» Egykét táppont, amit bátran kiszínezhetsz:
Pontosan annak a testét foglaltad el, akit leginkább gyűlöltél, hiszen megölt téged. Tragikus balesetnek mondták, de valójában nem az volt.  Eleinte igazán gyűlölted ezt a testet, ezt az arcot, de mára már egészen megbarátkoztál vele, ahogyan az élettel is. Nem mondanálak gazdagnak az új családodnál, de szegények se vagytok. Élsportoló vagy, ahogyan amiatt se kell aggódnod, hogy valaki még gyászolna, hiszen a családod veled együtt égett bent a tűzben, miközben családi ünnepséget tartottatok. Azon az estén akartad megkérni a szerelmed kezét is, de vajon azóta már elfelejtetted volna az olykor könnyekkel küszködő gyönyörűséges arcot? Pedig minden egyes nap látod az egyetemen, de mintha még se érdekelne, hiszen pontosan ugyanazt a könnyelmű életet folytatod, amit az elődöd tett. Vajon attól még, hogy új testet kaptál, attól vajon a szívedet is képes vagy meghazudtolni? Valóban boldog vagy attól, hogy érzed a korábbi tulajdonos miként pusztul el szép lassan? Vajon te tényleg ilyen lennél? Vagy inkább szívességet akartál volna tenni a világnak, hogy egy seggfejjel kevesebb, de közben te is azzá váltál?