Fight Club
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ


Akik erre járnak

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek

✥ Today at 2:00 am ✥

✥ Yesterday at 11:53 pm ✥

✥ Yesterday at 11:25 pm ✥

✥ Yesterday at 11:18 pm ✥

✥ Yesterday at 9:31 pm ✥

✥ Yesterday at 9:24 pm ✥

✥ Yesterday at 8:54 pm ✥

✥ Yesterday at 8:32 pm ✥

✥ Yesterday at 8:29 pm ✥

Párizs lakói
Történet írók

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .

✥ Szeretettel Admin tollából
Témanyitás ✥ Fight Club •• Vas. Júl. 30, 2017 5:59 pm

Forrás: google

avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
2167
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
I'm faceless


✥ Szeretettel Vendég tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Vas. Júl. 30, 2017 6:53 pm

to Panda

Boxkesztyűmet megszorítom a kezemen, a fejemet jobbra balra mozgatom, így ropogtatva meg egy kicsit a nyakamat. Elég fárasztó napom volt, ma a szokásosnál is több munkával találtam szembe magamat, ráadásul a bátyám is felmérgesített. Munkát ajánlott nekem, ami azt jelentené, hogy Ő lenne a főnököm. Ő persze arra hivatkozott, hogy csak azt akarja, hogy jobb körülmények között éljek és rendes munkát végezzek. Hát persze. Hiszen mióta nagyúr lett, azóta lenézi az olyan piti munkát, mint amilyen az enyém. Még azt is felajánlotta, hogy előleget ad, hogy bérelhessek magamnak egy kényelmesebb lakást. Mindig megfeledkezik arról, hogy honnan is indult. Semmivel sem több, mint én vagyok, legfeljebb csak annyival, hogy Ő öltönyt visel. Finoman visszautasítottam, közben pedig hálás voltam azért, hogy mindezt csak telefonon közölte velem, mert ha szemtől szemben ajánlotta volna fel ezt a nagyszerű lehetőséget, akkor minden bizonnyal kapott volna egy párat. Néha úgy érzem, mintha a húgom és én nem is az anyánk gyermekei lennénk, vagy mintha valamit elrontottak volna a bátyám gyártásánál, mert kicsit kilóg a családunkból. Neki mindig is a pénz volt a mindene, ezért pedig megvetem Őt.
A boxzsákhoz lépek, aztán ütni kezdem először lassan. Mindig ide jövök, ha valaki felbosszant, így vezetem le a feszültséget, különben félő, hogy valaki megbánná a bennem tomboló dühömet. Ha itt vagyok, pedig megnyugszom. Ütök egyet, majd még egyet, közben pedig elképzelem a bátyám kis pofiját, amit oly szívesen csúfítanék most el. Aztán az előttem lebegő testvéremet, felváltja egy másik arc. Annak a szemétnek az arca, aki befeküdt a volt barátnőm ágyába, miközben én azzal voltam elfoglalva, hogy kiválasszam a megfelelő gyűrűt. Milyen ostoba is voltam! Másfél éven keresztül álomvilágban éltem, sőt még változtam is miatta. Lemondtam néhány olyan dologról, amiről régen senki nem tudott volna leszoktatni, csak azért, mert elhittem, hogy szeret az a lány. Miközben a húgomat próbáltam védeni az ilyen csalódásoktól, én magam estem bele egy nő csapdájába, ami miatt még most is szégyenkezem. Igen, miattuk költöztem csak Párizsba, mert másképp képtelen lettem volna lezárni a múltamat megfelelően, sőt viszketett a tenyerem is amiatt, hogy újra és újra megverjem azt a férfinek nem nevezhető alakot. Ütök még egyet, majd még egyet, aztán leállok. Két kezemmel megfogom a zsákot, és a fejemet neki döntöm, így próbálva lefékezni a bennem tomboló fájdalmat.

■ ■ Zene ■ ■Megjegyzés ■ ■credit

avatar
Vendég
Tell me your secrets


✥ Szeretettel Pandora Jasmine Fournier tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Vas. Júl. 30, 2017 8:18 pm

Nathael && Pandora
Már a várost is sötétség borította, amikor ismét megérkeztem a megszokott helyre. Általában mindig vagy korahajnalban toppanok be, vagy késő este munka után, vagy otthonról lépek le. Rendőrnek kellene lennem, meg kellene védenem másokat és ügyelnem a rendre, de helyett meghaltam és egy másik lány testében tértem magamhoz kicsit több, mint két éve. Eleinte az egész életem fura volt, nem mintha most még nem lenne fura, de legalább itt úgy éreztem, hogy otthon vagyok. Itt nem a Fournier család egyik gyereke vagyok, hanem csak Pandora. Persze, vannak olyanok, akik felismernek, de ők se beszélnek erről senkinek se, meg ebbe a terembe nem is a jobb környékről jövök fordulnak meg. Ahhoz eléggé kiesik a központból és egyébként is nekem ez meg pont kapóra jött.
Emlékszem, amikor először le csinos pofiztak itt, majd pedig nem sokkal később már a férfi a földön hevert, mert a tudásomat nem felejtettem el, az erőmet és a ruganyosságomat meg azóta bőven visszaszereztem. Sietve öltöztem át, majd pedig készen is álltam arra, hogy kisebb bemelegítést követően majd a ringben küzdjek meg valakivel. Legalább félórája is tarthatott az edzés, amikor számomra egy idegen toppant be. Kíváncsian figyeltem és ahogyan szegény zsákot ütötte könnyedén rájöttem arra, hogy valakit odaképzel. Én is voltam már úgy, nem is egyszer. Így pontosan tudom, hogy milyen érzés, de azt is tudom, hogy dühből sose jó érzés harcolni, mert könnyedén vakká teheti magát és könnyebb legyőzni.
Matthias követi a pillantásomat és megrázza a fejét.
- Felejtsd el Pandora, ő teljesen más súlycsoport, meg ha elszáll az agya, akkor ki tudja mi történhet. – pillant rám szigorúan, mire én csak megrántom a vállamat. Ütök párat a zsákba, majd pedig a lábammal is becsatlakozom, hiszen kiboxnak is megvan a maga szépsége, meg itt tényleg nem vérre szoktunk menni ringben se.
Figyelem, ahogyan abbahagyja, emiatt majdnem szerzek egy sérülést is, de még időben kitérek, amikor figyelemfelkeltésképpen Matthias rám támad, amikor a bokszzsákomat már hosszú percek óta nem ütöttem meg. Végül sietve indulok el az ismeretlen férfi irányába, azt pedig csak remélni tudom, hogy a régi Pandora-t sehonnan se ismeri, bár ő ilyen helyeken tuti nem fordult meg.
- Máris lefáradtál, vagy csak félsz, hogy szegény bokszzsák nem fogja bírni a strapát? – billentem oldalra a fejemet és egy féloldalas mosoly játszik az arcomon. – Vagy inkább jobban örülnél egy valódi ellenfélnek? – kérdezem meg kíváncsian kicsit talán túlzottan is kihívóan. Érzem Matthias pillantását a hátamon, ahogyan még egy-két itteniét, de most nem érdekel. Szeretem a kihívást és kell a változatosság is.



■ ■  Lesz még jobb is. doboz  ■ ■credit



Hope is a small word with a big meaning but it's a reason to live.
And we need a reason
avatar
Elit
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
764
● ● karakter arca :
✶ Gal Gadot


✥ Szeretettel Vendég tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Vas. Júl. 30, 2017 9:08 pm

to Panda

Miközben a zsákot ölelve a padlót bámulom, meg is feledkezem a körülöttem lévő emberekről. Általában nem szokott zavarni, hogy kikkel osztozom az edzőtermen, én egyedül szeretem végezni a dolgomat. Nagy ritkán felbukkan Gaspard is, aki még a szülővárosomban tanított néhány dologra, de az Ő szerepe inkább csak annyi, hogy felhív, ha talált nekem valamiféle ellenfelet, akivel megküzdhetek. Jó kis pénzeket lehet kapni egy nyereség után, ami elég jól jön néha, a halászatból nem mindig lehet megélni. De mégsem a pénzért csinálom azt, amit csinálok. Sokkal inkább hobbiból. Mindez persze nem legálisan működik, szóval nehéz olyan ellenfelet találni, aki nem köp be a zsaruknak. Gondolataimból egy számomra idegen hang ébreszt fel, ami már csak azért is meglepő, mert ha a hallásom nem csal, akkor az a hang egy nőhöz tartozik. Felemelem a fejem, elengedem a zsákot, majd felvont szemöldökkel nézek rá. Nem nagyon vagyok hozzá szokva, hogy bárki is megzavarjon edzés közben, ahhoz meg pláne nem, hogy egy nő legyen az, figyelembe véve, hogy még sosem találkoztam nővel edzőterembe. Ő is valószínűleg csak valakit elkísért ide, mert mást nem nagyon néznék ki belőle. Nem szoktam lenézni a gyengébbik nemet, csak valahogy egyik nőből sem tudnám kinézni azt, hogy edzőtermekbe járjon harcolni.
- Szerintem a saját dolgoddal kéne foglalkozz, kislány. - válaszolok kérdésére, majd tekintetem végig siklik rajta, végül megcsóvál a fejem és ismét a zsákom felé fordul és ütök rá egyet a jobb kezemmel. Abban reménykedek, hogy ezzel sarkon fordul és végzi a saját dolgát, de nagy meglepetésemre nem adja fel. Sóhajtok egyet és ismét rá pillantok, majd körbe nézek és próbálom kitalálni, hogy kihez tartozik ez a szépség. Több kíváncsi szempár is figyel, mintha lenne itt valami, amiben gyönyörködni kéne.
- Csak nem te szeretnél lenni az ellenfelem? - kérdem vigyorogva, ahogyan elképzelem a lányt a ringben. Láttam már nőket verekedni, de az nem olyan volt, ami ide illene. Inkább csak olyan hajtépős szórakoztató műsor. Ismét megrázom a fejemet, továbbra is vigyorgok, majd hátat fordítok a lánynak és próbálom kiszabadítani a kezemet a kesztyűből. Azt hiszem, hogy mára ennyi elég is volt a hülyeségekből.

■ ■ Zene ■ ■Megjegyzés ■ ■credit

avatar
Vendég
Tell me your secrets


✥ Szeretettel Pandora Jasmine Fournier tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Kedd Aug. 01, 2017 9:29 pm

Nathael && Pandora
Mindegy, hogy a mostani életemet nézem, vagy azt, amelyik romokba dőlt, amikor lelőttek bevetés közben, mert mindig is vékonyvoltam. Olyan, akiből azt néznék ki, hogy egy erősebb szellő képes lenne derékban eltörni, pedig sokszor a kinézet eléggé csalóka tud lenni.  Nem érdekelt a figyelmeztetés se, mintha csak direkt kerestetem volna a veszélyt, az igazi ellenfelet, nem azokat, akikkel már küzdöttem, mert persze egyik edzés se, küzdelem se ugyanolyan, de egy idő után kell azért a változatosság. Legalábbis nekem szükségem volt arra, afelől meg kétségem se volt, hogy sokan kíváncsian fogják várni azt, hogy mi lesz ennek az egésznek a vége, hiszen ki ne szeretne látni egy jó bunyót? Bár ahhoz előbb még rá kéne vennem ezt az idegen férfit arra, hogy kiálljon velem és ne egyből elkönyveljen valami kísérőnek vagy cicababának. Utóbbira mondjuk nem hasonlítottam ebben az atlétában és edzőgatyában, de mindegy is.
Nem olyan fából faragtak, aki csak úgy tovább sétálna az első pár nem kedves szó után és erre neki is elég hamar rá kell jönnie, hiszen még mindig nem tágítok. Az se érdekel, hogy miként mér végig, vagy éppen a pillantása miről is árulkodik. A szavak könnyedén hagyják el az ajkaimat, majd amikor ismét megszólal, akkor egy kisebb nevetés is elhagyja az ajkaimat és a fejemet is megcsóválom.
- Csak nem félsz, hogy az iszapbirkózásról idetévedt lány könnyedén fenéken billentene, és a hátadra fektetne? – kérdezek vissza habozás nélkül és nem véletlen fogalmazok úgy, ahogyan. A legtöbb férfi maximum ott tudná elképzelni a nőket verekedni, vagy valami hajba kapáson.
- Bocsánat, nem szeretném, ha miattam kellene sírva távoznod innen, hiszen a bokszzsák legalább nem tud visszaütni. – egy aprót még kacsintok is a szavaim mellé és hallom a kisebb nevetgélést, ami a hátam mögül jön, hiszen direkt próbálom provokálni őt, majd egyszerűen hátat fordítok és lassan indulok el visszaedzeni, ugyanakkor felkészülök arra is, ha netán már most is támadni szeretne, akkor ne érjen váratlanul. A legtöbb férfi már erre harapna, hogy ilyet mertem mondani nekik és nem vagyok ennyire pimasz, csak akkor talán, amikor úgy érzem, hogy az érdekem azt kívánja.


■ ■ :3  ■ ■credit



Hope is a small word with a big meaning but it's a reason to live.
And we need a reason
avatar
Elit
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
764
● ● karakter arca :
✶ Gal Gadot


✥ Szeretettel Vendég tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Pént. Aug. 04, 2017 12:16 pm

to Panda

Azt hittem, hogy ez a nap nem lehet pocsékabb, mint amilyen volt, de tévedtem. Az idegen lányra egyáltalán nem számítottam, arra meg pláne nem, hogy játssza itt nekem a legyőzhetetlent. Nem vagyok hozzá szokva ahhoz, hogy bárki is belém kössön edzés közben, ez a lány meg direkt provokálni akar. Fogalmam sincs, hogy igazából mit is szeretne, mert előbb vágnám le mindkét kezemet, minthogy kezet emeljek bármelyik törékeny virágszálra is. Pedig fél évvel ezelőtt lett volna rá bőven okom, hiszen olyan megaláztatásban volt részem, mint amilyenben korábban sosem. Mégsem lettem volna képes bántani azt a nőt, aki mellett olyan hosszú időt töltöttem el. Néha úgy érzem, mintha az egész élet csak egy cirkusz lenne, ahol nincsenek győztesek, sem vesztesek, ahol egyszerűen mindenki bohóc valamilyen formában. Bár mintha belőlem az élet különösen sok tréfát űzne. Sosem voltam az a típus, aki könnyen feladja, legyen szó bármiről is, azonban be kell azt ismerjem, hogy az elmúlt napjaim nem voltak túl fényesek. Mindennap le kellett magamban küzdenem a késztetést, hogy felhívjam azt a lányt, akit a saját ostobaságom miatt veszítettem el. Inkább az edzésbe temetkeztem, mert egyszerűen fogalmam sincs, hogy mit mondhatnék neki. A sajnálom ide elég kevés lenne, még akkor is, ha nem az én stílusom a bocsánatkérés.
Szúrós tekintettel nézem a lányt, ezzel próbálva a tudtára adni, hogy ma egyáltalán nem vagyok formámban, főleg az ilyen csinos kislányokat szeretném elkerülni messziről. A helyzet kezd egyre kínosabb lenni a számomra, mert senkinek sem engedem meg azt, hogy ilyen hangnemben beszélgessen velem.
- Nem. Attól félek, hogy nem bírnád a gyűrődést és még a végén sírva fakadnál itt nekem. - felelek kérdésére, majd a hátában lévő fickóra pillantok, az egyetlen a kíváncsiskodók közül, aki egy kicsit talán még feszült is, így nem nehéz kitalálni, hogy ismeri a lányt. - Utána pedig jönne a barátod, és benne sem szeretnék kárt tenni. Szóval ne provokálj, kislány. - teszem hozzá, aztán a levetett kesztyűmet a zsák melletti kis asztalra dobom, és játékosan megcsípem a lány arcát. Jobb, ha mindenki megmarad a saját súlycsoportja mellett. Különben is, bárhogy is alakulna a "verekedésünk", amit Ő valószínűleg már fejben elképzelt, mindenképpen nekem lenne szégyen.
A következő beszólására, néhányan nevetni kezdenek, ami sokkal idegesítőbb, mint ez a lány, aki valami Chuck Norrisnak képzeli magát. Ökölbe szorítom a kezemet, és próbálok megnyugodni, hiszen minden bizonnyal csak erre megy ki a játék. Úgysem fogom megadni neki az örömét. Nézem a távolodó lányt, miközben a nevetéseket még most is hallom. Megropogtatom a nyakamat, majd a lány után lépek, de ahelyett, hogy hozzá nyúlnék egy ujjal is, nekirontok a lányhoz legközelebb álló nevető férfinek és anélkül, hogy használnám az öklömet, csak egyszerűen megfejelem Őt. Csend lesz, én pedig próbálom a lány tekintetét megtalálni.
- Csak ennyit értél el, remélem büszke vagy magadra. - szólok oda csípősen, és kíváncsian várom a lány reakcióját.

■ ■ Zene ■ ■ Cool ■ ■credit

avatar
Vendég
Tell me your secrets


✥ Szeretettel Pandora Jasmine Fournier tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Pént. Aug. 04, 2017 9:16 pm

Nathael && Pandora
Néztek már ennél rondábban is rám, akartak már puszta kézzel is megfojtani, így valahogyan nem tud meghatni a jelenléte. Rendőr voltam a halálom előtt, most pedig egy másik csinos testbe dugott az élet. Igazán fair, nem? Vagy inkább a világnak kéne kicsit változnia, hogy ne mindig a külső alapján ítéljenek. Bár az már eléggé pozitív dolog volt, hogy nem ismert és nem kezdett el egyből hajlongani és idegesítőbbnél idegesítőbb szövegeket nyomni, mert attól tuti most falra másztam volna. A hangnemmel meg olyankor nem foglalkozik senki se, amikor éppen provokálni akar valakit és én most azt tettem. Azt hiszem az elmúlt évek feszültségeit ki akartam végre adni magamból, végre csak egy jót akartam harcolni, mint egykoron, a régi életemben.
- Az már az én bajom lenne és nem a tiéd, de nem szokásom az egereket itatni. – ha szokásom lett volna, akkor nem megyek rendőrnek, nem akarom a bűnözőket elkapni, farkasszemet nézni velük. Ennyit arról, hogy nem kategorizálnak az emberek, ha meglátnak valakit. – Nem jönne a barátom, mivel felnőtt vagyok és neki ehhez semmi köze nincs. Így kár ebbe az álomba ringatnod magad, hogy egyből ugrana valaki vagy éppen valakinek a segítségéért kiáltoznék. – a hangom eléggé bátor és érezheti, hogy nem hazudok. Ahogyan azt is láthatja, hogy nem vagyok egy könnyedén ijedős nő. Nem, én azok közé tartozok, akiket kiképeztek arra is, hogy miként húzza meg a ravaszt, ha úgy adódik, hova üssön, mikor legyen résen és miként tudjon valakit leteríteni akár fegyver nélkül. Ez voltam én, nem pedig egy csinos pofi, aki eltörik egy erősebb szélben.
Látom, ahogyan ökölbe szorul a keze, végül egy kisebb sóhajtás keretében magára hagyom. Ha ennyire fél, akkor felőlem legyen. Nem értem, hogy a pasiknak miért kellene attól szégyellniük magukat, mert egy nővel küzdenek, vagy ha éppen legyőzik őket. Szerintem ez nem erről szól, hanem arról, hogy kiengedjük a gőzt, hogy tanuljunk akár a másik hibáiból, vagy trükkjeiből. Ez nem több, mint puszta szórakozás, nem pedig élet-halál harc, mint olykor a tiltott játékokon vagy a rosszabb környékeken.
Amit viszont ezek után tesz, az eléggé meglep és lekicsinyíti a szemeimben őt. Hirtelen meg se tudok szólalni, a többiek helyettem is fújognak, mire én csak egy szánalmas pillantással mérem végig.
- És ettől most jobb, hogy egy olyan személyt bántottál, akinek semmi köze nem volt ehhez az egészhez. Most már nagyfiúnak gondolod magad? Inkább szánalmas vagy. – mondom neki minden hezitálás nélkül, mert annak gondoltam. – De ha ettől te ma már jobban alszol, hogy lefejelhettél valakit, akkor jó éjt! – fonom össze a karomat magam előtt és ha netán a távozás mellett döntene, akkor nem hezitálok a lábammal elkapni a lábát és úgy a földre kényszeríteni őt, majd a lábammal szegezem a földhöz. – Nem mindenki törékeny nebántsvirág, mint gondolják és csak edzeni akartam, ehelyett te olyat támadsz le, aki rohadtul nem kereste veled a kontaktot. – nahh a hasonló idióta alakok miatt kell a nőknek megtanulnia megvédeni magukat, ha pedig inkább most engem támadott volna meg a beszólásom miatt, akkor arra is felkészültem és vártam a támadását.

■ ■ Nyommi lett. doboz  ■ ■credit



Hope is a small word with a big meaning but it's a reason to live.
And we need a reason
avatar
Elit
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
764
● ● karakter arca :
✶ Gal Gadot


✥ Szeretettel Admin tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Szer. Szept. 06, 2017 10:50 pm

avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
2167
● ● Keresem :
my babes
● ● karakter arca :
I'm faceless


✥ Szeretettel Damiano Abruzzi tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Kedd Május 08, 2018 8:00 pm

// Panda & Damiano //



Amióta kinyitottam azt a borítékot, sokféle gondolat megfordult a fejemben. Lehet, hogy nem kéne idejönnöm, mert pont ezzel vezetem el az ismeretlen fenyegetőt Sia-hoz. Rájöttem, hogy ez butaság. Ha eljutott hozzám, akkor hozzá is simán eljuthatna. Nem állt elő semmi követeléssel. Nem akar pénzt, nem akar szívességet. Azt akarja, hogy féljünk. Először én és tudja, hogy beszélni fogok a csajjal. Telefonban nem mondtam, üzenetben sem. Arról se szóltam, hogy jövök.
Kimerítő volt az utazás. Nem szeretem a repülőgépet. Olyan bizonytalan. Egy hosszú út a magasságban. A cél lebegett a szemem előtt, ahogy az nyaraláskor is szokott lenni és így kibírom. Egyszer már jártam Párizsban, izgalmas, gyönyörű, sőt vad helynek találtam. Megvannak azok az oldalai, amikről a hírek nem szólnak. Sia is valahol ebben a közegben élhet. Kaszinótulaj lett...
A szállodai szobában bámultam a plafont egy kevés ideig. Nem akartam rögtön rárontani a nőre, akit már nagyon, de nagyon régen láttam. Nekem se esne jól, ha túl hirtelen történne minden. Sokáig halogatni se lehet. Addig gondolkodtam, hogy végül elnyomott az álom. Tényleg kimerítő volt az út.
Úgy gondoltam, járok egyet a városban. Ez a sok francia szó annyira idegen. Egy keveset én is megtanultam, főleg Sia-tól, mikor beszéltünk és mondott itteni szavakat. Én is elkezdtem tanulgatni. Egy átlag turista szókincsével már rendelkezem, de az angol kicsit erősebb, mert azt tanultam rendesen is. Az akcentusom borzasztó, érzem. Nem is beszélek sokat.
Elmentem a nő lakása felé is, vetettem pár pillantást a környékre, próbáltam megtalálni az ablakát. Nem álldogáltam ott sokáig. Amit láttam, azt megjegyeztem. Támadási pontokat is néztem. Egy profi simán megoldaná, nem tudnám kivédeni. Egyedül kevés lennék hozzá. Sia-nak megvannak az emberei. Mit kéne tenni? Nem lehet szétkürtölni. Hagytam magamnak időt, hogy beugorjon a megoldás. Addig pedig kellemes elfoglaltságot akartam találni. Egy finom ebéd után újabb nagy sétát tettem és belefutottam egy hirdetésbe. A küzdősportok, a harcművészet és a kevésbé művészi bunyó mind az életem része. Egy rendőrnek értenie kell ehhez, aki a maffiához tartozik, annak még inkább. A túlélés művészete ez. Hirtelen ötlettől vezérelve hazamentem váltócuccért és lejöttem a külvárosi klubba. Később érkeztem, már megy az edzés. Gyorsan átöltöztem és most lépek be. Éppen párosával kezdenek gyakorolni.
- Üdv! Csatlakozz be nyugodtan! - szól az edző és int a többiek felé.
- Sziasztok! - köszönök hangosan és mosolyogva.
A csoport rendeződni kezd és nekem egy magas, vékony, de masszívnak tűnő lány jut. Látszik rajta, hogy nem gyenge. Hmm, becsapós, ez érdekes lesz.
- Szia! Damiano vagyok.
Kezet nyújtok. Figyelek, hogy mit kell csinálni. Nem pont ezt a stílust űzöm, újdonság lesz.
- Az első edzésem itt. Te gyakran jársz le? - kérdezem, miközben alapállást veszek fel.
avatar
Civilek
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
9


✥ Szeretettel Pandora Jasmine Fournier tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Vas. Május 13, 2018 10:53 am

Pandora && Damiano
Régóta lejártam ide, szükségem volt rá. Jobban, mint azt először hittem. Nem csak remek kikapcsolódás volt, segített levezetni a feszültséget, egyben tartani, de még kapcsolódó pont volt a múltamhoz is. Hajdanán is sokszor lejártunk ide edzeni. Tudom, hogy körülbelül mikor jött egy-két rendőr. Őket elkerültem messzire, ahogyan a lőtérre is igyekeztem akkor kijutni, amikor esélyesen a legkevesebben voltak. Nem akartam régi arcokba botlani, nem ment volna. Seth előtt is lebuktam, mi történne akkor, ha még többek előtt? Nem kockáztathattam, maradt a hazugság továbbra is és az óvatosság. Hónapok múltak, de mégis olykor aggódva fürkésztem magam a tükörben, vagy csak ücsörögtem elmélkedve a teraszon, hogy helyesen tettem-e. Helyes volt-e a részemről bevallani, hogy ki vagyok valójában és még mindig szeretem őt, hogy nem-e ezzel megpecsételtem az életét és elcsesztem? Egy hazugság, ami örökké végig fog kísérni minket.
Bemelegítésen már túlvoltunk, ami jókedv és nevetés jellemzett. Nem én voltam az egyetlen nő itt, akad egy-két frissebb teremtés is, akik olykor kíváncsian fürkészték az egy-egy meccset, amit spontán rendeztünk mindenféle hülye fogadásokkal megfűszerezve. Akadt, amikor nyertem, akadt, amikor alulmaradtam, de legalább mindig edzésben tartott és tanulhattam új fogásokat is. Ezért pedig mindig hálás voltam. A bagázs mindig is jó volt, befogadó és olyanok voltunk már, mint egy kis család, hiszen ennyire későn nem sokan szoktak már lejárni. Ez a mi időnk volt, az edző pedig örömmel maradt tovább.
- Szia! – viszonoztam a köszönést, miközben végigmértem a férfit. Nem tehettem róla, ezt sokan a női mivoltom számlájára írnák, de inkább volt ez köszönhető a múltamnak, a rendőri életemnek köszönhető, mintsem másnak.
- Jasmine! Nem francia vagy, vagy csak régóta nem éltél már itt? – elfogadtam a felém nyújtott kezet és kertelés nélkül kérdeztem vissza. Nem volt bántó a hangom, de az akcentusa eléggé elárulta őt. Biztos voltam abban, hogy ő se ma kezdte a pályát, így jobb lesz vigyázni a popomra. Még a végén túlzottan sajogni fog, ha sokszor esem seggre edzés közben.
- Elég régóta, hogy tudjam ennyire későn nem sokan járnak le. Mindig ugyanazok az arcok. Egy-két új, akik elillannak, vagy inkább áttérnek egy korábbi időpontra, másabb társaságra. – hangom higgadtan csendült, s ha netán a korábbi kérdésemre válasz érkezett, akkor inkább angolra váltottam. Hátha azt jobban megérti. A munkám miatt folyékonyan beszéltem már ezt a nyelvet is.
- Mi szél hozott ide? – faggatóztam tovább, miközben az alap állást fel kellett venni, aztán pedig jöhetett is az első támadás-védekezés. Kivártam, figyeltem a mozdulatokat, hogy vajon kézzel, vagy lábbal szeretne e támadni, utána pedig úgyis viszonozni fogom a kedvességet, de elég jó technika nem elsőnek támadni, csak elég ébernek kell lenni hozzá.





Hope is a small word with a big meaning but it's a reason to live.
And we need a reason
avatar
Elit
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
764
● ● karakter arca :
✶ Gal Gadot


✥ Szeretettel Damiano Abruzzi tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Pént. Május 18, 2018 6:24 pm

Sokkal fiatalabbak, mint én. Egy korombeli van és egy idősebb. Hölgyekből is akad bőven. Aranyosak, ahogy ütnek, kivéve egy-kettőt, aki komolyan veszi.
- Jasmine - ismétlem el akcentusosan. - Jó a füled. Olasz vagyok.
Mosolygok egyet, olyan elismerésképpen. Nem szorongatom össze a kezét, csak jelzem, hogy elfér az enyémben.
- Én az egy-két újba tartozom.
Lehet, hogy nem leszek rendszeres vendég. Jó lenne gyakorolni, szükség van rá. Otthon csináltuk, de ingyen. Nem mintha beledöglenék, ha fizetni kéne érte.
- Kösz. Így könnyebb - térek ki az angolra is, ami egyszerűbbé teszi a dolgomat.
- Egy régi barátot látogatok meg. Te echte párizsi vagy?
Ez pont elég, amíg harcolunk. Egy idő után úgysem lesz helye a beszédnek. A nő állása nagyon pontos, látom és én sem maradok el mellette. Ütéssel próbálkozom, úgy, hogy ha partnerem nem olyan gyors vagy ügyes, akkor se legyen baj. Nem az a cél. Mellkasra támadok, aztán torokra, két pontos ütéssel, de hagyom hárítani. Ha elég tapasztalt, látni fogja, hogy tudnám, hogy kell hiba nélkül bevinni, csak finomkodom.
- Nem rossz - dícsérem meg a mozdulatait.
- Csak hobbi, Jasmine? Nekem néha szükségem van ilyen tudásra.
Egy pillantást vetek a nőre, figyelem, hogy ha ő támad, miként teszi. Igyekszem felkészülni rá és elterelni kezét-lábát, ami jön. Úgy, ahogy egy bűnözővel tenném, aki ellenáll letartóztatáskor. Attól, hogy nyomozó vagyok, még készen állok ilyenekre. Nem egyszer akadt már olyan, aki meg akart lógni, mikor megállítottuk az utcán. Tudásra szükség van. Pont annyira vagyok óvatos, mint máskor. Élve kell az ellenfél, épségben. Egész csinos amúgy. Kicsit vékony, de ha más körülmények között találkoznánk, nem így közelítenék.
avatar
Civilek
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
9


✥ Szeretettel Pandora Jasmine Fournier tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club •• Hétf. Jún. 11, 2018 8:28 am

Pandora && Damiano
- Szerintem sokaknak feltűnne. – mintha nem is próbálná leplezni az akcentusát. Abban se vagyok biztos, hogy jól beszéli a franciát, mármint ha valaki túlgyorsan beszélne, akkor mindent megértene, de mindegy is, hiszen ez most nem lényeg. – Olaszország gyönyörű hely. – mosolyodom el, hiszen volt már szerencsém ott járni és rabul ejtett. Sose hittem, hogy egy-egy hely képes rá, de ez megtette.
- Nincs idő, vagy kiderül, hogy mégse vagy kezdő és ez túlzottan gyerekes neked? – pillantottam rá mosolyogva. Nem tehettem róla, hogy ezt feltételeztem. A rendőri évek nem reppennek csak el úgy, hiába kellene elengednem azt az életet. Jasmine meghalt, helyette Pandora van. Szőke és szeplős lány a múlté, most már egy új testben élek – amit még mindig nem értek -, de másabb elvárások léteznek ebben a második életben, amik olykor nehezebbek is, mint amit rendőrként kellett teljesítenem.
- Bármikor. – rántom meg a vállaimat, mert a munkám miatt is sokszor kell használni az angolt. Nekem mindegy, hogy melyik nyelven beszélgetünk.
- Igen, itt születtem és talán itt is fogok meghalni. – persze az még távol van, de inkább szántam fekete humornak, mintsem véresen komolynak. – Ezek szerint, akkor nem maradsz sokáig, vagy még magad se tudod? – faggatóztam kicsit, ha zokon veszi, akkor biztosan tudtomra adja és nem felel, vagy szimplán kitér a válasz elől. Sok jó embert meg lehet ismerni, nem egy barátot köszönhetek ennek a helynek.
- Nem, inkább szenvedély. Neked, hobbi vagy kötelezettség a sörhas ellen?– mosolyodom el, mert ez volt az igazság. Régebben is imádtam, nem éreztem kötelezettségnek. Amikor pedig ketyeg az óra, de még mindig nem mozdul meg, akkor támadok. Ő véd, egészen ismerősen, ahogyan egy nyomozó tenné, volt már párhoz szerencsém, így egyik óvatlan pillanatban megpróbálom elkapni a kezét és kicsavarni a háta mögé. – Nem volt arról szó, hogy szakmabéli. – akár sikerült, akár nem, akkor is nevetve szólaltam meg. Egy zsaru felismeri idővel bizonyos dolgokból a másikat. Még akkor is, ha én már nem állok azon kötelékben. Letagadni nem tudom a múltam, maximum leplezni.





Hope is a small word with a big meaning but it's a reason to live.
And we need a reason
avatar
Elit
Tell me your secrets
● ● Posztok száma :
764
● ● karakter arca :
✶ Gal Gadot


✥ Szeretettel Ajánlott tartalom tollából
Témanyitás ✥ Re: Fight Club ••

Tell me your secrets

Fight Club
Second Chance frpg
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Transzvesztita Club
» Twister Biliárd és Póker Club
» Reflections - night club [21+]
» Shine Party Club
» North Pole Club

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Külváros-