» Egy-két táppont, amit bátran kiszínezhetsz: Sebastien Theodore Leclair, 1993. október vége: A bátyám volt a tökéletes gyermek. Egy földre szállt apró isten. Már perfekt beszélt olasz nyelven, két hangszeren játszott, tudott három tengerész csomót, képes volt megkülönböztetni a veszedelmes gesztenyét a jóarc gesztenyétől, és ugratni is tudott. Magas növésű volt, magasabb is, és eszesebb a hasonló korú gyermekeknél. A szeme pedig olyan kék, akár az ég. A jellemében pedig nyoma se lehetett a szülőkkel szembeni dacnak. Szelíd, de bátor fiú volt. Aztán ezen az októberi napon megugrott alatta az a hatalmas hátas, amit az egyik rokontól kapott arra föl, hogy már nagyobbacska fiú lett. Sebastien Thedore Leclair, az ifjabb, leesett a lóról. Beverte a fejét. Gyönyörű bíborvörös vére megfestette a sziklákat. Ez a szülei által csodált, nagyra tartott gyermek pillanatokon belül a másvilágra költözött. Pontosabban egy új testbe. Azt, hogy utána mi történt az új életében, fogalmam sincs, ahogy arról se, hogy ő miért kaphatott második esélyt.
Szerintem érdekes történetet lehet kihozni egy ilyen szituációból. Mire emlékszel az előző életed 9-10 évéből? Ki lettél a halálod után? Felnőtt, tini vagy gyermek? Férfi vagy nő? Milyen nehézségekkel kellett szembe nézned az új életedben? Mi történt az eltelt cirka 24 évben? Őrültnek hittek? Kezeltek valahol? Vagy voltál annyira eszes, hogy kijátssz mindenkit? Milyen ember lett belőled? Miért járt neked egy második esély? Miért térsz vissza? Hajt a kíváncsiság, vagy terveid vannak a régi családdal?
ET-met, családomat érdemes átolvasni.
Itt