» Egykét támpont, amit bátran kiszínezhetsz:
Linn szemszöge: Roland.. Öcsi. Tudom, hogy a kapcsolatunk nem éppen felhőtlen, sőt eléggé borús, de tudnod kell, hogy a lelkem mélyén szeretlek, és hidd el nekem, csak azért zsarnokoskodom veled, mert megakarlak védeni, mert nem akarom, hogy te is elmenj, hogy te is itt hagyj minket engem mint Lucas. Nem akarlak elveszíteni, hiszen már csak te maradtál nekem és nem tudnék nélküled élni egy napot se. Mikor először tudtam meg, hogy lesz még egy kistestvérem, megijedtem. Megijedtem, hogy már nem egy fiú fog az idegeimre menni, hanem kettő is. De idővel a rémületem enyhült és megbarátkoztam a gondolattal, sőt, valójában majdnem kiugrottam a bőrömből, amikor először fogtalak a kezeimben. Úgy bántam veled, ahogyan a saját gyermekemmel bánni szerettem volna. Aztán ahogyan cseperedni kezdtél úgy kezdtek el látszani a különbségek köztünk. Már bizonyára eleged van abból, hogy mindig nekem adnak igazat a szüleim, hogy mindig engem hoznak fel példának, hogy miért nem vagy olyan, mint Adeline, de hidd el nekem, én is utálom magamat ezért. Sajnos az idő gyorsan telt, hiszen most már te is felnőttél, és muszáj lesz elfogadnom, hogy egy nap, te is elmész.. Nem tudom, hogy mit szólsz ahhoz, hogy eljegyeztek és már a baba is tervbe van, de azt hiszem, hogy a sok rossz ellenére, amit tettem veled, te még mindig a legjobbat szeretnéd nekem. - írta Adeline Morneault

Lucky szemszöge: Roly. Tudom, hogy nem szereted ha így hívlak. De amíg élek ezzel a névvel foglak idegesíteni téged. Mert szeretlek és a testvérem vagy. Veled mindig hamarabb megtaláltam a szót, mint Adeline-el vagy bárki mással a családunkban. Vigyáztam rád. Nem azt mondom, hogy pólyás korodban, hanem mostanában amikor éppen lázadozhatnékod van és abban a korban vagy amikor keresed a bajt. Mindig számíthattál rám, ha bajba kerültél akkor kihúztalak a pácból. Viszont eljött az az idő, amikor az én poharam megtelt. Nem miattad, hanem a szüleink, vagy inkább nagyobb részt anyánk miatt és úgy döntöttem eljövök. A segítségem nélkül maradtál, már nincs aki hárítson, aki magára vonja a többiek haragját, így a csapások most téged is elérnek. Szembe kell nézned a saját problémáiddal, a sarkadra kell állnod és megmutatni a többieknek, hogy nem vagy te olyan elveszett. Csak kényelmes, mert amit lehetett azt magamra vállaltam és megoldottam helyetted is. Ilyen az erőszakos báty, aki óvni próbált mindentől. Nem tudom, hogy most mihez kezdesz magaddal. De nem akarom, hogy olyan légy mint én. Te légy olyan, amilyen te vagy. Az lesz a legjobb. Ha meg így se vagy elég jó a szüleinknek, akkor bennük van a hiba, nem benned. Ami azonban a legfontosabb: még ne költözz el tőlük. Szerintem nem élnék túl. Linn se élné túl. Lehet, hogy kemény, de a testvéred. Itt az ideje, hogy megtanulj vele is összefogni, valahogy. Azt tudom, hogy a mi csapatmunkánk tökéletes volt, amíg el nem jöttem. Hogy most mérges vagy amiért eljöttem, az a te gondod. Azonban meg kell értened, hogy az olyan személyiségűek mint én, sose fogják sokáig bírni az elnyomást és parancsolgatást. Eszedbe se jusson hozzám szökni és azt hinni, hogy befogadlak hozzánk! A szüleid mellett a helyed, bár ezt az én számból hallani furcsa, tudom. De ez van. Egyesek szerint még gyerek vagy, mások szerint meg már nem. Szóval tanulj, tűrj és ne szökj meg!

// Szóval arra gondoltam, hogy esetleg egy ilyesfajta megoldással állhatnánk elő és itt vagyok. Hála Adeline usernek sikerült is megvalósítani. :3 Az én előtörténetemben csak egy kis rész van rólad. De Adeline-t nyugodtan átnézheted, már most elég érdekes helyzetet vázol fel a család résznél. Ami a play by-t illeti vannak ám ötleteink! Nem ragaszkodunk Shawn-hoz, vagy ha tudsz jobb barna szemű és sötétbarna hajú fiatal hírességet akiről van elegendő gif a számodra akkor nyugodtan hozhatod őt. Meg ugye hasonlít egy kicsit Dylan-hez és Adelaide-hez. A barna szem nem is olyan fontos, inkább a hajon van a lényeg, a többiről el tudjuk mondani, hogy az egyik szülőtől örökölte akinek olyan a szemszíne és kész. Ha megjöttél vagy hoznád a karaktert nyugodtan írhatsz a nővérkénknek meg nekem is, esetleg mindkettőnknek, igazából tőled függ. Illetve van egy Natalie-nk - szinte már családtag számba megy szerintem XD, mert össze barátkozott a nővérünkkel - neked nem feltétlenül szükséges összebarátkozni vele, de kénytelen leszel szerintem. Mert Lucas gyerekkora óta ismeri, most meg ugye összeköltözött vele, társbérlő címen. Szóval igazából, hogy ismeritek egymást és milyen a kapcsolat kettőtök között a semmilyentől a barátságig az rajtatok áll. Szerintem totál vicces lenne, ha szegény Natalie-ra az egész testvérem rázúdítanám, mert neki egy sincs.   Na de viccet félre téve. Várunk téged! Tényleg, halál komolyan! //