Samuel szobája - Page 2
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ


Akik erre járnak

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 2 Bots




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek

✥ Yesterday at 11:53 pm ✥

✥ Yesterday at 11:11 pm ✥

✥ Yesterday at 9:47 pm ✥

✥ Yesterday at 9:21 pm ✥

✥ Yesterday at 9:19 pm ✥

✥ Yesterday at 9:00 pm ✥

✥ Yesterday at 9:00 pm ✥

✥ Yesterday at 8:59 pm ✥

✥ Yesterday at 8:59 pm ✥

Párizs lakói
Történet írók

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .

✥ Szeretettel Admin tollából
Témanyitás ✥ Samuel szobája •• Szer. Júl. 26, 2017 6:17 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

First topic message reminder :

Forrás: google


Forrás: google


Forrás: google
avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
2033
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
I'm faceless


SzerzőÜzenet

✥ Szeretettel Laure Marie Verneuil tollából
Témanyitás ✥ Re: Samuel szobája •• Csüt. Ápr. 12, 2018 12:02 am
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Samu & Minou

Jól esik hozzá bújni, jó most úgy ahogy vagyunk. Nem hiányzik semmi, mindenem megvan. Samuel mellett általában ezt érzem, boldogságot, elégedettséget. Kíváncsi lennék, hogy ő vajon mit gondol, hasonlóan érez-e. Azt mondta, hogy szeret... Én is így érzek, csak nekem meg nem colt merszem kimondani, tartogattam volna még, míg teljesen megformálódik az érzés, kicsit várni, hogy kitart - e, vagy olyan mint egy múló pillanat. Az ami ilyen sokat jelent vajon elmúlik valaha? Törvényszerű, hogy elmúljon egyszer? Ahogy az oldalát simogatom, ezen gondolkodok, és azon, hogy el akarom kerülni ezt a fajta boldogtalan befejezést. Inkább csak észrevétlenül szívom magamba az illatát és hallgatom a szíve ritmusát, hogy megnyugodjak. Most velem van és ez a fontos.
- Akkor majd legyen péntek. Szerintem talán még örülne is neki ha bemutatnálak, azt hiszem sejt valamit de csak jobb lenne ha látná, hogy tőled nem kell féltenie. - bízom benne. Pontosan tudom, hogy nem bántana, meg se fordulna a fejében ilyesmi. De arra persze nincs garancia, hogy Gui is így gondolkodik mint én. Meglehet, hogy mivel semmit se tud a fiúról így félre érti majd.
- Részemről benne vagyok. Nem is mondtad, hogy tudsz főzni! - mosolygok szélesen miközben egy puszit szeretnék adni neki, de mivel nem akarom elengedni így csak az állát érem el vele.
- Nem hiszem, hogy gondot okoz, de mindenképpen beszélek erről otthon... Csak az lett volna a kérdésem, hogy egyáltalán szeretnéd-e. - komoly arccal fürkészem őt. Gondolkodik de nem tudom min, csak azt, hogy valami aggasztja és velem kapcsolatos. Mégse akar eljönni hozzánk, vagy talán az együtt alvással lenne gondja?
- Csak arra gondoltam, hogy jó lenne melletted ébredni. Meg ha elalszunk film közben nem kell haza kecmeregni, ennyi az egész de ha nincs kedved nem gond.- tényleg nem bánt meg vele ha most visszavonulót fúj. Lehet, hogy korai lenne de tényleg szeretnék vele aludni. Csak aludni, éjjel addig beszélgetni míg el nem alszunk vagy éppen reggel mellette ébredni. Másra nem gondoltam és azt hiszem ha Gui az ott alvást engedné is, ha bármi többet is csinálnánk lehet valakinek a feje reggelre a kerítést díszítené. Nem mintha vérszomjas lenne az apám, de fogalmam sincs miképp reagálna arra hogy van egy barátom.
Inkább a filmet nézem, próbálom megnyugtatni Samut is, így hozzá bújok szorosan és folytatom a simogatást.
- Nem is mesélted, hogy milyen volt ma a suli. Vagy az állatkert. - bár lassan megtanulom, hogy mikor hol van, azért még nincs egy naptár a fejemben. Elfelejtek dolgokat.


avatar
Középisk.
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
56
● ● karakter arca :
Ella Purnell


✥ Szeretettel Samuel Deschamps tollából
Témanyitás ✥ Re: Samuel szobája •• Hétf. Ápr. 16, 2018 9:16 am
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Laure & Samuel

Gui-t én is megismerném és nem csak úgy, mint általában, hogy jön apához egy baráti társaságra. A lányával járok és ekképp akarom megismerni, hogy tudja, tök ártatlan vagyok, de mégis akarom a lányát. Magamnak, mert szeretem. A lepkék pedig a gyomromban még erősebben csapdosnak.
Ő is benne van a péntekben, szóval ezen már agyalnunk sem kell, plusz pont mindkettőnknek. Akkor legalább nem kell igyekeznem a suli és egyebek miatt. Nem szeretek kapkodni, az valahogy nem erősségem.
- Hát ha le van írva, mit hogyan csináljak, akkor az úgy könnyű. - főleg netes receptekkel könnyedén állok neki, nincs bennem félsz, hogy valamit elcseszek. Max a franciával szarakszok annyit. De majd javulok. Elég sűrűn neki ugrok a dolgoknak, szóval már könnyedebb a dolog.
Ahogy neki áll magyarázni, hogy mire is értette az ott alvást, csak elmosolyodok. Így már érthető.
- Jól van, benne vagyok. Ha jut nekem is hely, mondjuk a kanapén… akkor oké… - persze ezt a részt viccnek szántam, de ha elférek Minou mellett is, akkor abban is benne vagyok. Csak alszunk, semmi több. Ráérünk majd arra a témára is. Később. Nem sietettjük az biztos. De az tényleg jó ötletnek tűnik, hogy nem az éjszaka közepén kell haza vánszorognom, ha épp akkor lesz vége egy filmnek. Szóval oké. Amúgy is hiányozna, ha otthon éjszakáznék. Túl nagy szokott lenni a hiányérzetem Laure nélkül, szóval jó lesz hosszabb időt is vele tölteni.
De azt a túrát is meg kell ejtenünk, egy vagy két naposat. Attól is függ, hogy neki mennyihez lesz kedve. Mint mondottam korábban, semmit nem erőltetek, nem az a fajta ember vagyok, aki besértődne, ha azt mondják neki, hogy nem. Szeretek alkalmazkodni és ez az eddigi életem alatt egész jól bevált.
Ahogy hozzám bújik, úgy adok egy puszit a feje búbjára, átkarolom és magamhoz vonom. Kényelmes. És a film is belelendült. Laure-val pedig minden sokkal izgalmasabb. Még az is, amit ezerszer láttam már, de ennek így kell lennie, igaz? Kérdésére csak hümmögök egyet.  
- A suli lassan ment el, ketten ellógtak. Az állatkertben meg éppen hogy csak voltak. A jövőhéten valami rendezvény lesz, majd egy nagytakarítást kell rendezni mire az elkezdődik. Szóval lesz egy jó húzós nap megint. De nem számít, ha szeretem, akkor mindenhogy szeretem.
- És te? Hogyan állsz az angollal és úgy…mindennel? - tettem fel a kérdést, közben meg a haját kezdtem el babrálni, miközben a filmet is néztem.


avatar
Egyetemista
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
161
● ● Keresem :
Our Family

● ● karakter arca :
Cohl Mohr


✥ Szeretettel Ajánlott tartalom tollából
Témanyitás ✥ Re: Samuel szobája ••
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Tell me your secrets

Samuel szobája
Second Chance frpg
2 / 2 oldal

Similar topics

-
» Greg hálószobája
» Stefan szobája
» Szülőszobák
» Pihenőszoba
» Kol hálószobája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Lakónegyed :: Kertváros :: Deschamps ház-