5 évvel ezelőtt léptél be az életembe, és azóta szinte a megszállottam vagy. Egy őrült pszichopata, akinek az a legnagyobb vágya, hogy az egész világot az irányítása alá vegye. Vadász vagy, de közüllük is a legrosszabb. Te nem azért ölöd a természetfeletti lényeket, mert különösebb problémád lenne velük, hanem azért, mert nem lehettél olyan erős, mint az ilyen lények. Hosszú évekig tanultál harcolni, megfogadtad, hogy erősebb leszel mindegyiknél. Majdnem így is lett. Sokan ismerik a nevedet és félnek Tőled, viszont olyanok is vannak, akik a halálodat akarják. Te azonban bebiztosítottad magadat, többféle faj is tartozik a bírtokodba, akik hűséget fogadtak neked, csak azért, mert sikerült rájuk ijesztened. Ilyen vagyok - voltam - én is. Miután megöltem egy középkorú nőt - amit azóta is bánok -, vadászok támadtak rám, Te pedig hírtelen bukkantál fel. Megmentetted az életemet, amivel az adosoddá tettél. Persze csak később derült ki, hogy Te már azelött is figyelemmel kísértél, és direkt rendeztél el mindent, hogy a bírtokodba vehess engem is. A megszállottammá váltál. Eleinte talán még élveztem is, de az idő elteltével kezdett egyre jobban bosszantani az, ahogyan próbálsz kisajátítani. Velem másképp bántál, mint a többi "kutyáddal". Nemrég azonban egy apró feladatot bíztál rám. Drogot kellett elcserélnem néhány gyémánt kőért. Londonba kellett utaznod, nekem pedig magam mellett kellett volna tartanom a kis köveket, amíg visszatérsz. A gyémántok azonban eltűntek és neked hamarosan haza kell térned. A bátyámhoz menekültem, abban bízva, hogy nem fogsz rám találni.

Minden mást a megalkotóra bízok, ahogyan azt is, hogy a továbbiakban hogy fog alakulni a karakterek kapcsolata. Ha látsz a karakterben fantáziát, akkor én leszek a legboldogabb. A pb-t szeretném, ha maradna, kérlek nagyon siess *_*