» Egy-két támpont, amit bátran kiszínezhetsz:
Az örökös kapkodásban mindig elfelejtek valamit. Jelen esetben a lányok kötelező oltásáról sikerült totálisan elfeledkeznem, aminek az lett a következménye, hogy az egyetlen olyan orvoshoz mentünk el, akinek még volt szabad időpontja két gyönyörű kislány számára. Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy te fogsz minket az ajtó túloldalán várni, hiszen mindent az asszisztenseddel intéztem.
Mióta is nem találkoztunk? Legalább nyolc hosszú éve, ha csak az emlékezetem nem csal. Márpedig az ritkán szokott előfordulni. De manapság én már semmin nem lepődöm meg. Először Ronnie, most pedig te. Hihetetlen, és ezek után ne mondja nekem senki, hogy véletlenek nincsenek. Mert mégis mi lehetne ez, ha nem véletlen? Talán a sors akarata? Nem hinném. Mindenesetre örülök, hogy találkoztunk.
Emlékszem amikor annak idején fülig szerelmes lettem beléd. Még mind a ketten gyerekek voltunk, de te már akkor is céltudatos, végletekig makacs, vicces és iszonyatosan dögös voltál. Ez ahogy elnézem a dolgok jelenlegi állását, mostanra sem változott meg. Csupán annyiban, hogy mind a ketten felnőttünk és nekem gyerekeim lettek. De hogy veled mi a helyzet arról fogalmam sincs, de remélem beavatsz az életedbe és kideríthetem, mi minden történt veled azóta, hogy az egyetem előtt szakítottunk.

//Igazából semmit nem szeretnék kikötni a leírt támpontokon kívül, hiszen mindenre nyitott vagyok. Az PB-k csak ötlet szintjén merültek fel a fejemben, mivel mind a két pasi megdobogtatja a szívem, főleg öltönyben    A név szabadon változtatható, viszont a foglalkozáshoz ragaszkodom, mint ahogyan ahhoz is, hogy a későbbiekben lassan kibontakozó szerelem alakuljon ki kettejük közöttük. Végtére is  Claire nem olyan régen veszítette el a vőlegényét, ami miatt érthető módon egy kicsit bezárkózott. Még ha ezt kifelé nem is nagyon mutatja.
Hát röviden ennyi lenne. Nagyon szeretném ha megérkeznél és elvarázsolnál minket, úgyhogy siess kérlek.  Nagyon-nagyon siess és mindenképpen írj ha megérkeztél.