» Egykét táppont, amit bátran kiszínezhetsz:
Kedves Bátyám.

Régen, mielőtt még te is megházasodtál volna, remek kapcsolatunk volt. Legjobb barátok voltunk lényegében. Mindent megosztottunk a másikkal, remek testvéri kapcsolatot ápoltunk. Ám a házasságod után ez a feje tetejére fordult. Alig találkoztunk, ha meg találkoztunk is, az is csak futólag volt, mindig siettél és kapkodó lett minden mozdulatod. Nem tudtalak megfejteni. Túl sok pozitív jelzőt nem tudnék rád aggatni, talán annyit, hogy kitartó vagy és magabiztos. Negatívat viszont annál inkább. Nálad önfejűbb, akaratosabb, és nemtörődömebb embert nem hordott a hátán a föld. Csak az elveidnek és a céljaidnak élsz.
Ryan Édouard Couteau a 16 éves fiad. Nálam helyezték el 12 éves korában. Mikor letartóztattak, kinyírtad a feleséged… a családodat fenyegette. Te pedig ezt nem hagyhattad szó nélkül.
Anaïs Corentin meghalt 4 évvel ezelőtt, a feleséged volt, egyben pedig egy bűnöző is. Lopott csalt és hazudott. Elég nagyban űzte, de csak te tudod mennyire nagyban. Nem tudom hogy szeretted e őt valaha is, vagy csak manipulált- e… de hogy tudd, én szeretlek, annak ellenére is, hogy letartóztattalak gyilkosságért… még ha csak önvédelem is volt. Sok minden szól ellened, próbállak tisztára mosni…de nem könnyű. Főleg, hogy megszöktél… legalábbis ezt mondták. Aztán lehet, hogy kiszabadított valaki, nem tudom a részleteket, de fel foglak kutatni, tudom, hogy te ránk fogsz találni. A fiad miatt. Látni akarod. Ez biztos.
Erős, akaratos, makacs személynek képzellek, a fiad legalábbis így ismer. Te akaratoskodtál vele, hogy tűzoltó / bíró / orvos etc. legyen és sose érdekelt, hogy ő nem akar azzá válni.
A bátyám vagy, minden haragom, csalódottságom és büszkeségem okozója.



//Nagyon várlak, lehet velem alkudni, a pb változtatható, csak feldobtam pár képzeletemet, milyenek is képzeltem az Urat. //