Kedves és segítőkész teremtés vagy. Általában mosoly keretezi az arcodat, hiszen úgy gondoltad mindig is, hogy az ragályos tud lenni és akkor hátha több lesz a kedvesség a világban. Talán túlzottan is anyára hasonlítasz ebben, mivel ő is jótét lélek. Az erőszakot megveted, ahogyan sose nézted teljesen jó szemmel a munkámat, hogy részben apa nyomdokaiba léptem.  Kicsi talán néha túl sokat is álmodozol, de ennek ellenére a tettek embere is vagy. Ha valamit a fejedbe veszel, akkor nehezen lehet megállítani benne, még akkor is, ha igazán nagy őrültségre készülsz. Nem az-az otthonülős fajta vagy, de még se vagy az iskola királynője típus. Ha jól tudom, akkor újságírónak készültél, legalábbis legutóbb éppen azt ecsetelted, hogy erre a pályára szeretnél lépni, amikor otthon voltam. Igaz, sok minden szerettél volna már lenni gyerekkorod óta, de azt álmaimba se mertem volna hinni, hogy egyszer „szökevény” és „gyanúsított” leszel.
Könyveid között találtál egy levelet, amely részben arról szólt, hogy veszélyben vagyok. Nem reagáltam a hívásaidra, így megijedtnél, hogy nagy a baj és nem csak valami üres tréfa. Az otthoni társam, Drake megígérte neked, hogy kideríti mi a helyzet, de nem bírtál várni napokat, így egyszerűen összecsomagoltál és utánam jöttél anya tudta nélkül. Ami nem is lenne akkora gond, ha nem éppen a legújabb „ügyem” főgyanúsítottja lennél, hiszen az ujjlenyomataid mindenhol ott voltak a tetthelyen, mintha csak tőrbe akarnának engem, vagy a családunkat csalni. És barátnőm lett volna az első lépés a listán, hogy egyáltalán ebbe a városba csaljanak minket és ezért kellett volna meghalnia. Az eszed és a szíved a helyén van, de még se hiszi el senki se, hogy ártatlan vagy és csak most érkeztél, mert azt hitted bajban vagyok. De ez annyira talán meglepő, mert sose beszéltem a családomról és megannyi dologról nem. Nem is sejtem, hogy a kihallgató szobában te vársz rám… Ahogyan arról se tudok, hogy a bátyánk, Ethan eltűnt a távozásomat követő napon. De vajon ez még csak a kezdet lenne? Vagy azért neked is akad bőven titkolnivalód, ahogy nekem? Még se lett volna annyira erős és őszinte a testvéri kötelék?