» Egy-két táppont, amit bátran kiszínezhetsz:
Anya, igazán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a te életed egy tündérmese. Gazdag családban nőttél fel, a családod arisztokrata felmenőkkel büszkélkedhet és dúskál a pénzben. Te pedig nem csak, hogy egy igazi vidéki kastélyban nőttél fel, de az igaz szerelem is megtalált. Fiatalon megszoktad, hogy apád kezei bármeddig elérnek, így jutottál be hőn áhított első forgatásodra is. Már kiskorodban tudtad, hogy színésznő leszel egy napon, de legyen javadra írva, remek érzéked is van hozzá. Apával egy gálán ismerkedtetek össze, ő élete első nagy beszédére készült, hogy felkonferálja az eseményt, amely adományokat hivatott gyűjteni rászorulóknak. Mondhatni szerelem volt első látásra, a szüleid pedig egy percig sem ellenezték a kapcsolatotokat. Apa ismert volt már, hírnevet szerzett, semmi sem állta utatokat. Az esküvőtök álombeli volt, láttam ám videón. Teljesen természetes volt nektek, hogy gyorsan túl legyetek a gyerekeken, hogy aztán a karrieretekre koncentrálhassatok. Hisz az alak, a megjelenés fontos, tudod. Apa nem kötelezte el magát teljesen a család mellett, a maximalista vére hajtotta a pályán, ő nem szaros pelenkákban, hanem nézőszámban mérte a sikert. Mindenesetre ott volt melletted, ha kellett, hívta a dokit, a bébiszittert, meg akit óhajtottál. Még velem nem volt olyan nehéz bánni, tündéri baba voltam. Éjszaka voltam éber és nappal aludtam, mint egy kis angyalka. De három mellett kiszaladt a gyeplő a kezedből bizony. Már a húgom érkezésével beérted volna, hisz a színpadra vágytál, sikerre, csillogásra. Ami lássuk be, annyira nem jött össze mindig, mikor valamelyikünk épp a lábadba kapaszkodott vagy totyogott utánad a próbákon is.
Aztán apa rávett egy sorozatra, világ körüli útnak volt beharangozva, mekkora siker lesz, a jónép pedig tanul egy kis kultúrát. Csak épp rólunk feledkeztetek meg. Az öcsénk már a kamerák kereszttüzébe érkezett meg és én ezt a kitérőtöket sohasem bocsátottam meg nektek. Elvettétek a gyerekkoromat, a húgom pedig sokáig szorongott, miután egy paparazzi a mellékhelyiségbe is utána ment. Gratulálok nektek, nagyszerű szülők vagytok!
Pedig én tudom, hogy igyekeztél jó anya lenni, oda figyelni ránk, csak hát a karrier és a család sosem járt mindig kéz a kézben. Olykor látom rajtad, bánod, hogy ennyire távol vagyunk egymástól, engem is elszomorít a tény, hogy sosem állsz ki mellettem apával szemben. De legalább a húgommal jó a viszonyotok és imádod az öcsénket, noha őt is többet látja a bébiszitter, mint te. Anya, nem lesz elég néha a ragyogás? Tudom, a sikerből sosem elég, a csillogástól csak úgy tündökölsz és én büszke vagyok rád, ahogy apa csókja is erről árulkodik. De néha engem is megérthetnél, nem csak némán, bólogatva, hanem úgy igazán, ahogy egy anyának tennie kellene. Kicsit félek, velem már elkéstél, de bízom benne, hogy a testvéreimmel még lehet igazán bimbózó a kapcsolatotok. Hisz tudom, te őrlődsz, amikor mi egymásnak feszülünk, ez nálad jobban senkit nem bánt. Mégis a belenyugvó feleség vagy, aki inkább a tökéletességre törekszik, mint megteremti a családi békét. Teremtsd meg, talán háborgó indulataim is csitulnak és ismét a te kisfiad lehetek. Meg a másik is, aki épp hiperaktív korszakát kezdi, szóval jó lesz ha odafigyelsz rá.

//Drága anyukám várlak, várunk izgalmas játékokkal téged, apát,  hugit, mert bizony nem könnyítjük meg ám az életeteket. Kíváncsi vagyok mikor mondod azt, hogy elég, állsz a sarkadra és mondod meg apának, drágám, ezt elbasztuk. Szóval gyere, gyere, vannak még ám ötleteim, öcsi pedig alig várja, hogy a nyakadban lógjon és komiszul beteget tettessen, hogy otthon tartson valami borzasztóan fontos fellépés elől. A pb-t mi nagyon szeretnénk, kire hasonlítsak, ha nem rád? Amúgy meg tökinek vannak közös képei veled, és a lányod is nagyon hasonlít rád. Little evil queen. Gyere anyukám    //