az, hogy megfigyelem őket, ők a vad, én pedig jó oroszlánhoz mérten próbálom a leggyengébbet kiválasztani a tömegből, akinek semmi esélye ellenem. Igaz, kabátom belső zsebében már ott lapul két pénztárca, de a jóból sosem elég, reményeim szerint még egyet szerzek, aztán hazamegyek mielőtt Tikinek nagyon feltűnne a távolmaradásom. Az elszívott cigi csikkjét messzire pöccentem, és tekintetemmel egy magas, vézna sötét hajú srácot figyelek. Már egy ideje őt bámulom, feltűnt, hogy üzletből üzletbe jár a pénztárcáját nemes egyszerűséggel a szatyrában tartja. Milyen ostoba, gondolom eszébe sem jut, hogy bárki is kirabolhatja. Mielőtt elindulok még tétovázok egy darabig, nem tűnik pénzesnek, nem biztos, hogy annyi lóvé lesz nála, mint amennyit szeretnék, de már csak azért is megszerzem magamnak, legalább tanul az esetből és legközelebb olyan helyre teszi azt a tárcát, hogy ne legyen ennyire feltűnő. Megigazítom a kapucnit a fejemen, hogy még véletlenül se láthassa az arcom és magabiztos lépésekkel közelítem meg. Nem először csinálom már, pontosan tudom mit és hogyan kell cselekednem, gyors vagyok és szaladni is tudok, szóval egyáltalán nem félek attól, hogy lebukom. Gyorsan lépkedek az irányába, kihasználom az alkalmat amíg látszólag gondolataiba merülve álldogál a bolt előtt, mintha azon tanakodna merre menjen tovább, hogy mire költse a pénzét, nos ebben segíthetek. Lehajtom a fejem, mindent megteszek, hogy elkerüljem annak a lehetőségét, hogy megfigyelhesse arcomat. Teljes erőmből neki ütközök, majd ugyanabban a pillanatban már fel is kapom a szatyrot és megszaporázom a lépteimet, hogy eltűnhessek a tömegben. Még nem szaladok, nem akarom felhívni magamra a figyelmet, csak egyre gyorsabban lépek és szemem sarkából hátrafelé sandítok, hogy a srác a nyomomban van-e. Ha ezt megcsinálom, igazi király vagyok, azért remélem, hogy megérte ez a hajmeresztő akció és nem az üres tárcát cipelem magammal.
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
60
● ● Reag szám :
47
● ● karakter arca :
Madeline Rae Mason


Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Kedd Márc. 13, 2018 12:07 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Morgane & Samuel

Gondolataim mezsgyején apa jár, hogy hova parkolt és hogy megvettem mindent, amit a többieknek szántam. Névnap és szülinap. Tudom hogy senki nem várja el tőlem, de a család részeként igenis közöm van ezekhez a kis ünneplésekhez. Ugyanúgy, hogy Maelys mérges rám, vagy nem tudom, ugyan úgy kap ő is ajándékot, ugyan úgy meglepem valamivel, mint máskor tenném. Ugyan úgy viszonozzák is, jól esik, főleg hogy tényleg sikerrel beilleszkedtem a városba és a családba. Rafi családjába és igen, ha azt vesszük, szeretnek. Főleg Rosalie. Aki igencsak kitudja borítani az ember fiát, de attól még imádom.
Amúgy eléggé besötétedett, lehet hogy holnap vissza jövök még ide, sötétben már annyira nem szeretek mászkálni. Tuti találok még ezer féle dolgot amit venni akarok, nem el kótyavetyélem a pénzem hülyeségekre, de hat hónapnyi spórolt pénzem 30%-ból ajándékokra költöm. Meg különben is, amit apunak leadok a közösbe, azt neki adom, egy rossz szava sem volt még idáig, miért lenne pont most? A gondolataimból egy alacsony kapucnis egyén lök ki, aki épp nekem jön, már nyitnám a szám, hogy bocsánatot kérjek tőle, hiszen nem figyeltem, kissé alacsonyan van és nem néztem lefelé, bár lehet szólnom kéne neki, hogy figyeljen, de nem ilyen vagyok…de mire bármit is mondanék már ki is rántja a kezemből az ajándékos szatyrot és már megy is. Meghökkenve fordulok utána.
- HÉÉ! - szólok utána hangosan, majd a járókelőket kerülgetve eredek a nyomába, figyelem a kapucnit a fején és a törpeségét, már bocsánat, biztos nem ő tehet az alacsonysága végett, nem fogom elveszíteni szem elől. Még csak az kéne. Nagy veszteség lenne, ha eltűnne. Azok mind értékesek számomra, szóval ahogy a sokaság körülöttünk egyre kevesebb lesz, megszaporázom a lépteimet és utána szaladok. Kissé már mérges vagyok, nehogy már a 18 évem alatt most raboljanak ki mert meg is hülyülnék.
- Állj meg az istenért! - szólok megint utána, de mintha a falnak kiabálnék, biztos a kocsik miatt nem hal, amik mellettünk úgy 5-7 méterre száguldoznak vagy 60-al.
Csak el ne tűnjön a szemem elől mert akkor tényleg baszhatom. A lépteimet megszaporázom annak reményében hogy nem gyorsabb nálam, szóval lehet nem tud eltűnni előlem. A sietségemmel egyre közelebb kerülök hozzá, látom ahogy visszatekint rám, majd ő is felvesz egy gyorsabb tempót...



Egyetemista
avatar
● ● Posztok száma :
164
● ● Reag szám :
142
● ● Keresem :
Our Family

● ● karakter arca :
Cohl Mohr


Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Kedd Márc. 13, 2018 12:35 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Bár már rutinosan űzöm a szakmát azért szívem egyre hevesebben verdes a mellkasomban ahogy kezemben a szatyorral próbálok elvegyülni a tömegben. Agyam lázasan kattog a fejemben, kiutat keresek, azon gondolkodom, hogy merre induljak, hogy minél hamarabb eltűnjek innen, merre kellene mennem, hogy minél előbb biztonságos helyen legyek. Olyan gyorsan lépkedek amennyire csak bírok, ügyesen szlalomozok az emberek között, látszólag senkinek nem tűnt fel még, hogy valami nem stimmel körülöttük. Összerezdülök ahogy meghallom hangját a hátam mögött csendülni, miért jön utánam, miért nem képes elfogadni, hogy most veszített, hogy ennek a szatyornak a tartalma már az enyém. Hátrafordulok, hogy meggyőződjek róla mekkora távolságra van tőlem, de a srác nagyon kitartónak tűnik és rendíthetetlenül a nyomomban jár. Ha nem szaporázom meg lépteim, ha nem kezdek el szaladni, félő, hogy hosszú lábaival hamar utolér. Na nem mintha félnék tőle, egyszerűen csak nem akarom felhívni magamra a figyelmet, nem akarom, hogy megjegyezze az arcom, ahogy a rendőrségre sem szeretnék kerülni. Túl sok minden van már az aktáimban, egy újabb feketepont jó időre börtönbe küldhetne, Az meg kinek hiányzik, nem igaz?
- A picsába szitkozódom egy sort, majd ismét hátrafordulok, de a srác töretlenül a nyomomban van, egyre kisebb távolság választ el tőle.
- A kurva életbe. A jó büdös francba! megtehetném, hogy leejtem a zsákmányt és eltűnök, de nem olyan fából faragtak, nem adom fel az első akadály miatt. Futólépésben kerülgetem az embereket, egyre gyorsabban szaladok. Pontosan tudom már, hogy mit kell tennem. Az utca végéig kell szaladnom, aztán vágni az autó között, és az úttest másik oldalán eltűnni az aluljáróban. Ha elkapom a beérkező metrókocsit, soha nem ér a nyomomba. A tökéletes terv kirajzolódott a fejemben, egyre gyorsabban szaladok, remélve, hogy sikerül valamennyire csökkentenem a kettőnk közötti távolságot és még időben megléphetek előle. Jobbra fordulok és szusszanásnyi pihenő nélkül szaladok az előbb felvázolt útvonalon. Még egy kicsi és elérem a kereszteződést, még egy pici, ha elég gyors és ügyes vagyok átvághatok az autók között. Tekintetemmel a lámpákat és a gyorsuló illetve lassuló járgányokat figyelem. A lámpá narancssárgára vált, van néhány másodpercem átvágni az úton mielőtt zöld lesz az égő. Mély levegőt veszek és amilyen gyorsan csak tudok, az autókat kerülgetve szaladok végig a széles úttesten. Remélem a srác nincs akkora marha, hogy kövessen, remélem, hogy megáll az út szélén és belenyugszik abba, hogy sikerül meglépnem előle. Pont abban a pillanatban vált át a lámpa, hogy fellépek a járdaszegélyre, a motorok felbőgnek és folytatják az útjukat. Megúsztam?
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
60
● ● Reag szám :
47
● ● karakter arca :
Madeline Rae Mason


Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Kedd Márc. 13, 2018 4:00 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Morgane & Samuel

Szedem a lábam, nem akarok senkibe sem beleütközni, óvatos vagyok, amennyire lehet, de minél kevesebb a tömeg, annál hamarabb utol érhetem. Persze hogy ő sem adja magát, ez nem tetszik, az ilyeneknek mindig van egy B tervük, valami nagyobb, valami, amit a másik nem ismer. El akarom kerülni, bár nem tudom mennyire lehetséges. Mi lesz az első dolgom, ha elkapom? Nem tudom, előbb a szatyor ajándék és a pénzem, meg az irataimat had szerezzem vissza, aztán döntök az ő sorsáról is. Ha lesz még időm rá és nem húz el a picsába, vagy épp nem ver be egy jobb horgot, aztán csá. De nem, nem érem utol, gyorsabbra veszi a figurát, a távolságunk egymástól van 3 méter, de nem veszíthetem el szem elől. Figyelem őt, követem a léptei nyomát, figyelem a hátát és rohanok utána. De aztán irányt vált, hát én is váltok, jobbra megyek, akár csak ő, majd kikerülök az emberek útvesztőiből és szabad az út. Csak a csajt figyelem, eszembe sem jut más, csak az, hogy a holmijaim nála vannak és elég kellemetlen lenne az ajándékok elvesztése. Pedig mindenkinek megvettem már, még ha csak kis apróság is, de meg vannak. Nem veszíthetem el őket, akkor teljesen átgázolnának rajtam. El kell kapnom. Észlelem, hogy lelép az autókkal teli útra, nem figyelem a lámpákat, csak azt, hogy ha ő megy, hát mennem kell nekem is, hogy elkapjam. Hát lelépek én is utána, de csak őt figyelem, de aztán a hangos dudára is felfigyelek. Az autó nem rég fordult be a kanyarból és már esélye sem lenne megállni, hogy ezt épp bőrrel meg uszam, még ha fékezne is? Mikor indult el? Mennyivel hajt? A kocsi ötvennel szaladt belém, fékezett is, de már késő volt, belém csapódott. Éreztem a fájdalmat a lökés erejét, de tehetetlen voltam. Halottam a sikolyokat is az emberektől. Aztán az aszfaltra estem, még láttam a magam körül folyó dolgokat, ahogy az autók lefékeznek, ahogy az ajtók becsapódnak. Sípolt a fülem, zúgni kezdett a fejem, lüktetett a szemgödröm és őrületesen fájt mindenem. Meg sem tudtam mozdulni, csak az ujjaimat éreztem, ahogy a fájdalomtól ökölbe tudtam szorítani. Mi járt a fejemben? Még mindig a szatyor és a tartalma. Leszartam a pénzem, nem az összes volt benne, csak az irataim érdekeltek, az hogy Deschamps vagyok és az ajándékok...



Egyetemista
avatar
● ● Posztok száma :
164
● ● Reag szám :
142
● ● Keresem :
Our Family

● ● karakter arca :
Cohl Mohr


Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Szer. Márc. 14, 2018 11:00 am
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Egy pillanatra már majdnem elhiszem, hogy sikerült meglépnem üldözőm elől, hogy a terv, amit végrehajtottam sikeres. Azt azonban legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ez a srác van annyira kitartó, vagy inkább hülye, hogy gondolkodás nélkül követett. Egy pillanatra meg kell állnom ahogy átérek az úton, mert muszáj kifújnom a tüdőmbe rekedt levegőt. A lámpa időközben zöldre váltott, azt hiszem van egy szusszanásnyi időm, és mire átérne az úttesten én már rég a metrókocsiban leszek. Elmélkedésemet azonban egy autó hangos fékcsikorgása, az emberek sikolya és egy tompa puffanás töri meg. A hangok irányába fordulok és szinte kővé válva figyelem, hogy az ismeretlen srác a levegőbe repül, majd az aszfalttal találkozik. Ezt nem hiszem el, nem tudok megmozdulni, érzem, hogy nem kap elég levegőt a tüdőm. Miért? Miért volt ennyire ostoba? Ezt nem akartam, egyszerűen csak el kellett volna engednie, nem kellett volna ilyen kitartóan a nyomomban legyen. A picsába, most azt hiszem nagyon nagy bajban vagyok, ha valaki láttam, hogy engem üldözött kurva nagy bajban vagyok, hirtelen már a szatyor tartalma sem érdekel, csak levegőt visszafojtva állok a lámpaoszlop mellett és nézem a tömeget, az élettelenül heverő srácot. Mielőbb el kell tűnnöm innen, lelkiismeretem azonban nem engedi, hogy megmozduljak. Remegő kézzel nyúlok a telefonom után, hogy  a mentőket tárcsázzam. Baromira elkerülhető lett volna ez az egész, ha nem ennyire kibaszott makacs. Mégis mi a tököm van ebben a szatyorban, arany? Gyémánt? Mi olyan értékes, amit nem hagyhatott elveszni. Hosszú percek telnek el mire a mentőközpontban felveszik a telefont. Remegő hanggal ecsetelem a nőnek a balesetet, a helyszínt, majd meg sem várva a válaszát kinyomom a készüléket. Pontosan tudom, hogy el kell tűnnöm, mert néhány perc múlva itt lesz a mentőszolgálat és vele együtt a rendőrség is. Mozdulnék, de mindig a srácot figyelem, akihez időközben letérdel az autó sofőrje. Ebből a távolságból nem látom mit csinál, talán beszél hozzá, vagy megpróbálja újraéleszteni, fogalmam sincs. Nekem viszont mennem kell, senki miatt nem kockáztatom a szabadságom. Sarkon fordulok, és a lehető leggyorsabban tűnök el az aluljáróban, messziről már hallani lehet a szirénázást. Bárcsak ne lett volna ennyire önfejű. Megszereztem amit akartam, de azt hiszem egy kicsit túlteljesítettem. Leülök az első szabad székre a metrón és most már kíváncsian lesem meg a zsákmányt. Legszívesebben nevetnék, tényleg képes volt üldözni a fél utcán keresztül valami idióta plüssmalac, babaruhák és póló miatt? Tényleg megérte neki, hogy most hetekig vagy hónapokig kórházban lesz? Az emberek tényleg idióták. A pénztárcával és a malaccal a kezemben lépek ki ismét a friss levegőre, a többi vackot a metrókocsiban hagytam, biztos lesz valaki aki hazaviszi majd magával.

//Köszönöm a játékot, nagyon imádtam love
Törvényen kívüliek
avatar
● ● Posztok száma :
60
● ● Reag szám :
47
● ● karakter arca :
Madeline Rae Mason


Témanyitás ✥ Re: Sugárút •• Szer. Márc. 14, 2018 3:37 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Alapító;;Segítõ ✥
avatar
● ● Posztok száma :
2251
● ● Reag szám :
1467
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
● ● Faceless


Témanyitás ✥ Re: Sugárút ••
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Ajánlott tartalom
✥ ✥

Sugárút
Second Chance frpg
2 / 2 oldal

Similar topics

-
» Fajok, kasztok, ereklyék
» Roosevelt sugárút

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Belváros :: Avenue des Champs-Élysées-