Nappali
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥


Fontos hír


Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

Yesterday at 10:55 pm
Yesterday at 10:50 pm
Yesterday at 9:04 pm
Yesterday at 8:30 pm
Yesterday at 7:47 pm
Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs



A legtöbb felhasználó (41 fő) Szomb. Szept. 02, 2017 9:11 pm-kor volt itt.
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .

Szeretettel Admin tollából
Témanyitás Nappali •• Hétf. Júl. 24, 2017 7:44 pm

*****
avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets

846
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


Szeretettel Mike Ledoux tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Hétf. Júl. 24, 2017 8:07 pm

Ledoux nyomozó & Eleanor


Ha valaki tudja milyen az ha felfordul az ember élete, az én vagyok! Az utóbbi időben az életem a fejem tetejére állt és gyanítom, hogy ezt a „gazdatestem” családja is megérzi. Nem lehet a régi Mike, hiszen nem is Mike, én vagyok az, Jack. Persze próbálom magam megjátszani, meg kihasználom a fickó kómáját is. Hiszen így azt hiszik amnéziám van, ezért vagyok más. Ami persze nem igaz, de ezt nem kell tudniuk! Pláne a picinek, Ő volt a második a nevem és a lakhelyem után akiről megtudtam dolgokat. Mint megtudtam az anyja meghalt, azaz volt egy feleségem, aki elhunyt és a nyakamra hagyta a közös gyerekünket. Szerencsémre Mitchelle segít nevelni, ami el is kell nekem, ugyanis a legkevésbé sincs fogalmam a gyereknevelésről. Utálom a gyerekeket, nem tudom ez valaha megváltozik-e vagy sem, de egyelőre nagy bennem az ellenszenv.
Ma riasztást kapott az egységem, állítólag valami őrült fruska rohangál szabadlábon akit nem ártana rács mögé vágni. Bár én ebben nem igen hiszek, valamikor még rám is ezt mondták a fruska kivételével. A múltamat nem tudom letagadni és nem is akarom. Tudom milyen volt Lenivel együtt menekülni a zsernyákok elől. Nem csak tele voltunk adrenalinnal de együtt mozogtunk, együtt lélegeztünk. A tulajdonom volt és soha nem kaphatom vissza! Megvolt rá az esélyem, de elpuskáztam és most itt vagyok. Meg akartam halni, hogy ismét lássam, de valami azt akarta, hogy ne így legyen. Nem tudom milyen küldetésem van ezen a földön még, de nem akarom beteljesíteni. Nem akarok rendőr lenni, míg tudom, hogy olyanok kerülnek rács mögé amilyen én is voltam. Amilyen most is vagyok legbelül. Szórakoztam a zsaruk hullájával, játszottam velük és mind ez természetes volt. Maximálisan. De elítéltek érte, azt hitték bolond vagyok. Egy diliházba való, pedig én nagyon is akarva cselekedtem. Nem volt elborulva az agyam a legkevésbé sem.
Befordulok a sarkon és visszapillantok. Az egységem még jó messze van, így ha úgy gondolom, nem dugom rács mögé az illetőt. Feltéve ha megáll nekem és meghallgat. Ugyanis le se tagadhatom ki vagyok. A nadrágom zsebén lóg a rendőrségi jelvényem, az ingem zsebében pedig egy másik, a nevemmel és a személyimmel. Az övemen egy 9 mm-es tölténnyel felszerelt fegyver, másik oldalon egy gumibot. Ennél felfegyverkezve el sem indulhattam volna. Bár de, a régi időkben volt nálam gépfegyver, vagy puska. De ha más nem, akkor egy jó erős baseball ütő.

388 szó \ True Love / Ne csinálj nagy butaságot Laughing \ @



Azt hittem, szerelmes lettem. Pedig nem szerelem volt az, hanem kétségbeesés. Élő testet akartam.
avatar
Bûnüldözés,hadügy
Tell me your secrets

31
● ● Posztok száma :
☪️ nothing
● ● Keresem :
☪ Andy Biersack
● ● karakter arca :


Szeretettel Eleanor Hathaway tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Hétf. Júl. 24, 2017 9:07 pm

Mike && Eleanor



Muszáj túl lennem Jacken. Nem hiányolhatom örökké, muszáj folytatnom, hiszen kaptam egy új lehetőséget. Sikerült kiszabadulnom a börtönből, kitaláltam egy tervet és sikerült is véghez vinnem azt. Addig provokáltam a zsarukat a dublini cellámban amíg sikerült elérnem, hogy a kórházba juttassanak. Mi tagadás, megannyi fájdalmat kellett elviselnem, a férfiak rendkívül erősen tudnak ütni, de kibírtam. Ott az orvost aki mindig is kezelt engem, rávettem, hogy legyen a cinkos társam és segített a kórházból kijutni, de cserébe el kellett hagynom a várost. Elhagytam a szülővárosomat, magam mögött hagytam Dublint, magam mögött hagytam Jack hiányát is és Franciaországba jöttem, hogy új életet kezdhessek.
Nahjó, annyira újat azért nem, hiszen ahogy a kórházban is, Briannek nem ígértem meg azt, hogy megváltozok, csupán csak körültekintőbb és óvatosabb leszek, hiszen nem hiszem, hogy valaha találok olyan orvost aki segítene engem kijuttatni a bajból. Brian rendkívül jó ember, hülye az aki nem becsüli meg őt, és ezt még én magam is tudom, pedig elvileg nincs ki a négy kerekem, de már nem is akarom annyira tagadni, hiszen ilyen vagyok én. Ez vagyok én! Egy őrült csajszi aki örömét leli a gyilkolásban, mások kínzásában és a hatóságoktól való menekülésben.

Félév telt el amióta Jack meghalt és amióta Párizsba költöztem. Fáj néha itt lenni, hiszen ez lenne elméletileg a szerelem fővárosa, a szerelmem még sincs mellettem, nincs mellettem az a férfi akit szeretek, de sikerült lábra állnom.

Éppen egy gyilkossági helyszínről sétálok el halál nyugodtan, amikor meglátok a vizes úton egy széttört motort. Hirtelen Jack jut eszembe, épp ezért bambulok el pár pillanatra és előjönnek a múltban megélt történtek.
Hirtelen kapom fel a fejemet amikor lépteket hallok meg. Behúzódok az egyik betonfal mellé, és megvárom amíg oda sétál mellém, majd erőteljesen ütöm le a baseball ütővel, de nem hagyom, hogy a földre zuhanjon, hanem a baseball ütővel fogom át a nyakát és erősen szorítom magamhoz.
- Nem hagyom, hogy ismételten a sittre vágjatok!! – suttogom a férfi fülébe gonoszkásan.


music: || coded by elena gilbert


We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on. That's who we really are.
avatar
Törvényen kívüliek
Tell me your secrets

38
● ● Posztok száma :
► love? maybe...
● ● Keresem :
► margot robbie
● ● karakter arca :


Szeretettel Mike Ledoux tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Hétf. Júl. 24, 2017 9:44 pm

Ledoux nyomozó & Eleanor


Egész nyugodtan sétálok az utcában ami már-már sikátornak is nevezhető lenne. Egészen addig tart ez a békés természetem, míg nem érzek egy hatalmas nyílalást a fejemen. Megszédülök, de esélyem sincs azon agyalni, hogy most befejelem-e azt a kellemes aszfaltot, ugyanis a támadóm magához szorít. Egy pillanatra a levegő is kiszökik a tüdőmből. Eszembe jut, mikor Lenit kihoztam a sittről, pont így szorítottam az egyik zsaru torkát az ütővel. Nagyon jó érzés volt felsőbbrendűnek lenni és lenyomni egy nyomorék zsernyákot. Mikor ebbe pedig belegondolok egyből az ütőre pillantok. Ismerős a mintázata ami miatt felnézek egy pillanatra. Meg vagyok róla győződve, hogy képzelgek, de talán Leni az. De hát hiába, nem látok semmit, minden homályos, mintha 12 dioptriás szemüvegre lenne szükségem amit otthon felejtettem. Előkapom a farzsebemből a bilincset, majd már kattan is az illető csuklóján az egyik fele. Kiütöm az ütőt a kezéből és a földre kényszerítem. Ebben a pillanatban pedig majdhogynem úgy nézek ki, mint aki meg akarja dugni azt a bizonyos illetőt. Ekkor kicsit kitisztul a látásom és végre tudom is azonosítani a támadóm arcát, aki legnagyobb meglepetésemre Leni. - Mit csinálsz Te itt? - Hirtelen csúszik ki a kérdésem, csak később eszmélek rá, hogy Ő nem ismerhet fel, lehetetlenség, hogy felismerjen. Biztos hülyének fog nézni. Viszont a többieket nem várhatom meg, mert Ők biztosan hidegre vágják egy örök életre.
Felhúzom a földről a karjánál fogva amelyen immáron csak lóg a bilincs, várva, hogy a másik karját is fogságba ejtsem. De másképpen döntök. A másik felét a saját csuklómra csapom rá és elindulok annak reményében, hogy utánam indul. - Gyere, nem lesz itt semmi gáz, de csak ha követsz. - Jegyzem meg olyan természetesen, mintha ez lenne a világ legszokványosabb mondata egy zsaru szájából. De úgy vélem előtte nem kell megjátszanom magamat, nem is akarom. Különben sincs választása. Vagy velem jön s bízik bennem, hogy nem az őrsre viszem, vagy nem jön és megvárja azokat akik tuti beviszik. Bár hogy én hova vigyem azt nem tudom. Ami elsőnek eszembe jut és a legközelebb van vélhetőleg, az a kúria ahol lakom. Minden bizonnyal most ott lenne a legjobb, Mike anyja és a gyereke jelenleg nincsenek otthon, ugyanis munkaidőben a parkban vannak.

361 szó \ They Don't need to understand / Rossz kislány voltál Laughing \ @



Azt hittem, szerelmes lettem. Pedig nem szerelem volt az, hanem kétségbeesés. Élő testet akartam.
avatar
Bûnüldözés,hadügy
Tell me your secrets

31
● ● Posztok száma :
☪️ nothing
● ● Keresem :
☪ Andy Biersack
● ● karakter arca :


Szeretettel Eleanor Hathaway tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Hétf. Júl. 24, 2017 10:05 pm

Mike && Eleanor



Az egyetlen dolog ami maradt számomra a régi életemből az a Jacktől kapott ütőm és a tetoválások. A közös tetoválásaink. Néha fájdalmas lenézni a lábamra és a karomra, hiszen amikor megpillantom őket akkor fájdalom nyilal a szívembe, hogy soha többé nem láthatom azt akit annyira szeretek.
Azt hittem, hogy nem kell még egyszer elviselnem azt, hogy milyen elveszíteni azt akit szeretünk, de nem így lett. Miért kell az életnek Jacket mindig elvennie tőlem? Annyira szeretem őt és piszkosul fáj a hiánya. Amikor meghalt akkor elvitt belőlem egy darabot, egy részem vele együtt halt meg. Nem hiszem, hogy valaha is leszek pontosan ugyan az a személy, aki anno, akkor voltam.
Ösztönösen a kezemből kiütött ütő felé pillantok ami messzire gurul tőlünk a vizes aszfalton, ezzel is megakadályozva azt, hogy újabb ütést mérjek a férfire. Oh, ha azt hiszi, hogy ha kiüti a kezemből az ütőt akkor nem tudok harcolni akkor rohadtul téved. Megtanultam én az utcán fegyverek és eszközök nélkül is harcolni, nem mellesleg Jack is tanított pár jó fogást. A legjobbtól tanultam, így hát a férfinak semmi esélye sincs ellenem, még ha azt is hiszi, hogy nyerőben van és erőfölényben van. Lehet, de végül én kerülök ki győztesül, ő pedig… Nos, a hullaházban.
Felvont szemöldökkel meredek a felettem lévő férfire amikor hitetlenkedve kérdezi tőlem, hogy mit keresek én itt. És még rám mondják azt, hogy kattos vagyok. Hát drágáim, ennek a hapsinak sincs ki mind a négy kereke, mert valakivel iszonyat mód összekever. Féléve itt vagyok, az megint más kérdés, hogy a hatóságok elől eddig sikerült megbújnom. Hát, rosszabbul csinálom, mint Dublinban, de eszembe kell jutnia, hogy itt nem lesz mellettem olyan ember, mint például Brian, vagy Jack, akik kihúznak a bajból. Itt csak is magamra számíthatok. Mint anno régen, amikor az utcára kerültem.
- Oh, biztos, hogy nem lesz semmi gáz. – mondom gonoszkás mosollyal, majd gyomorszájon könyöklöm és elkezdek kutakodni a zsebében a kulcs után. Nem fogom hagyni, hogy bevigyen a sittre. Nem hiszem el a hülye meséjét, hogy nem oda megyünk, ugyan már, ne nézzen ennyire hülyének!


music: andy biersack számok || coded by elena gilbert


We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on. That's who we really are.
avatar
Törvényen kívüliek
Tell me your secrets

38
● ● Posztok száma :
► love? maybe...
● ● Keresem :
► margot robbie
● ● karakter arca :


Szeretettel Mike Ledoux tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Hétf. Júl. 24, 2017 10:51 pm

Ledoux nyomozó & Eleanor


Köpök egyet mikor gyomorszájon könyököl, de elkapom a karját a kutakodása közepette. - A pi*ába Leni! Ne nehezítsd meg a dolgod, rövidesen itt vannak a beépített ügynökök! - Kiabálok rá annak reményében, hogy végre észhez tér és nem harcol ellenem. Ha harcol ellenem, nem tudom megvédeni, el fogják kapni és egy éltere bebörtönzik. Akkor aztán érdekesen látom még egyszer, meg az is érdekes lesz, hogy velem mit csinálnak. Hiszen nem kell a rendőrségbe egy olyan, aki hagyja magát legyőzni és még a rossz tevőket is segíti. Összetörne Mitchelle szíve ha kiderülne, hogy a drágalátos fiát kirúgták vagy bekasztlizták. Még várnom kell, egyszer úgyis elmondom neki, hogy nem Mike vagyok és ezt nagyon benézte. A srác már rég elment, meg is érdemli. Kell neki részegen autó elé lépnie! De egyelőre időre van szükségem, ha megtanultam uralni ezt a testet, na majd akkor odaállok elé a hegyi beszédemmel.
Kirúgom Leni lábát és lefogom, pont úgy ahogy tanítottam neki is a közös harcunk során. Azonban ezúttal ez nem csak játék, ez a kőkemény valóság, valahogy el kell hurcolnom a lakásomig, ha hagyja magát, ha nem. - Higgadj már le, így nem tudok segíteni! - Mélyen a szemeibe nézek, mintha csak meg akarnám bűvölni. Azt hiszem egyszer már sikerült, ezúttal csak nem bukok el.
Meghallom a beépítettek lépteit s felrántom Lenit a földről. Behúzom magammal a kisebb zugba ahonnan rám támadt az imént. - Sss - Ujjamat a szám elé teszem úgy invitálom csendre az Övét. Mikor pedig elmentek még kipillantok megnézni, hogy nem-e gyanakodnak arra, hogy itt rejtőzködünk. Reménykedek abban is, hogy ez kicsit ad neki egy biztos pontot, hogy nem akarom bevinni az őrsre s rosszat sem akarok neki. - Ha már nem hiszel nekem, legalább hagyd, hogy megmagyarázzam. De ne itt! - Suttogom, meg ne hallják az emberek és visszaforduljanak. Előkeresem a bilincs kulcsát az ingem zsebéből majd kinyitom a bilincset. Azt hiszem eléggé okot adtam neki, hogy bízzon bennem minimálisan, ha most meglóg nem fogok utána szaladni, mint egy kisfiú. Korábban sikerült beletörődnöm a halála tudatába. Az is fog menni, hogy elárult. Ez már csak hab a tortán, majd elkenem. Megbánni akkor sem fogom a tettemet, mert én úgy cselekedtem ahogy Dublinban is tettem volna ha nem halok meg s vesztem el a testemet.

374 szó \ They Don't need to understand / Rossz kislány voltál Laughing \ @



Azt hittem, szerelmes lettem. Pedig nem szerelem volt az, hanem kétségbeesés. Élő testet akartam.
avatar
Bûnüldözés,hadügy
Tell me your secrets

31
● ● Posztok száma :
☪️ nothing
● ● Keresem :
☪ Andy Biersack
● ● karakter arca :


Szeretettel Eleanor Hathaway tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Hétf. Júl. 24, 2017 11:40 pm

Mike && Eleanor



- Honnan tudod a nevemet? – nézek rá meglepődve. Nemhogy a nevemet, de a becenevemet is ismeri. Még is ki lehet ő? Életemben nem láttam ezt a személyt, Párizsban sem láttam, pedig itt vagyok már féléve, nagyjából sikerült megismernem és ki is ismernem a helyi arcokat, a zsarukat is, így hát csodálkozom, hogy őt még sosem láttam, pedig jól látható, hogy a hatóságoknak dolgozik, hisz itt a bilincs a kezemen, ott van nála a pisztoly és a gumibot és rajta van a tipikus zsaruknak való jelvény is.
Nem hat meg a kiabálásával, ahogyan az sem rendít meg, hogy elkapja a kezemet amikor elkezdek kutakodni a zsebeiben a kulcsot keresve. Ki kell magamat szabadítanom innen, és minél hamarabb, hiszen igaza van, a többi zsaru is nemsokára itt lesz és nem hiszem, hogy egyszerre többel elbírok. Hiába tudok jól harcolni, de ha egyszerre többen támadnak le akkor sikerül kiiktatniuk, harcképtelenné téve.
Épp gúnyosan szólalnék már meg a bámulása miatt, amikor hirtelen felránt a betonról és beránt oda ahonnan nemrégiben én támadtam rá.
Tekintetem egyből a kint látható baseball ütőmre siklik. Nem hagyhatom itt! Másnak talán csak egy hülye fa tárgy/fegyver lenne laikus szemmel, nekem viszont az egyetlen kézzel fogható dolog ami a szerelmem után maradt, nem hagyhatom, hogy a zsaruk elvigyék.
Viszont nem tudok megmozdulni. Hiába akarom vissza szerezni azt ami az én tulajdonom, a lábam nem mozdul, mert jobban tartok attól, hogy elkapnak. Nem hiszem, hogy még egyszer lenne olyan szerencsém, hogy sikerül a börtönből kiszabadulnom, így hát nem kockáztathatok. Úgy sem érné meg, Jack meghalt… el kell felejtenem…
Lenézek az immáron szabad kezemre amikor leszedi rólam a bilincset, majd a férfire pillantok. Valahol, valami, legbelül, mélyen azt súgja, hogy megbízhatok benne, viszont az agyamban még mindig világít a vészfény.
- Esküszöm megöllek, ha bemersz vinni a sittre! – mondom komoly hangnemmel, majd arrébb állok tőle. Nem akarok a közelében lenni, maradjon meg a távolság.


music: andy biersack számok || coded by elena gilbert


We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on. That's who we really are.
avatar
Törvényen kívüliek
Tell me your secrets

38
● ● Posztok száma :
► love? maybe...
● ● Keresem :
► margot robbie
● ● karakter arca :


Szeretettel Mike Ledoux tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Szer. Aug. 09, 2017 12:05 pm

Ledoux nyomozó & Eleanor


Felsóhajtok a kérdésére, de nem válaszolok egyből. Mérlegelem magamban, hogy amit mondani fogok miféle reakciót válthat ki belőle. Talán lehet egy pofon az arcomon, vagy egy nyakamba ugrás. De még könnyen megeshet z is, hogy csak bámul rám majd szemöldök húzogatva ilyen  mi a fasz fejjel. De bárhogyan is legyen, ez a beszélgetés elkerülhetetlen így jobbnak látom minél előbb megejteni. - Jack vagyok, Leni, ezért tudom a nevedet. Tudom ez hihetetlenül hangzik, de így van. - Tartok a reakciójától, de ezt a félelmet el kell hessegetnem, így úgy döntök nem húzom tovább az időt. Felkapom hát és elindulok vele. Szorosan fogom, le ne essen, de nem szorítom ki belőle az életet is. A kapuhoz érve belököm azt és hagyom, hogy teljes mértékben kitáruljon előttünk. Az ajtóig azonban meg sem állok. Mikor végre odaérek, leteszem Lenit és megfogom a kezeit, hogy megszokja, ismét a lábain áll. Előkotorom a kulcsomat és egy gyors körültekintést követően beledugom a zárba és ahogy elfordítom kattan egyet. Lenyomom a kilincset és beinvitálom Lenit az ajtón, majd kihúzom a kulcsomat és bezárom magunk mögött a bejárati ajtót és beletolom belülről a kulcscsomómat. - Megbízhatsz bennem, eszem ágában sincsen hidegre tenni. - Félmosoly jelenik meg az arcomon mikor belegondolok, hogy már egyszer megszöktettem, így szürreális is lenne ha bevinném. De aztán a mosolyom hamar az arcomra fagy, mikor megszólal a telefonom és eszembe ötlik, hogy csak úgy leléptem, miközben eltűnt a gyanúsított is. Ez nem éppen jó kezdés a visszatérésemet illetően. – A telefont perceken belül felkapom és a fülemhez tapasztom. Hallom a társam ideges hangját de mondatai nem igazán jutnak el a füleimig, az agyamig meg pláne nem. - Csak rosszul lettem és hazajöttem. Egyedül szeretnék lenni. - Intem azonnal óva attól, hogy meg akarjon látogatni, majd lecsapom a telefont és belecsúsztatom a nadrágom jobb zsebébe. – Egy ideig csak hallgatok és letelepszik a csend. Fogalmam sincs mit mondjak. Valami olyat kéne, hogy üdv a házamban, vagy üdv itthon. De egyszerűen egy szó sem jön ki a számon. Csak állok bambán és arra várok, hogy Leni törje meg a csendet.

343 szó \ We don't have to dance /  szeri  \ @



Azt hittem, szerelmes lettem. Pedig nem szerelem volt az, hanem kétségbeesés. Élő testet akartam.
avatar
Bûnüldözés,hadügy
Tell me your secrets

31
● ● Posztok száma :
☪️ nothing
● ● Keresem :
☪ Andy Biersack
● ● karakter arca :


Szeretettel Eleanor Hathaway tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Szer. Aug. 16, 2017 10:33 pm

Mike && Eleanor



Megtorpanok amikor azt mondja, hogy ő Jack. Nézek rá pár pillanatig, majd kissé hitetlenül s hisztérikusan nevetem el magamat.
- Már megbocsáss, de remélem ezt te sem hitted el, hogy elfogom hinni neked ezt a baromságot. – mondom még mindig nevetve, de tekintetemben megcsillan a gyilkolási vágy.
Jack számomra nagyon fájdalmas pont és a gondolat, hogy meghalt… Még a mai napig sem sikerült beletörődnöm, beszélni sem tudok róla. Olyan mértékben próbálom elnyomni az elmém legmélyére amennyire csak tudom. Egyáltalán nem akarok emlékezni rá. Ami azért vicces, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a tőle kapott baseball ütővel harcolok a mai napig. Pisztolyom is van, de abban a töltényt pótolni kell stb, és a baseball számomra sokkal személyesebb, hiszen attól a férfitől kaptam akit szerintem örök életemben szeretni fogok.
Ahogy eszembe jut a baseball ütő, hirtelen indulok meg az ellenkező irányba, mint ahogyan eddig mentünk. Nem hagyhatom itt, így hát nem törődve azzal, hogy esetleg a zsaruk megláthatnak, az elgurult fegyveremért indulok el. Lehajolok majd felveszem, megpörgetem a kezemben és érezhetően megnyugszik a lelkem, hogy ismét magamnál tarthatom azt az egyetlen egy dolgot ami a szerelmemre emlékeztet.
- Nem szorulok a támogatásodra! – rántom ki hirtelen a kezemet a kezéből. Nem is akarom leplezni azt, hogy mennyire dühös vagyok rá amiatt, hogy felhozta Jack-et. Egyáltalán honnan tud róla? Sehol sem írtak róla, az emberei gondoskodtak arról, hogy olyan legyen, mintha a vezérük sosem létezett volna. Én is kutakodtak utána és nem találtam semmit, amíg az egyik embere el nem mondta, hogy mi a helyzet, így hát sok minden jutott a tudomásomra, innen tudtom azt is, hogy mindent eltüntettek ami Jack életére is emlékeztetne bárkit is.
Amikor belépek a házba, enyhén tátva marad a szám. Nem ilyen lakásra számítottam. Ez a férfi kisebb luxusban él. Még is honnan telik ilyen házra a rendőri fizetéséből? Én örülnék, ha legalább egy garzon méretű lakásom lenne, nem egy kész ház, hihetetlen, hogy milyen nagy. Arcomra is kiül a döbbenet.


music: andy biersack számok || coded by elena gilbert


We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on. That's who we really are.
avatar
Törvényen kívüliek
Tell me your secrets

38
● ● Posztok száma :
► love? maybe...
● ● Keresem :
► margot robbie
● ● karakter arca :


Szeretettel Mike Ledoux tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Pént. Aug. 25, 2017 11:01 pm

Jack & Leni
Eleanor & Mike


- Nézz csak rám, szerinted kockáztatnám a munkámat egy vadidegen csajért? Hisz' ismersz. - Nem fér a fejembe, hogy nem hisz nekem. Annyi év után megkérdőjelezi amit mondok neki. Hiába a sok fáradozás, egyszerűen jobb ha belenyugszok, hogy Leni már eltemetett. Viszont felmerül a kérdés bennem, hogy miért? Talán így könnyebb neki, hogy nem látja meg a nyilvánvalót, hanem csak elsiklik a dolgok felett. Nem vagyok a törvény oldalán, de amit csinál egyszerűen sugallja azt, hogy egyedül van. Magányos és csöppet sem jutott túl rajtam. Akkor viszont itt a hatalmas kérdés ami csakúgy leng a levegőben. Miért nem hisz nekem? Ha át akarnám verni már megtettem volna és egy rácsokkal teli helyen ücsörögne egy rozoga és hihetetlenül kényelmetlen ágyon. Igen, bent a sitten.
Gyerünk Jack ennél valami egészen jobbal kell, hogy előrukkolj, különben eláshatod magad szépen lassan, de annál alaposabban. - Ez mától a Tiéd is - Jegyzem meg míg belépünk a házba. Tanácstalan vagyok a szavakat illetően, mert életem során ilyen kellemetlen helyzetbe nem kerültem még, ami mesterien működő elsimításaimnak is köszönhető. Sosem kellett számolnom a következményekkel, mert egyszerűen csak leléptem és másra tereltem a gyanút. Ha kellett az embereimre, ha pedig úgy adódott pont az embereimet szedtem ki a ganajtúróból. De ez nem is egészen baj most, inkább csak egy széthulló félben lévő kapcsolat. Nem is igazén kapcsolat ez. Sosem volt az. Leni szerelmes volt belém, de én mindig rideg maradtam. Nem engedhetem magamhoz közel, mert abból csak baj lenne és ez ezúttal is így van. Vagy Ő, vagy én, de valamelyikünk bajba kerülne. Ugyanakkor azt se hagyhatom, hogy az utcán flangáljon a bajt keresve, vagy várva, hogy a baj keresse Őt.
- Ha látnád a fegyverkészletemet, hinnél nekem? - Mentem a menthetőt, mint mindig. Bár ez talán nem is volt olyan rossz mentőöv, hiszen a fegyvertár nem csak rendőr pisztolyokat rejt, hanem a régi mordályomat is például. Meg egyéb finomságokat a maffia raktárából. Persze ez nem feltétlenül elég ahhoz, hogy meggyőzzem Lenit arról, hogy Jack vagyok, de azért egy próbálkozást megér. De ami a dolgok menetét illeti, legszívesebben a hajam tépném.

344 szó \ We don't have to dance /  egy béna reag Sad  \ @



Azt hittem, szerelmes lettem. Pedig nem szerelem volt az, hanem kétségbeesés. Élő testet akartam.
avatar
Bûnüldözés,hadügy
Tell me your secrets

31
● ● Posztok száma :
☪️ nothing
● ● Keresem :
☪ Andy Biersack
● ● karakter arca :


Szeretettel Eleanor Hathaway tollából
Témanyitás Re: Nappali •• Szomb. Aug. 26, 2017 7:21 pm

Mike && Eleanor



Nem tudok hinni neki, egy szavát sem vagyok képes elhinni, sőt, próbálok arra is rájönni, hogy hol itt a csapda, hiszen egy zsaruval vagyok, rossz voltam, akkor meg miért nem visz be a sittre? Hiába bizonygatja a lehetetlent, hogy ő Jack, meg, hogy nem akarja, hogy rács mögé vágjanak, még sem tudom elhinni egy szavát sem. Valamiért fájdalmasan világít a fejemben az a bizonyos vészjelző és fogalmam sincs, hogy mi lenne a helyes döntés. Az agyamra hallgatni és eltűnni innen minél hamarabb, vagy a szívemre és elhinni esetleg azt, hogy ennek a férfinek igaza van és tényleg ő lenne Jack. Csak egy baj van; ezt az utóbbit elég nehéz elhinni, hiszen… Jack nem így nézett ki. Oké, ő is tele volt tetoválva, de idősebbnek nézett ki, más volt a stílusa, és legfőképpen nem volt rendőr, hanem együtt próbáltuk meg az uralmunk alá hajtani Dublint. Most pedig… Itt vagyok egy rendőr lakásán, ami egy bizonyos szinten hízelgő is lehetne, sőt, ki is lehetne egy adott helyzetben azt, hogy rendőr, és ilyen meg olyan eszközei, tárgyai vannak, de most még csak meg sem engedhetem, hogy a fejembe ilyen gondolatok törjenek utat maguknak, mert sokkal fontosabb dolgom is van, mint ilyeneken agyalni. Leginkább azon, hogy ha igazat mond, akkor még is hogyan lehetséges.
Nem mondok semmit amikor azt mondja, hogy a ház mától az enyém is, de ettől függetlenül valahol, legbelül bennem gyengéd és lágy melegség árad szét. Sosem volt igazán hova tartoznom, régen is mindig csak ott voltam ahol Jack, nah meg leginkább a börtön volt az otthonom. Sosem volt saját lakásom, sosem volt hova mennem haza esténként. Az utcán nőttem fel, épp ezért pont azokat a dolgokat tartottam helyesnek és jónak, szinte már nem is tudom milyen a luxus, milyen a meleg zuhany, csak a hideg víz.
- Miért van olyan érzésem, hogy felfogod forgatni az életemet... – mondom leginkább magamnak, miközben továbbra is a házat kémlelem, leginkább azt, hogy milyen nagy és tágas.
A baseball ütőt továbbra sem teszem le sehova sem, hanem a kezemben tartom ami immáron leengedve van a testem mellett. Ez az egyetlen dolog ami számomra Jackből maradt, Jacktől maradt nekem, így nagyon vigyázok rá, nem hagyhatom el, ma este így is majdnem ott maradt az utcán.
- Még is miért változtatnának a fegyverek bármit is a véleményemen? – most először fordulok felé, mióta betettem ide a lábamat. Nem tudom elképzelni, hogy egy vadidegen férfival lakjak együtt. Eleve az együtt élés nem az én reszortom, hiába akarok egy állandó biztos pontot az életembe, de olyan hosszú ideig éltem egyedül, hogy már el sem tudom képzelni azt, hogy milyen érzés, ha az embernek van egy társa.


music: andy biersack számok || coded by elena gilbert


We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on. That's who we really are.
avatar
Törvényen kívüliek
Tell me your secrets

38
● ● Posztok száma :
► love? maybe...
● ● Keresem :
► margot robbie
● ● karakter arca :


Szeretettel Sponsored content tollából
Témanyitás Re: Nappali ••

Tell me your secrets


Nappali
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Nappali & Előszoba (földszint)
» Nappali
» Part 14 / 2
» Nappali
» Előtér és nappali

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Lakónegyed :: Villák, kúriák :: Ledoux kúria-