Mia d'Aurevilly
üdvözöllek nálunk
„Hello Párizs”
Felhasználónév:

Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
„üzenőfal”

Városnézés
„Akik erre járnak”
Jelenleg 47 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 47 vendég :: 1 Bot

Nincs
● ● ●
A legtöbb felhasználó (163 fő) Hétf. Szept. 30, 2024 4:57 am-kor volt itt.


● ●

● ● Mia d'Aurevilly EmptyCsüt. Aug. 02, 2018 10:07 am
Bejegyzés ideje



SzabadFoglaltElkelt

Mia d'Aurevilly



» Karakter arca:
Julia Roberts (ötletelni ér!)
» Csoport:
Elit / művészet / kereskedelem / civil
» Életkor:
50-51 éves
» Foglalkozás:
Esetleg könyvesbolt tulajdonos, író, tanácsadó, rendezvényszervező (itt is ér ötletelni!)

» Egy-két támpont, amit bátran kiszínezhetsz:
Mindösszesen csak 15 éves voltál, amikor megismerted a nálad 14 évvel idősebb férfit, aki később a férjed is lett. Azóta is kitartotok egymás mellett, még ha nem is volt mindig könnyű, viszont egy dolog ennyi év alatt se változott, mint a köztetek lévő szerelem és kapocs. 35 év alatt egyetlen egyszer inogott meg, de aztán az én érkezésem megmentette a kapcsolatotokat, még ha én erről soha nem is tudtam. 17 évesen szültél először, akkor adtál életet a fiadnak, majd rá majdnem egy évre pedig meg is érkezett a lányod is, a nővérem. Boldogok voltatok, de mégis valami félresiklott. Talán az, hogy apát egyre kevesebbszer láttad üzleti utak miatt, miközben ennyi idősen nem csoda, hogy két gyerekkel besokkaltál, hiszen még  a szüleid se támogattak benne. Sőt, amikor megtudták, hogy babát vársz ki is tagadtak, hiszen gazdagcsaládból származtál te is, de azóta se láttad a szüleidet. Nem is tudod, hogy mi van velük, ha volt is testvéred, akkor róluk se hallottál. Mindig is belevaló nő voltál, ha valamit a fejedbe vettél, akkor azt végig is vitted.
19 éves voltál, amikor a kapcsolatotok meginogott és úgy érezted, hogy az életed is félresiklott valamennyire, mert tanulni szerettél volna, világot látni, de ebből majdnem nem is lett semmi. Apa egy lehetőséget kért, nem tudom, hogy hova utaztatok el, csak azt, hogy már nem kettesben tértetek vissza arról a két hétről, mert már úton voltam én is. 20 évesen adtál életet nekem, s mintha minden egyes nap elteltével ti is újra közelebb kerültetek volna egymáshoz. Apa inkább ott alapított céget, ahol éltetek. Ha útra kellett volna kelni, akkor is legtöbb esetben már mást küldött. Ott volt melletted minden percben, támogatott és segített a két nagyobbal kapcsolatban is. Szép lassan pedig újra és újra megtaláltátok azt, amit szerettek a másikban és a mai napig így van. Mai napig szeretitek egymást emlékeztetni arra, hogy mit szerettek a másikban. Sőt, még apa volt az, aki hajdanán támogatott abban is, hogy pár évvel a születésem után valóra váltsd az álmodat és egyetemre járhass. Sokat nevettetek és sírtatok együtt, ha pedig fel akartad volna adni, akkor ő soha nem hagyta neked. Képes volt akár éjszakázni veled is, hogy együtt tanuljatok a vizsgátokra, míg nem szinte elrepült az idő és a diplomádat meg nem szerezted.
Sokáig te se tudtál az unokád létezéséről. Féltem elmondani, hiszen még egyetemista voltam én is, amikor a fiamnak életet adtam. Mégse adtam fel én se az álmaimat. Azt hiszem, hogy hatással volt rám az is, amikor láttam nálad, hogy miként küzdöttél meg velünk, kicsikkel, a férjeddel és a sulival együtt. Igazi szuperanyunak tűntél, aki nem ismer lehetetlent. Mindig vidám, segítőkész és kedves teremtés vagy. Nyoma sincs annak, hogy egykoron milyen elszigetelt életed volt, hiszen a szüleid is eléggé fennhordták az orrukat hajdanán. Most pedig a semmiből állítasz be hozzánk, hogy látogatóba jöttél, de valójában teljesen másról van szó. Elsőre azt hittem, hogy netán apával történt valami, de könnyedén nyugtattál meg, hogy minden a legnagyobb rendben van és jól van, csak még sok a dolga, hiszen ő is próbálja átszervezni még a cége dolgait, hogy átadja végre a stafétát és visszavonuljon…. Te vagy az előfutárra annak, hogy ide, a városba akartok költözni, hogy többet lehessetek velünk és az unokáiddal, ha már a másik két gyermeked még nem állapodott meg, helyette inkább a világot járják más és más okból.
Mindig is szerettelek, de azt is tudom, hogy okkal vagy itt és nem csak unoka látogatóba jöttél. Ahogyan én egykoron, úgy most te is félsz kicsit, hogy mit fogok gondolni arról, ha a közelünkben akartok lenni, pedig én örülnék. Mindig is te voltál a legnagyobb támaszom és a bizalmasom azt az egy pillanatot leszámítva, amikor a fiamat eltitkoltam előttetek. Születése után szereztél te is tudomást róla, amikor váratlanul beállítottál; s te voltál a legnagyobb támogatója annak is, hogy összeházasodjunk Lemonnal. Azóta pedig van egy tündéri kislány unokád is.

|| Soha nem törődött azzal, hogy megjegyzéseket tettek rá amiatt, hogy ennyivel idősebb férfival kötötte össze az életét, vagy amiatt, hogy túlzottan fiatalon lett anyuka többszörösen is. Alapjáraton vidám, pozitív jelenség, aki mindig pörög és képes ezer dolgot egyszerre csinálni. Boldog házasságban él (apát egyelőre nem hirdettem meg, gondoltam majd inkább együtt). Cseles és ravasz is tud lenni, tudja jól, hogy olykor miként alakítsa a dolgokat, hogy a lehető legkedvezőbbre fordítsa a helyzetet egy-egy hír közlésére. Segítőkész és könnyedén szokott barátokat is szerezni. Talpra esett és egykoron bármennyire is volt egy mélypont az életében, így visszagondolva soha nem bánta meg azt, hogy három gyermeknek is életet adott és ennyire korán. Büszke mindegyik gyerekére és egészen modern nő - nem bulikirálynő, felelősségteljes nagymama/anya - lappang a gyönyörű külső mögött a kora ellenére is. Kérdés esetén pm-ben megtalálsz! edi

Madeleine Destiny Truffaz
Madeleine Destiny Truffaz
Egészségügy
● ●
● ● Posztok száma :
88
● ● Avatar alany :
Ana de Armas
● ● :
Mia d'Aurevilly Cedd8987628e63f997507fe27f7934d2f7312b93

1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Second Chance :: Keresett karakterek :: Elkelt karakterek :: Archív karakterek-