Háló - Page 2
Üdvözöllek nálunk
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Postagalamb központ
✥ Bátran üzenj ✥


Akik erre járnak
✥ Várunk mindenkit ✥

Jelenleg 20 felhasználó van itt :: 10 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot




A legtöbb felhasználó (57 fő) Szomb. Nov. 11, 2017 7:42 pm-kor volt itt.
Legújabb történetek
✥ feltörekvõk írásai ✥

✥ Today at 9:25 am ✥
✥ Today at 1:08 am ✥
✥ Today at 12:55 am ✥
✥ Today at 12:12 am ✥
✥ Today at 12:05 am ✥
✥ Yesterday at 11:17 pm ✥
✥ Yesterday at 10:16 pm ✥
Népszámlálás
✥ Párizs lakói ✥
Történet írók
✥ fantázia szárnyal ✥

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .

✥ Szeretettel Admin tollából
Témanyitás ✥ Háló •• Szer. Aug. 16, 2017 2:56 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

First topic message reminder :

Forrás: google
avatar
Alapító;;Segítõ
Tell me your secrets
1586
● ● Posztok száma :
my babes
● ● Keresem :
I'm faceless
● ● karakter arca :


SzerzőÜzenet

✥ Szeretettel Veronique S. Rimbaud tollából
Témanyitás ✥ Re: Háló •• Szomb. Jan. 06, 2018 5:29 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Veronique  & Edmund

- Mertem remélni, hogy nem pont ebben fogsz elvérezni. – léptem beljebb az ajtón széles mosollyal az arcomon, ahogyan közelebb sétáltam hozzájuk. Jó volt kicsit felfrissülni és máris sokkal élettel telibbnek éreztem magam, meg emberibbnek is, hiszen nem voltam tiszta böfi se, ami nem volt ritkaság, miután a kislányunk evett. Nem mindig jött össze a rongyra, hanem néha kicsit a hajamban landolt, vagy a felsőmön. – Ne aggódj, remek apa vagy már most is és még inkább azzá válsz az évek múlásával. – simítottam végig gyengéden és szerelmesen Edmund arcán, hiszen biztos voltam abban, hogy azért kisebb félsz benne is van, vagy éppen aggódik azon, hogy tényleg mindent jól csinált-e. Biztosan igen. Nála jobb apukája nem is lehetne a mi kis tündérünknek.
Csókját viszonoztam egy kisebb bólintást követően, hogy utána elinduljak a konyhafelé. Ha vak lennék, szerintem akkor is még képes lennék megtalálni ezt a helyet, mert annyira mennyei ételek áradtak a lakásban.
- Szia Sayfi. – köszöntem neki egy öleléssel és puszival, majd megcsóváltam kicsit rosszallóan a fejemet. – A végén miattad fogunk elhízni és járhatunk el futni. – kuncogtam el magam széles mosollyal az arcomon, mire ő csak kérdezte, hogy kávét, vagy teát kérek-e, vagy éppen merre is van a férjem. Sietve feleltem, majd csíptem egy kisebb darabot a sültszalonnából, mire most ő csóváltam meg a fejemet. Sietve ültem el, miután a teámat is megkaptam.
- Én mondtam, hogy szerintem az utcát is meghívhatnánk reggelire. – pillantok a férjemre, amikor hirtelen ő se tud szóhoz jutni. Csak tudnám, hogy miért esik mindig túlzásba a nagymamám. Tudom, hogy imád főzni, ahogyan azt is szereti, ha örömet okozhat a finomabbnál finomabb ételeivel. Talán lehet inkább Edmund éttermébe kellene felvenni. Mindennapra kitalálna valami specialitást. Szerintem még kereslet is lenne rá.
- Ahogyan mondani szokták, amíg meg nem eszel mindent, addig fel se állhatsz. – hecceltem kicsit a többieket, hogy miután jó étvágyat kívántunk egymásnak neki is lássunk a reggelinek. Még mindig a legjobb, nem is akármennyire.
- Arra gondoltam, hogy ma esetleg elmehetnénk sétálni és bevásárolni karácsonyra, ha jól laktunk és meg bírunk még mozdulni. Te mit gondolsz, vagy mit szeretnél csinálni? – és Edmundra nézek, miután nagyi felállt, mert valaki kereste őt telefont. Meg nekem is kellett kis idő, mire szóhoz jutottam a sok finomság közepette.


avatar
Civilek
Tell me your secrets
76
● ● Posztok száma :
● ● Keresem :
Danielle Campbell
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Edmund H. Rimbaud tollából
Témanyitás ✥ Re: Háló •• Csüt. Jan. 11, 2018 11:01 am
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Veronique  & Edmund

Az ő szavaiban valamiféle megnyugvást találok, ha ő mondja, hogy remekül csinálom, akkor elhiszem, hogy remek apa is vagyok. Nem akarok elhasalni senki előtt sem. De ez megnyugtatott, ha valamit elcsesznék, akkor úgyis jelzi valaki, nem?
Az ételeknek mennyei illata van, nem is tudok azonnal választani, olyan jól néznek ki. Mind. Sayfi kitett magáért, noha megmondtam neki már párszor, hogy ne csináljon ekkora felhajtást… noha köszönöm neki, hogy megtette ezt, mert így tudtam kis időt tölteni velük is. Én kávét csináltam magamnak, ezt kivételesen én szeretem magamnak megcsinálni.
Szavaira elmosolyodok.
- Ha az utcát nem is, a kis csapatot már igen. - értem itt a fiatalokat a családunkból. Jól laknának ők is egy pillanat alatt.  Tányért szedtem elő magamnak, hogy arra pakoljam a kiválasztott ételeket, sokat pakolok, kenyeret is veszek, később jöhet a tea is. Egy kis tojás, egy kis sült szalonna, sült kolbász és hurka… leülök a helyemre, rápillantok a nagyira.
- Remélem együtt eszel velünk. A mosogatás az enyém. - szögezem le elsőre és nem nyitok vitát ezen, így lesz és kész. Ő meg dajkája meg a leányom seggét. Elmosolyodok és falatozni kezdek, bólogatok, mennyire mennyei ez az egész. Az asszonyom szavaira majdnem el röhögőm magam, de visszatartom, helyette csak bólogatni tudok, tele a szám mindennel. Minden tök jól van ízesítve, ha azt vesszük minden házilag készült, én nem szeretem a boltokból megvenni az ilyet, max az alapanyagokat.
- Vásárolni? Nincs más dolgom, az étterem ma zárva tart, szóval elmehetünk nagy bevásárolni. Egyebet vásárolni. A leányra meg Sayfi vigyázhat, ha benne van. - gondolom nem hagyna ki egy alkalmat sem. Ezért is merem rábízni a kicsit, persze, ha van más dolga, akkor végezze el azt, a kicsit meg visszük magunkkal… vagy lepasszolom a nővéremnek… amit nem nagyon akarok. De ha nincs más… Újabb adag kerül a számba, de aztán meggondolom magam és inkább sétáljunk egy nagyot, ha ő is szeretne.
- Mi lenne ha ma sétálnánk egy nagyot, holnap meg felkelünk korábban és akkor elmegyünk vásárolgatni. Mit szólsz? Vagy ma intézzük? - pillantok rá, majd kortyolok a kávémból, tökéletes, a tányérról is hamar elfogy az étel. Kipukkadok, megkönnyebbülten dőlök hátra a széken.
- Jól laktam. Finom volt. Köszönöm a reggelit. - a kiürült tányérokat összeszedem egybe, hogy majd a mosogatóhoz szambázzak vele és elmosogassak.










One life


avatar
Elit
Tell me your secrets
80
● ● Posztok száma :
Tyler Hoechlin
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Veronique S. Rimbaud tollából
Témanyitás ✥ Re: Háló •• Pént. Jan. 12, 2018 1:09 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Veronique  & Edmund

Amikor a családunk többi tagját említi, akkor elmosolyodom és sietve kapom fel a fejemet.
- Tényleg, ők mikor jönnek látogatóba? A testvéred, a fiúk és Linn? – kérdezem meg kíváncsian, hiszen amiatt szóltunk, hogy az első egy-két napban nem szeretnénk nagyfelhajtást, így inkább utána érkezzen mindenki. Nekem is szükségem volt egy kis pihenőre. És az is szerencse volt, hogy a lányommal tudtam aludni, hogy ezt Edmund megértette, hiszen túlzottan is aggódtam érte, hogy tényleg minden rendben van-e, ezért is akartam eleinte mindenképpen minden időmet vele tölteni.
- Persze fiam, veletek eszem, - felelte Sayfi mosolyogva, miután csinált magának is kávét és szerzett tányért leüljön közénk. Anyáékat most se sokat láttam, de nagymamám mindig is másabb volt, mint ők. Ő tőle mindent kaptam és talán többet is, mint egy szülőtől kaphat a gyermek. Engem ő nevelt fel, így nem csoda, hogy irányába nagyobb kötödés alakult ki nálam, mint a szüleim felé. Szeretem őket is, de Sayfi mindig is az egyik legfontosabb személy lesz a szívemben.
Mielőtt pedig válaszolhatnék megteszi a nagymamám.
- Menjetek csak, minket ne féltsetek. Jól megleszünk, hiszen régebben Vero-val is mennyire jól elvoltunk. Igaz, a világot kissé olykor felforgattuk, de eseménydús volt legalább a gyerekkora. – cinkosan pillant rám, mire én csak megrázom a fejemet. Mindenki életéven vannak olyan történetek, amiket sose mondunk el különféle okok miatt. Ez is ilyen volt. Megfogadtunk, hogy ez mindig is a mi történetünk marad, a mi emlékünk és mással nem osztjuk meg.
- Nem, ráér holnapig. Semmi olyan extrán fontos dologról nincs szó. Séta jó ötlet, akár lemehetünk a Szajna-partra is, kacsákat etetni, vagy csak rövid időre kikapcsolódni. Azt hiszem, ránk fér már az, hogy picit kettesben legyünk. – mosolyodom el, miután lenyeltem az utolsó falatot is. A hasamat megsimogatom, ami még mindig fura, hogy ennyire apró lett megint. Egészen megszoktam már a hordóhasamat, de tény, hogy így minden sokkal egyszerűbb. Végre ismét be tudom kötni a saját cipőmet, vagy éppen zokni felvenni egyszerűen.
- Én is köszönöm, mennyei volt. – majd a bögréket összeszedem és odaviszem a férjemnek. Miután leraktam a mosogató mellé hátulról ölelem át, homlokomat hátának döntöm, mintha csak a közelsége hiányozna. Végül nyomok egy puszit az arcára.
- Felmegyek készülődni, meg ránézek a kishercegnőre. – pillantok rá boldogságtól sugárzóarccal, majd pedig irány öltözködni, ideje, hogy végre ismét kicsit összekapjam magam és elkezdjek visszatérni kicsit a régi önmagamhoz.

avatar
Civilek
Tell me your secrets
76
● ● Posztok száma :
● ● Keresem :
Danielle Campbell
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Edmund H. Rimbaud tollából
Témanyitás ✥ Re: Háló •• Kedd Jan. 16, 2018 12:28 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Veronique  & Edmund

Kérdése megakaszt, elvileg megírtam az SMS-t és azt is, hogy nagyjából három napot kérünk az ébredéshez….
- Nem tudom, talán holnap, de úgyis felhívnak, hogy melyik nap lesz jó… - legalábbis Lucas biztos, a többiek meg majd beállítanak ajándékokkal meglepetés gyanánt. Bár azt tényleg nem tudom, hogy mikor érkeznek majd, de ha jönnek, akkor sem zavarom őket haza. A pihenés mindenkinek kijárt, főleg hogy a törpe késői érkező volt és eléggé fárasztó is, de jól vagyunk, szóval felőlem jöhetnek.
Sayfi szavaira elmosolyodom, én aztán elhiszem, hogy ellesznek itthon és tartanak egy csajos napot. Az öregebb a fiatalabbal. Ez annyira cuki.
- A törpének is eseménydús lesz…nem hagyom, hogy lapos legyen. Aztán azt mondja az oviban, hogy unalmas családja van. - húzom el a számat színpadiasan. Ezt nem nagyon akarom, szóval majd feldobjuk a hónapjait, hogy ne mosolytalan leány legyen.
- Igaz, az már ránk fér. -  kacsintok az asszonyra, hiszen lehet hogy akkor is kettesben voltunk, mikor a gyerek a pocakban volt, de hát az nem ugyanaz. Így kényelmesebb mindkettőnknek. Már nem kell aggódni és félni, hogy mit nem tehet meg egy terhes nő. Különben meg majd lesz egy tesóra is szüksége a hercegnőnek. Nem most, majd 2-3 év múlva, esetleg 5.
Mosogatni kezdek, az odahozott tányérokat megköszönöm, no meg ha valaki összepakol az étkező asztalán. Az ölelésre számítottam, megragadom a vékony kézfejét és elmosolyodom. A puszit nem viszonzom, folytatom a mosogatási hadműveletet. Szavai nyomán tudni fogom merre is jár. De ez a mosoly… már hiányzott. Megkönnyebbült hogy a karjaiban tarhatja most már Roselle-t. Mondjuk én is. Újra kettesben lehetünk kicsit. És romantikázhatunk.
A mosogatás hamar lemegy, mögöttem Sayfi szorgoskodott a pakolászásban, miután a reggelivel végzett, szóval egy kis törölgetés és minden a helyére kerül. A maradék kaja majd a hűtőben végzi, később még rájárok. Megtörlőm a kezem, iszok egy kis vizet, majd a feleségem után lépkedek a hálóba, fel kell öltözni…de mi van, ha nem öltöznénk fel?
Akárhol is találom meg Vero-t, akkor mögé lépek és átkarolom a hasánál, hogy a nyakához bújhassak, csókokkal hintsem el mindenhol, ahol jelenleg érem.
- Mikor szeretnél menni? Most azonnal, vagy kicsit megszeretgethetlek?



avatar
Elit
Tell me your secrets
80
● ● Posztok száma :
Tyler Hoechlin
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Veronique S. Rimbaud tollából
Témanyitás ✥ Re: Háló •• Kedd Jan. 16, 2018 3:04 pm
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



Veronique  & Edmund

- Rendben van. – szavaim mellé egy aprót bólintok is. Tudom, hogy mi kértünk pár nap pihenőt, de azt is tudom, hogy a családja olykor képes a semmiből is beállítani amolyan meglepetésként. Szeretem őket, ahogyan sose küldeném el őket, de azért nem meglepő, ha szeretnék valamennyire jól festeni, amikor beállítanak, nem pedig böfitől illatozni, netán éppen tejtől kicsit elázott felsőben ajtót nyitni nekik. Még akkor se, ha mindenki tudja, hogy most lett belőlem csak anya.
A férjem szavain jót kuncogok és a mosoly is egyre szélesebb lesz. – Nem hiszem, hogy ebben a családban bárkinek is unalmas lehet az élete. Mindig történik valami. – sőt idővel akár majd lehetne építeni a kertben is valami kisebb palotaszerűt a hercegnőnek, ha elér abba a korba. Szerintem az is remek program lenne akár mind a hármunknak is.  
Kacsintására csak egy hamiskás mosollyal felelek, amihez kicsit talán kihívó pillantás is jár, hiszen sejtem, hogy mire gondolt. Nem kell ehhez szó, hiszen voltunk együtt, de teljesen másabb volt a terhesség alatt, mint előtte volt bármikor is. Tudom, a legnagyobb csodát kaptuk az élettől és biztos vagyok abban is, hogy idővel szeretnénk egy testvért is neki, de ha nem gond én azért pár évet várnék vele, mert olykor még most is úgy érzem, hogy talán nem is leszek jó anya. Szerencse, hogy itt van Sayfi és a férjem, hogy támogassanak és segítsenek benne.
Szekrény előtt állok pontosan vélhetően olyan kifejezéssel, amikor azt mondaná a nő, hogy „Nincs mit felvennie”. Az tény, hogy a szekrényemben levő legtöbb ruha most már nagy rám, hogy a lányunk megszületett, így ideje lesz ezeket is elpakolni. A morfondírozásomból végül Ed közelsége zökkentett ki. Kezem kezére siklik, ahogyan picit oldalra billentem a fejemet, hogy még jobban hozzáférhessen a nyakamhoz és egy halk sóhaj bukik a felszínre.
- Tudnék ilyen csábításnak ellenállni? – fordulok meg az ölelésében, miközben kicsit játékosan csendül a hangom. Karomat a nyaka köré fonom, majd gyengéden megcsókolom őt, miközben közelebb húzom magamhoz. – Szeretlek és "hiányoztál". – tudom, ne legyen telhetetlen az ember, de ez az igazság, hiszen jó ideje már annak, amikor adóztunk volna igazán a vágyainknak, legalábbis ilyen téren. Ujjamat gyengéden húztam végig a tarkója vonalán, majd ajkaitól elszakadva vággyal és szerelemmel teli pillantással néztem fel rá. Ha pedig engedte, akkor rövididőn belül a felsőjétől is megszabadítottam őt, de talán nem ártana a szobánk ajtaját is becsukni, mielőtt túlzottan magával rántanak az érzéseink, vágyaink.

avatar
Civilek
Tell me your secrets
76
● ● Posztok száma :
● ● Keresem :
Danielle Campbell
● ● karakter arca :


✥ Szeretettel Sponsored content tollából
Témanyitás ✥ Re: Háló ••
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Tell me your secrets

Háló
Second Chance frpg
2 / 2 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: 03. Üdvözöllek Párizsban :: Lakónegyed :: Kertváros :: Rimbaud-lak-