» Egy-két támpont, amit bátran kiszínezhetsz:
Fura egy kapcsolat a miénk. 16 éves korodban találkoztunk először, akkor is azért, hogy magammal vigyelek. Apád nagyon jó barátom volt, talán fogalmazhatunk úgy is, hogy a legjobb, ezért nagyon megbíztunk egymásban. Mindketten bérgyilkosok voltunk, hivatásunk talán legjobbjai Dublinban. Te is tudtál arról, hogy apád mivel foglalkozik, de soha sem akartál komolyabban belefolyni a dolgaiba, így csupán a tudat volt meg, hogy mit is csinál. Nem ítélted el, hisz egyedül csak ő volt neked, és szeretted. Megtett érted mindent, amit csak tudott, sosem volt hiányod semmiben. Mindemellett nagyon jól nevelt fel, hisz egy csupa szív lány vagy, akivel egy élvezet beszélgetni. Csak hát apádat elérte a vég, én pedig nagyon régen megígértem még neki, hogy ha bármi ilyesmi történik, akkor vigyázok rád. Már tizenéves voltál, mikor ez történt, és fogalmunk sem lehetett arról, hogy ilyen hamar eléri őt a vég.
Én pont akkoriban hagytam magam mögött a munkámat és próbáltam új életet kezdeni valahol máshol. Csak hallomásból ismertél, szóval kisebb noszogatás után, miután felvázoltam a dolgokat, velem jöttél. Párizsba költöztünk először, jó ideig ott is laktunk, míg a farmom el nem nyert egy olyan állapotot, ahol már ott is meg lehetett lenni. Másfél órányi útra van körülbelül a várostól, a házat javarészt mi ketten építettük fel, és olyan egy-két év múlva már nyugodtan is költöztünk be a házba. Volt termés, voltak állataink – egyikből sem sok még -, tehát nem szorultunk rá, hogy mindig a városba kelljen járkálnunk. Eleinte nem volt könnyű dolgom veled, hisz lázadó korszakodat élted, ezért sokszor a semmin belém kötöttél, de végső soron túléltük ezt valahogy. Az évek során egyre szorosabb kapcsolat alakult ki köztünk, én lettem az a személy az életedben, akire tudtad, hogy akármikor számíthatsz, bármiről is legyen szó.
A farmot amennyire először nem szeretted, mára körülbelül pont annyira imádtad meg. Az állatokkal nagy örömmel foglalkozol, vannak kedvenceid, játszol velük, babusgatod néha őket. Én sem hittem volna eleinte, hogy ennyire bele fogsz nőni ebbe a szerepbe. Engem is jobban a szívedbe zártál, és ez viszont is így lett, tehát te is tisztán látod, hogy nincs nálad fontosabb ember az életemben jelenleg. Mindemellett elég fehérmájú is tudsz lenni az esetek nagy részében, a kapcsolatunkban pedig ezen a ponton nem tudtunk feljebb kerekedni, így maradt csak a testiség egymás iránt, de soha nem voltunk képesek megunni egymást. Minden apró érintés, elhintett csók az évek múlásával egyre nagyobb hatással volt mindkettőnkre, sokszor össze is kevertek minket úgy, mintha férj és feleség lennénk, mert úgy viselkedtünk egymás társaságában is. Te boldog vagy a jelenlegi állapotban és én is az vagyok. Jelenleg nem is kívánhatnánk jobbat.

// Vannak még elképzeléseim a kapcsolatukat és a karaktert illetőleg, amit a kedves leendő megalkotóval meg is osztok PM-ben, amint gondolja, csak már így is egy kis regényt írtam és a lényege igazából az, amiket itt taglaltam. Ötletelésre pedig egyébként is nyitott vagyok. Névként szeretném, ha a Cora maradna, de tudok ezügyben egyezkedni, ha nem tetszene. Arc tekintetében Margot Robbie-t adtam meg, de ha mással tudod jobban elképzelni a karaktert, akkor meg tudjuk beszélni, úgy ismerem magamat, hogy elég gördülékeny vagyok ilyen téren. Lényegében ennyi és még csak annyit tennék hozzá, hogy nagyon várlak és remélem mihamarabb megérkezel! //