» Egykét táppont, amit bátran kiszínezhetsz:
Drága egyetlen húgom! Most mit vársz tőlem, mit csináljak? Én is boruljak ki, mint Te, mikor bevallottam, hogy melyik nemhez vonzódom? Zárjam be előtted az ajtómat, és rendezzek egy mű hisztit? Vajon magadra kellene hagynom? Őszintén szólva megérdemelnéd.
Pláne azok után, ahogy velem viselkedtél.
Mindenesetre kezdem úgy érezni, hogy a családunkba valami nem igazán kerek, és valami hibás gén lehet mindennek az okozója. Legalább is nálam, vagy inkább mindkét bátyádnál. De nálad? Nálad semmi másra nem lehet fogni, csak a felelőtlenségre! Mégis hogy gondoltad, hogy ennyi idős korodban szexelni fogsz, ráadásul védekezés nélkül? És ha még ez nem lenne elegendő - holott te mindig is előadtad a jókislányt - egyszerűen hagytad magad felcsinálni. Szóval most hirtelen én lettem mindenki apja, a titoktartó, az akinek gondoskodni kell mindenről, mert ti gyávák vagytok ahhoz, hogy bevalljátok az igazságot. És miért hiszed azt te is, hogy azért mert én már apánk elé mertem állni és le tudtam sokkolni az igazsággal, akkor majd a ti dolgaitokat is elmondom?
Nem hallottátok még hogy a rossz hír hozóját általában lelövik?

Nagyon gyerek vagy még, és a jellemed is ehhez passzol. Felelőtlen voltál, hittél egy osztálytársad szép szavában, és lényegében ő volt neked az első szerelem. Persze a fellángolás hamar elmúlt, a fiúnál mindenképp, nálad csak akkor, mikor a terhesség szóba került, és ő elhajtott melegebb éghajlatra a gyerekkel együtt. Persze anyámék nem tudnak erről. Arról sem hogy randizgatsz, és hogy bár mutatod otthon, hogy milyen rendes és jól nevelt lány vagy, azért vannak olyan bulik, ahol előszeretettel térdelsz le bárki elé egy - egy füves cigiért, vagy épp alkoholért cserébe. Rég nem vagy már ártatlan, egyszerűen csak tökéletes az álcád. És hogy valójában miért is borultál ki rám? Nos arról nem szól a történet, de mint mindennek valószínűleg ennek is oka van.
És most mit vársz tőlem... mit tegyek?

Nem túl jó a kapcsolatunk, de jó pár játékötletem lenne a leányzóval. Szóval ha látsz benne fantáziát... én várlak!